Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 55.000/1941. V. számú rendelete a népiskolai Tanterv életbeléptetése tárgyában. Tájékoztató a nyolcosztályos népiskolai Tanterv és Útmutatások alkalmazásához. Az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról szóló 1940 : XX. t.-c. biztosítani kívánja azoknak a korszerű népnevelési szükségleteknek kielégítését, amelyek az 1868 : XXXVIII. t.-c. hatályba lépése óta egyfelől az iskolázási kötelezettség időtartamának és teljesítésének szempontjából, másfelől tantervi tekintetben felmerültek és hivatali elődeimnek az 1467/1925. ein. sz. rendelettel kiadott népiskolai Tanterv és a 2495/1932. ein. sz. rendelettel kiadott részletes Utasítások életbeléptetése óta is egyre sürgetőbben jelentkeztek. A nyolcosztályos népiskolában, továbbá az iskolázási kötelezettség kilencedik, az ú. n. gazdasági gyakorló évében folyó oktatás kereteit ezzel a rendeletemmel kiadott Tanterv foglalja magában. Kétségtelen, hogy az iskolai nevelés eredménye személyi erőkön, egyéni képességeken múlik. A tanító lelkiségétől függ az iskola belső élete. Ezért kell nevelő egyéniségnek lennie. Az iskolai munka főfeladatává lett nemzetnevelés azonban feltételezi az egységes eljárást, ugyanazon nevelési elvek állandó szem előtt tartását és következetes érvényesítését. Mindezekre tekintettel s a mult tapasztalatainak …
Tovább a műhöz
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 55.000/1941. V. számú rendelete a népiskolai Tanterv életbeléptetése tárgyában. Tájékoztató a nyolcosztályos népiskolai Tanterv és Útmutatások alkalmazásához. Az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról szóló 1940 : XX. t.-c. biztosítani kívánja azoknak a korszerű népnevelési szükségleteknek kielégítését, amelyek az 1868 : XXXVIII. t.-c. hatályba lépése óta egyfelől az iskolázási kötelezettség időtartamának és teljesítésének szempontjából, másfelől tantervi tekintetben felmerültek és hivatali elődeimnek az 1467/1925. ein. sz. rendelettel kiadott népiskolai Tanterv és a 2495/1932. ein. sz. rendelettel kiadott részletes Utasítások életbeléptetése óta is egyre sürgetőbben jelentkeztek. A nyolcosztályos népiskolában, továbbá az iskolázási kötelezettség kilencedik, az ú. n. gazdasági gyakorló évében folyó oktatás kereteit ezzel a rendeletemmel kiadott Tanterv foglalja magában. Kétségtelen, hogy az iskolai nevelés eredménye személyi erőkön, egyéni képességeken múlik. A tanító lelkiségétől függ az iskola belső élete. Ezért kell nevelő egyéniségnek lennie. Az iskolai munka főfeladatává lett nemzetnevelés azonban feltételezi az egységes eljárást, ugyanazon nevelési elvek állandó szem előtt tartását és következetes érvényesítését. Mindezekre tekintettel s a mult tapasztalatainak a …
Tovább a műhöz
A népiskola célja és feladata. A népiskola féladata, hogy a gyermeket vallásos és erkölcsös polgárrá nevelje, a nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános és gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa és ezáltal az életben való helytállásra és további tanulmányokra is képessé tegye. (Az 1940 : XX. t.-c. 1. §-a.) A célkitűzésben három gondolatkör ismerhető fel világosan. Az egyik a tanuló vallásos és a vallás alapján erkölcsös nevelése. A másik olyan általános 'műveltség közvetítése, amelynek középpontjában nemzeti művelődésünk áll. A harmadik a gyakorlati cél pedig, hogy a tanulót az életben való helytállásra és ezzel közvetlenül további tanulmányokra is képessé tegye. A népiskolának mint nevelőiskolának e hármas célkitűzése lényegében egységes lesz. Az első vezető gondolat, a vallásos alapon váló erkölcsös nevelés, határozott állásfoglalást jelent a mellett, hogy a népiskola az élő keresztény istenhitre neveli tanulóit. Erkölcsi meggyőződésüknek és cselekedeteiknek zsinórmértékéül Isten törvényeit, indító erejéül pedig Isten szeretetét és a felebaráti szeretetet állítja. Erkölcsi nevelése nem függ ag egyéni tetszéstől, hanem azoktól az erkölcsi törvényektől, amelyeknek gyökere a keresztény tanításban és a vallásos meggyőződésben él, ezért örökértékűek. A célkitűzésnek ez a része világos, szabatos és …
Tovább a műhöz
