Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
Évekkel ezelőtt kaptam az első megtisztelő felkérést arra, hogy a Széchenyi István Egyetem, Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar által szervezett Apáczai-Napok tudományos
konferencián előadást tartsak. Így ismerem ezt a magas színvonalú rendezvénysorozatot, és mint a Veszprémi Akadémiai Bizottság Neveléstudományi Szakbizottságnak elnöke, nagyon örültem Sipos Judit és Boldizsár Boglárka kollégáink javaslatának, hogy ez a rangos konferencia egy önálló, nemzetközi szekcióval egészüljön ki, amely közös rendezésű az MTA VEAB Neveléstudományi Szakbizottságával. Ezekből az előadásokból születtek az alábbi tanulmányok. A programon nagy örömmel vettem részt magam is több kollégámmal a Kodolányi János Egyetemről. A rendezvény napján érzékelhető volt a már megszokott jó hangulat mellett a professzionális szervezésnek köszönhető gördülékenység, ami ennek az együttműködésnek következtében biztosította a magas tudományos színvonalat. A kötet talán ezt a baráti légkört nem tudja visszaidézni, de a tudományos igényességet, a rendkívül izgalmas témák sokaságát igen, ezért ajánlom jó szívvel az olvasó figyelmébe a kötetet. Ez a kötet így kiemeli a szekciót még ebből a rangos konferenciából is, erősítve annak nemzetközi dimenzióit. Az együttműködést remélem folytatjuk és minden évben megrendezésre kerülhet a Veszprémi …
Tovább a műhöz
A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága elhatározta, hogy az 1958-ban alapított Tanulmányok a neveléstudomány köréből című sorozatát, mely azonban 1984 óta nem jelent meg, újraindítja. A tetszhalálból felélesztett új folyammal és ezzel az első kötettel is jelezni kívánja, hogy nem adta fel azt a szellemi offenzívát, amit már több évtizede - de különös intenzitással a kilencvenes években - folytat a magyar neveléstudomány társadalmi jelentőségének és tudományos rangjának elismertetéséért. A „tanulmányok” abba a sorba illeszthető, amelynek fontos mérföldköve az új Pedagógiai Lexikon (1997) közreadása volt, és folytatása az első országos neveléstudományi konferencia (2001) megrendezése lesz. Amikor a Pedagógiai Bizottság a sorozat újraindítását elhatározta, és ehhez a szükséges anyagi feltételeket sikerrel megszerezte, szerkesztő-bizottságot küldött ki a sorozat és az első szám megtervezésére. Az első szám feladata a magyar neveléstudomány századfordulós leltárának elkészítése: a fontosabb nemzetközi trendek, a hazai törekvések számbavétele és értékelése, a perspektívák kijelölése.
Tovább a műhöz
2010. novemberében „Társadalmi nem és oktatás” címmel országos konferenciát rendezett a Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, „Oktatás és
társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskolája és az MTA Pedagógiai Albizottságának Neveléstörténeti Munkabizottsága. A rendezvényen oktatók és
a doktori képzésben résztvevő hallgatók foglalták össze és vitatták meg legújabb kutatási eredményeiket. Az összegyűjtött és szerkesztett előadásokból 2011-ben válogatás kötet készült, mely a konferencia logikáját követi: plenáris értekezéssel kezdődik, majd a konferencia két párhuzamos szekciójának megfelelően,
két fejezetre bomlik. Hat-hat tanulmány segítségével nyerhetünk betekintést a Nevelésszociológiai szekció és a Neveléstörténeti szekció munkájába, melyek
közös tematikát dolgoznak fel más-más nézőpontból. A „Társadalmi nem és oktatás” konferencia előadásainak kötete rendkívül érdekes, színes és mégis egységes képet mutat. A szerzők téma iránti elkötelezettsége egyértelmű, munkájuk minden esetben magas színvonalú, tudományosan megalapozott és továbbgondolásra, továbbkutatásra érdemes tanulmányokat eredményezett. A kötet a társadalmi nem, a női lét fontos kérdésköreit járja körbe, fontos pillanatfelvétele a hazai gender szempontú pedagógiai kutatásnak. (Forrás: Tornyi Zsuzsa Zsófia …
Tovább a műhöz
A Virtuális Kutatóműhely 2010-ben alakult a Pécsi Tudományegyetemen azzal a céllal, hogy összefogja és támogassa azokat a tehetséges egyetemi hallgatókat, akik a serdülők, a virtuális világ, a fikciók és az identitásprojektek igen tágan értelmezhető témakörében végeznek önálló kutatásokat. A műhely tagjai az ország három különböző egyetemének hallgatói (illetve immár volt hallgatói), akik a világháló segítségével tartják egymással a kapcsolatot (...) A maroknyi csapat 2012. május 2.-án megtartotta első műhelykonferenciáját, amelynek a PTE BTK Neveléstudományi Intézete adott otthont. A konferenciához még néhány további hallgató is csatlakozott előadással, nem is beszélve a szép számú érdeklődőről. Az alkalom sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a tagok elhatározása, hogy a jövőben további konferenciákat szerveznek, és ez a tanulmánykötet, amelyben megosztják egymással és a nagyközönséggel kutatásaik első eredményeit. A tanulmányok témái igen szerteágazók. Sorrendjüket – egyéb releváns szempont híján –
a szerzők nevének betűrendje határozza meg. Röviden pillantsunk bele az egyes írásokba.
Bálint Ágnes a serdülők interneten közzétett regényei struktúraelemzésének titkaiba enged
bepillantást. Az általa kidolgozott módszert, a monomítosz-analízist mutatja be, amely a
Joseph Campbell-féle monomítosz-elméleten alapul. Arra keresi a választ, hogy …
Tovább a műhöz
Ez a könyv a személyiség, a nevelés és a pedagógia fejlődési lehetőségeiről szól. Megírását főleg az tette szükségessé és lehetővé, hogy a társadalmak a globalizáció kibontakozásával a fejlődés új, kritikus szakaszához érkeztek (a könyv címében a „XXI. század” erre utal), a nevelés gyakorlata és a pedagógia mint elmélet válságba került, a XX. század utolsó harmadában a pedagógia elmélete és gyakorlata szempontjából alapvető jelentőségű tudományok egész sora olyan új ismereteket tárt föl, amelyek pedagógiai célú integrálása, hasznosítása lehetővé teheti a pedagógia paradigmaváltását, ami elősegítheti a nevelés, a pedagógia válságának oldását. || A tudományos-technikai fejlődés társadalmat, életfeltételeket átalakító következménye, hogy a fejlett országokban az ipari forradalommal kezdődően másfél-két évszázad alatt a mezőgazdaságban dolgozók aránya mintegy 85%-ról 3-5%-ra csökkent. Eközben az iparban foglalkoztatottak aránya néhány %-ról 35-15%-ra növekedett, majd csökkenő' tendencia alakult ki. A fejlett országokban ma már csak 20-25%-ot tesz ki ez az érték, és a csökkenés tovább tart. Más szóval: a szolgáltató ágazatokban foglalkoztatottak aránya néhány %-ról mintegy 70-75%-ra növekedett. Ugyanakkor az anyagi javakat előállító csökkenő' arányú népesség is egyre kevesebb izomenergiát használ. Becslések szerint 200 évvel …
Tovább a műhöz