Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Tankönyvünk harmadik kötete szándékunk szerint szerves folytatása az első két kötetnek, mind tartalmában, mind szemléletmódjában, mind pedig stiláris és formai megoldásaiban. Látni fogja az olvasó, hogy megtartottuk a korábban alkalmazott szerkezeti tagolást, a tanulást itt is összefoglalásokkal, ellenőrző kérdésekkel és a kulcskifejezések kiemelésével igyekeztünk segíteni. A témák tárgyalásakor az esszenciális ismereteket bemutató főszövegtől elkülönülve, szövegdobozokban szerepeltetjük mindazokat a fontos kiegészítő információkat, amelyek reményeink szerint érthetőbbé és érdekesebbé teszik a tanulást. Őszintén reméljük, ezek a megoldások betöltik azt a szerepet, amelyet szántunk nekik. A hasonlóságok mellett törekedtünk arra, hogy ennek a kötetnek sajátos arculata legyen. Ezt a kötetet uralják talán a leginkább azok a témák, amelyeket a pszichológiában sajátosan emberinek szoktak tartani. A nyelv, a kommunikáció, a tudatosság, a gondolkodás, az összetett érzelmek olyan jelenségek, amelyek kapcsán általában úgy véljük: noha ezek valamilyen elemibb formában a nem humán fajoknál is jelen vannak, valódi kiteljesedésükről és egyedülállóan összetett megnyilvánulásaikról az ember esetében beszélhetünk. Más szavakkal: olyan képességekről, készségekről, folyamatokról esik szó, amelyek szorosan emberi lényegünkhöz tartoznak. A pszichológia mindig az emberi …
Tovább a műhöz
A misztikus élmény a maga legtisztább formájában — az eksztázisban — az érzelmek pszichológiájának körébe tartozik. Ezzel az elhatárolással nem akarjuk tagadni a lélek egyéb területeivel — ismeret, akarat — fennálló kapcsolatokat, sőt ezeket erősen hangsúlyozni kívánjuk, csak azt akarjuk mondani. hogy a misztikus élmény nem ismereti, nem akarati, hanem tiszta érzésélmény, mely úgy az ismeretet, mind az akaratot sajátosképen színezi. „Ismeret" alatt természetesen a fogalmi megismerés értendő. amelynek törvényeit Kant a Tiszta ész kritikájában körvonalazta. Korántsem tévesztendő össze az intuícióval, mely a világot a maga egységében akarja megragadni. A XIX. századi német metafizikusok intellektuális szemlélete, geníális intuíciója, vagy dialektikai módszere, vagy Bergsonnak intuíciója egyáltalán nem azok a módszerek, amelyek tudományos értelemben „ismeretet" adhatnának. De adhatnak — mint ezt az intuitív ismerés hívei mondják — ennél sokkal többet. „Az abszolutum csak intuícióban lehet adva, míg minden más az elemzéstől függ. Intuício a neve annak az intellektuális megérzésnek, mellyel valamely tárgy belsejébe helyezzük magunkat, hogy megtaláljuk azt, ami abban egyetlen és kifejezhetetlen. Elemzés pedig az az eljárás, mellyel a tárgyat már ismeretes, tehát más tárgyaknál is meglevő elemekre vezetjük vissza."1 Az újkori filozófia és a …
Tovább a műhöz
A társas lény első magyar kiadása csaknem negyedszázaddal ezelőtt, 1978-ban jelent meg. Az első kiadás rövid idő alatt elfogyott, s így 1980-ban sor került a második - változatlan - kiadásra is. 1987-ben látott napvilágot a könyv harmadik, átdolgozott és bővített magyar kiadása, amely az 1984-es amerikai kiadáson alapul. Az 1987-es magyar kiadás azóta szinte minden évben újra megjelent - Aronson könyve messze a legsikeresebb és legnépszerűbb magyar nyelvű szociálpszichológiai könyvvé vált. Egyetemi és főiskolai hallgatók nemzedékei tanultak belőle, és a szociálpszichológia alkalmazásának legkülönbözőbb területein - így például a nevelőmunkában, a tömegkommunikációban, a reklám-, marketing- és PR-tevékenységben, a közvélemény és az előítéletek kutatásában - került felhasználásra. A mostani kiadás, amely az 1999-es amerikai kiadás alapján készült, nagymértékben eltér az előzőektől. Bővült egy teljesen új fejezettel (A társas megismerés), de a meglévő fejezetek is jelentős mértékben módosultak. A szemléletmód és a tudományos törzsanyag természetesen nem változott, de az elméleti és a kísérleti háttér sok tekintetben megújult vagy kiegészült. Aronson az elmúlt évek szociálpszichológiájának számos kutatási eredményét is feldolgozta. Lépést tartva az amerikai társadalom átalakulásával, és általában korunk politikai fejleményeivel, társadalmi, …
Tovább a műhöz
Ez a könyv elsősorban azoknak szól, akik első ízben ismerkednek a pszichológiai kutatás módszereivel. Emellett szól mindenkinek, aki átfogóan kíván tájékozódni a pszichológiai kutatások korszerű metodológiájáról és módszertanáról. A kutatás filozófiai kontextusának, logikájának és technikáinak megértése nemcsak azoknak fontos, akik tudományos kutatást kívánnak folytatni, hanem azoknak is, akik a kutatások eredményeivel „fogyasztóként” kerülnek kapcsolatba. Természetesen a legfőbb fogyasztók azok, akik tanulják a pszichológiát. Könyvem elsődleges célközönsége tehát a pszichológushallgató, akiből valamilyen fokon mindenképpen pszichológus kutató is lesz, ha másként nem, hát tanulmányai alatt. Sokan azonban a posztgraduális képzés során, vagy később, munkahelyi viszonyok között végeznek valamilyen tudományos kutatást. Elsősorban tehát nekik szeretnék hasznos ismereteket nyújtani, remélve azonban, hogy a könyvet a pszichológiai kutatások iránt érdeklődő szélesebb szakmai közönség is haszonnal tudja forgatni. Bármely tudományágra nézve igaz, hogy aki azzal ismerkedik, annak a tudományág módszertanát is meg kell ismernie. A módszertani tudás részben technikai jellegű: tisztában kell lenni a lehetséges kutatási eljárások részleteivel és alkalmazásuk feltételeivel. A módszertan kapcsán azonban ennél jóval többről van szó. Azt is mondhatnánk, hogy a módszer …
Tovább a műhöz