A hit- és erkölcstan tanításáról az 1868. évi XXXVIII. t.-c. értelmében a vallásfelekezetek főhatóságai a saját hatáskörükben gondoskodnak. A hitoktatást a lehetőség szerint a lelkészek végzik. Vannak azonban oly népiskolák, amelyekben a tanítónak kell a hit- és erkölcstant tanítani, esetleg tekintet nélkül arra, hogy a gyermekek mely felekezethez tartoznak. Ilyen esetekben az egyházi hatóságok adnak felhatalmazást a hit- és erkölcstan tanítására. A tanító, ha valamennyi gyermeket tanítja a hites erkölcstanra, tekintet nélkül arra, hogy azok mely hitfelekezethez tartoznak, alkalmazkodjék szigorúan az egyes hitfelekezeteknek a hit- és erkölcstan tanítására vonatkozó tantervéhez, munkáját végezze lelkiismeretesen, tárgyilagosan és minden elfogultság nélkül. Bármilyen jellegű iskolában működjék azonban a tanító, az "Általános Útmutatás"-nak a vallásos nevelésre vonatkozó részében foglalt kívánalmaknak megfelelően valamennyi tárgy tanítása közben és egyéb nevelési eljárásában törekedjék a gyermekek vallásos érzésének ébresztgetésére, erősítésére, mélyítésére és élete példájával is igazolja a hirdetett igazságokat. Tartózkodjék mindattól, ami a felekezeti érzékenységet bánthatná és a nemzeti egyetértés kifejlődését zavarhatná. A tanító ismerkedjék meg a hit- és erkölcstan tanításával foglalkozó irodalommal, igyekezzék a tapasztaltakat …
Tovább a műhöz
Történelem. a) A magyar nemzet története. Cél. A történettanítás célja, hogy tanítványaink a magyar nemzet múltjának legkiemelkedőbb eseményeit világtörténeti kapcsolatok érintésével megismerjék s hogy lelkükben a magyarság évezredes küzdelmeinek, továbbá a hosszú századokon át vele együtt élő népekkel végzett közös munkának szemléletéből a mult iránt érdeklődés és bizonyos fokú történeti érzék fejlődjék. Alapozza meg a történettanítás a magyar nép múltjának megismeréséből és értékeléséből fakadó nemzeti öntudatot. Éreztesse meg, hogy mindaz, amit a haza földje hord, ami a nemzet lelkében él: az ősöktől nyert örökségünk. Fejlessze ki ezzel tanulóinkban a multak iránti kegyeletet. Igyekezzék tudatossá tenni a hazaszeretetnek és a nemzeti összetartozásnak mélyebb érzelmét. Keltse fel bennök a nemzeti javak iránt azt a felelőségérzetet, mely a nemzeti erények ápolására, a közösségnek tartozó kötelességek felismerésére és a nemzet életét továbbépítő munka lelkes elvégzésére sarkal. A tanítás anyaga. A magyar nemzet történelme a magyarság önfenntartásának és művelődésének története. Megismerteti a nemzet életének összes megnyilvánulásait, felöleli tehát az állami, gazdasági, társadalmi, szellemi fejlődést: a magyar nép küzdelmét az élet magasabb formáiért. A történelem tanulása során tanítványaink megismerik, hogy a …
Tovább a műhöz
A MTA PAB Neveléstörténeti Munkabizottságának jelen kötetével egy régi álom megvalósulását tartja jelen pillanatban csak virtuálisan kezében a kedves Olvasó, hiszen ezzel indul útjára az a sorozat, amely a Dél-Dunántúlon élő kutatók, valamint a hozzájuk kötődő, de az ország más területein működő, nevelés- és művelődéstörténettel foglalkozó oktatók, kutatók, doktorhallgatók írásait tartalmazza. Sorozatunk ezért is viseli a Neveléstörténet – Művelődéstörténet címet, hiszen a két terület szorosan összekapcsolódik, nem választható el élesen egymástól, valamint ezáltal egy-egy terület tágabb megismerését nyújthatja az Olvasók számára. Jelen kötet tematikai sokszínűsége is ezt mutatja számunkra, hiszen találhatunk gyógypedagógiához kapcsolódó helytörténeti kutatást, betekinthetünk Pósa Lajos Erzsébet királynéhoz kapcsolódó írásaiba, valamint felfedezhetjük az orvosképzésben, a bőrgyógyászati oktatásnál használt mulázsok történetét is. Olvashatunk a magyar „nőkép” értelmezéséről, majd egy sajtótörténeti kutatást, de megismerhetjük a pártideológia hatását az óvónők életében és az egyetemi oktatók művészeti tevékenységét a debreceni egyetemen, valamint szó esik az iparoktatás múltjáról is. A kötetnek ezen jellegét szeretnénk a jövőben is megtartani, hogy bemutathassuk az érdeklődők számára azt a sokoldalú kutatói munkát, …
Tovább a műhöz
Debrecen, mint a Tiszántúl legjelentősebb települése, nemcsak gazdaságipolitikai szerepét töltötte be a tájegységen belül, de hosszú századok óta — kulturális potenciáljánál fogva — kisugárzó ereje a Tisza által vont határt is átlépte. A második világháború előtti évtizedekben, sőt évszázadokban a város művelődési életének centruma, annak tartalmi meghatározója a Református Kollégium volt, s Debrecen iskolavárosnak számított. A felszabadulás eredményeként az iskolaváros-jelleg megerősödött. A munkás-paraszt hatalom a nép széles rétegei számára nyitotta meg a művelődés útját, kiteljesedett az oktatásügy demokratizmusa. 1944 őszén a város vezetői fontos feladatunknak tekintették a közoktatásügy és a tanügyigazgatás megszervezése mellett a tudományegyetem kapuinak megnyitását is. A szovjet katonai parancsnok november U-én látogatta meg az egyetemet, azt kérve vezetőitől, hogy minél előbb kezdjék meg az előadásokat. A négy karú tudományegyetem 48 professzora és 81 magántanára közül csupán 8 professzor és 10 magántanár maradt a városban. A felszabadulás után tehát a város vezetőinek az egyetem mielőbbi megnyitására vonatkozó elképzelése egybeesett az itthon maradt professzorok és tanárok törekvéseivel. 1944. december 11-én kezdődött meg újra az oktatás, ami egyben a születő magyar demokrácia jelentős sikere volt. A hallgatói létszám ugyan még …
Tovább a műhöz
2010. novemberében „Társadalmi nem és oktatás” címmel országos konferenciát rendezett a Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, „Oktatás és
társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskolája és az MTA Pedagógiai Albizottságának Neveléstörténeti Munkabizottsága. A rendezvényen oktatók és
a doktori képzésben résztvevő hallgatók foglalták össze és vitatták meg legújabb kutatási eredményeiket. Az összegyűjtött és szerkesztett előadásokból 2011-ben válogatás kötet készült, mely a konferencia logikáját követi: plenáris értekezéssel kezdődik, majd a konferencia két párhuzamos szekciójának megfelelően,
két fejezetre bomlik. Hat-hat tanulmány segítségével nyerhetünk betekintést a Nevelésszociológiai szekció és a Neveléstörténeti szekció munkájába, melyek
közös tematikát dolgoznak fel más-más nézőpontból. A „Társadalmi nem és oktatás” konferencia előadásainak kötete rendkívül érdekes, színes és mégis egységes képet mutat. A szerzők téma iránti elkötelezettsége egyértelmű, munkájuk minden esetben magas színvonalú, tudományosan megalapozott és továbbgondolásra, továbbkutatásra érdemes tanulmányokat eredményezett. A kötet a társadalmi nem, a női lét fontos kérdésköreit járja körbe, fontos pillanatfelvétele a hazai gender szempontú pedagógiai kutatásnak. (Forrás: Tornyi Zsuzsa Zsófia …
Tovább a műhöz
Az utóbbi évtizedekben a történettudományok és a neveléstörténet érdeklődése a „mindennapok történelme” felé fordult. A mentalitástörténeti megközelítési mód a múlt hétköznapjainak, a múltban élt emberek mindennapi gondolkodásának vizsgálatával igyekszik közelebb hozni a jelen emberéhez a sokszor túl elvontnak és fogalmi rendszerében már nem kizárólagosan megragadhatónak látszó történelmet. E tendencia kapcsán már Marc Bloch utalt a „gondolat és a kollektív érzésvilág nagy áramlatainak mélységben mozgó történetére.”2 A történeti antropológia elterjedése is friss áramlatokkal gazdagította a történeti kutatásokat mind tartalmi, mind módszertani szempontból.3 Nehéz pontos definícióval illetni ezt az újfajta történeti megközelítést, és sok történésznek nem is szándéka ez. „A mentalitástörténetre... kiváltképpen érvényes, hogy hatását inkább köszönheti új szérű kérdésfeltevéseinek, innovatív módszereinek és más tudományágakhoz való egyre meggyőzőbb kapcsolódni tudásának, semmint tárgya pontos meghatározásának és elméleti előfeltevései végérvényes tisztázásának” - úja Wolf Lepenies, és utal arra is, hogy a mentalitástörténet és a történeti antropológia behelyettesíthető fogalmak. A történettudományokon belüli új paradigmák, módszerek hatása alól a neveléstörténet sem tudta kivonni magát. Tartalmának és módszereinek …
Tovább a műhöz
Engedjék meg, hogy a házigazda, a Brunszvik Klub vezetősége nevében tisztelettel és szeretettel köszöntsem Önöket ezen a csodálatosan szép szeptember végi estén, amikor a 125 éve elhunyt Brunszvik Terézre, a kisdedóvás ügyének fáradhatatlan apostolára, a hazai és egyetemes neveléstörténet követésre méltó egyéniségére emlékezünk. Ez alkalomból külön köszöntőm a Brunszvik család képviseletében megjelent Judith Charpentier-De Gérando asszonyt és Marie-Pierre De Gérando urat (Teréz húgának, Karolinának ükunokáit), és Judith asszony leányát, Sabine-t, akik kifejezetten a mai est kedvéért utaztak ide Franciaországból.
A Brunszvik Klub a hely haladó hagyományainak ápolását szívügyének tekinti, így igen kedves kötelességének tesz eleget, amikor halálának évfordulóján ünnepi esttel és kiállítással emlékezik meg á martonvásáriak körében különösen nagy szeretetnek örvendő Brunszvik Terézről. Ezúttal nemcsak tevékenységének legismertebb oldalát - neveléstörténeti szerepét - szeretnénk bemutatni, hanem lehetőség szerint a teljes embert. Megkíséreljük felidézni Önöknek sokszínű, követésre méltó egyéniségét, életének mozgatórugóit, a célokat, amelyeket oly példás hűséggel és kitartással szolgált, és azt a maga választotta keskeny és göröngyös utat is, amelyen oly elszántan akart és tudott is előbbre jutni. Tesszük ezt már csak azért is, mivel …
Tovább a műhöz
Útitársak
- 2023
Különleges könyvet tart kezében az olvasó. Az Útitársak című tanulmánykötet tisztelgés Kéri Katalin neveléstörténész munkássága előtt. Kéri Katalin egyetemi tanár, az MTA doktora, 38 évvel ezelőtt kezdte el egyetemi tanulmányait Pécsett és 33 éven keresztül oktatott és kutatott a Pécsi Tudományegyetemen. Ezen idő alatt a neveléstudomány hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedő személyiségévé vált. 2004-től a Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék vezetője, 2012-től a PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskolájának törzstagja és vezetője. Hat önálló könyv, számos szerkesztett könyv, több, mint száz tanulmány és egyéb publikáció jelzi kiváló kutatói tevékenységét. Számos hazai és nemzetközi folyóirat és tudományos szervezet tagja, koordinátora. A nem nyugati kultúrák neveléstörténetével, a pedagógusetikával, a muszlim neveléstörténettel és a női művelődés újkori magyarországi történetével kapcsolatos kutatásai kiemelkedőek. Nem véletlen, hogy egy ilyen kitűnő szakember számos állásajánlatot és meghívást kap más egyetemektől. Bár rövidebb ideig a Salamancai Egyetemen és a Rouen-i Egyetemen volt vendégprofesszor, és a Selye János Egyetemen is oktat, végül a Soproni Egyetem meghívását fogadta el, ahol jelenleg a Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet professzora. Pécsi tanítványai és kollégái úgy döntöttek, hogy Kéri …
Tovább a műhöz
Városanyák
- Árvai Tünde
- 2016
Up to the present, there have not been published any scientific works which focused on the representatives of the female sex in Pécs. However, the statistics connected to the blog titled Following the Steps of Forgotten Women in Pécs... and to the Facebook site titled Women's History in Pécs have clearly indicated that there exists a certain kind of public, a relatively large group of people, who are curious about the different sources and who intend to gain more information about this subject-matter. These two fundamental reasons lead to the birth of this present book. As a result of this factor, the primary aim of this work is to draw the attention of the public opinion to the significance of these women, who have been forgotten unrighteously, and to place them back to the historical memory of the city. The chapters of the book cover the period between the 1860s and the Second World War. However, the interpretation of these years represent a certain kind of disproportionateness, due to the fact that the distribution of the source material proves to be unequal i.e. the majority of the sources reflect the lives of the female members of the upper-class and that of the middle layer of the society. Within the thematic chapters, it is also rather variable whether they contain more pieces of information either for the dualistic era or for the decades between the First and the Second World War. From the historiographical overview, which is at the very beginning of …
Tovább a műhöz