Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
Mi az alapja a rokoni érzelmeknek? Miért tartjuk rokonszenvesnek a hozzánk hasonló külső és belső tulajdonságokkal rendelkező idegeneket? Milyen feltételek között bízunk meg egymásban, és hogyan ismerjük fel a csalókat? Mi a büntetés szerepe a csoporton belüli együttműködés megteremtésében? Alkalmas-e a mások iránti jó cselekedet arra, hogy növeljük saját népszerűségünket a csoporton belül? Minden önzetlen támogatás magában hord valamilyen önző indítékot? Vagy létezik „valódi” altruizmus, amely csak a haszonélvező boldogulását tartja szem előtt, de semmilyen szempontból nem előnyös és nem kifizetődő a jótevő számára? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre próbál meg választ találni e könyv. A válaszokat azonban nem lehet megadni egyetlen tudományág eredményei alapján. Sokféle területről kell összegyűjteni az ismereteket ahhoz, hogy a siker reményében végezzük el a feladatot. A könyv ezért több tudomány eredményeit kísérli meg összekapcsolni annak érdekében, hogy magyarázatot találjon az emberi önzetlenség és együttműködés - az ún. pro-szociális viselkedés - természetére vonatkozóan. Keretét az evolúciós szemléletmód alkotja, amely egyesíteni képes a különböző tudományok kutatási eredményeit. Ez a megközelítés annak az ismeretével ruház fel bennünket, hogy miként jöttek létre a kooperatív kapcsolatok alapvető formái, milyen alkalmazkodási …
Tovább a műhöz
E rövidke kötet élete a BBC 1999. évi Reith-előadásaiként indult, amelyeket a BBC Rádió 4 rádióadó és a World Service televíziócsatorna sugárzott. Bizonyos rangot jelent a huszadik század utolsó Reith-előadójának lenni. Figyelembe véve az időzítést, ez megfelelő alkalomnak tűnt arra, hogy a századvég világához kapcsolódó néhány kiemelt témacsoporttal foglalkozzam. Reméltem, hogy az előadások vitát gerjesztenek, és ez be is következett. Legnagyobb örömömre újságok és folyóiratok világszerte támadták, szerencsére jelentős számban keltek a védelmére is. Az előadásoknak és ennek a könyvnek is az Elszabadult világ címet adtam, mivel ez a kifejezés sokunk élményét tükrözi, akik a viharos változások korában élünk. De nem én vagyok az első, aki az „elszabadult világ” kifejezést használja. Sőt, nem is én vagyok az első Reith-előadó, aki használja. Az ünnepelt antropológus, Edmund Leach használta ezt Reith-előadásai címének, mintegy negyed századdal ezelőtt. Ő azonban egy kérdőjelet illesztett a cím végére. Úgy gondolom ma már ez nem indokolt. Leach előadásait egy stúdióban vették fel, valahol az angol rádió központi épületében Londonban, hasonlóan a többi előadóhoz, egészen a közelmúltig. John Keegan hadtörténész, az 1998-as előadó eltért a konvencióktól, és meghívott közönség előtt beszélt, majd az előadások után kérdések és válaszok …
Tovább a műhöz
Darwin elmélete szerint a szerves lények fejlődése a környezetükhöz való
alkalmazkodásban mutatkozik meg. Az elmélet kimondatlan alapfeltétele az, hogy környezetük nélkül a szervezetek életképtelenek. A Darwin korában kialakuló egzisztencialista filozófia a megállapítást az ember egész személyiségére kiterjesztette. Az egzisztencializmus szerint az
ember önmagában csak fikció, csak a környezetével, a világgal együtt
képez valóságot. Ez a szemlélet jogosult, de nem fejezi ki a teljes igazságot. Az élő szervezetek bizonyos mértékű öntörvényű, független léttel rendelkeznek. Az autonómia az emberben már igen magas fokot ér el. Az egzisztencializmus elmélete ennek a függetlenségnek figyelembe vétele nélkül ugyanolyan absztrakció, mint a függetlenség abszolutizálása, amit kritizál. Az elfogadhatóbb szemléletet tehát a neoplatonikus Proklosz képviseli. Proklosz szerint a világ épp azért rejtélyes, mert elkülönült jelenségekre oszlik, mégis egységes. A probléma tehát ennek a kettősségnek a szerkezete. Abból Indulhatunk ki, hogy a valóságban két ellentétes alaptörekvés mutatkozik meg: az összetartozás és a szétválás tendenciái. Legegyszerűbb alakban mint centripetális és centrifugális mozgások jelennek meg, amelyek a befelé fordulás és kifelé fordulás állapotaiban Is világosan megmutatkoznak. R. Redfield írja le, hogy a Yague törzs nagy termes házakban együtt él, és …
Tovább a műhöz
Immár négy esztendeje, 2015 nyarán jelent meg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia előadássorozat válogatott tanulmányait tartalmazó második
kötetünk. A 2012 őszén útjára indított program keretében egy-egy neves kutató 60 perces előadáson járta körül aktuális kutatási témáját, a széles nagyközönség számára is befogadható módon. A hallgatóságnak lehetősége nyílt az előadásokat követően kérdéseket, hozzászólásokat megfogalmazni. A PTE BTK
Kari Tudományos Diákköri Tanácsa azzal a céllal indította útjára e rendezvényt, hogy az egyetemi polgárok, középiskolai tanárok és diákok, az érdeklődők közvetlenül az adott területek elismert kutatóitól ismerhessék meg a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatások legújabb eredményeit. Napjainkban, amikor
a humán- és társadalomtudományok elismertsége és támogatottsága jelentősen csökken, talán még relevánsabb ezen eredmények disszeminációja a társadalom szélesebb rétegei számára, ezzel is hangsúlyozva, hogy a tudomány művelése soha nem lehet öncélú tevékenység. A 21. század tudósa és egyetemi
oktatója ugyanis nem az elefántcsonttoronyban dolgozik! A 2018 őszén megtartott referátumok széles tematikát öleltek fel, így hallhattunk az évek óta a hírek középpontjában álló migrációs válságról, a közösségi média és nyilvánosság kapcsolatának izgalmas kérdéseiről, a szerelem kulturális …
Tovább a műhöz
A Virtuális Kutatóműhely 2010-ben alakult a Pécsi Tudományegyetemen azzal a céllal, hogy összefogja és támogassa azokat a tehetséges egyetemi hallgatókat, akik a serdülők, a virtuális világ, a fikciók és az identitásprojektek igen tágan értelmezhető témakörében végeznek önálló kutatásokat. A műhely tagjai az ország három különböző egyetemének hallgatói (illetve immár volt hallgatói), akik a világháló segítségével tartják egymással a kapcsolatot (...) A maroknyi csapat 2012. május 2.-án megtartotta első műhelykonferenciáját, amelynek a PTE BTK Neveléstudományi Intézete adott otthont. A konferenciához még néhány további hallgató is csatlakozott előadással, nem is beszélve a szép számú érdeklődőről. Az alkalom sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a tagok elhatározása, hogy a jövőben további konferenciákat szerveznek, és ez a tanulmánykötet, amelyben megosztják egymással és a nagyközönséggel kutatásaik első eredményeit. A tanulmányok témái igen szerteágazók. Sorrendjüket – egyéb releváns szempont híján –
a szerzők nevének betűrendje határozza meg. Röviden pillantsunk bele az egyes írásokba.
Bálint Ágnes a serdülők interneten közzétett regényei struktúraelemzésének titkaiba enged
bepillantást. Az általa kidolgozott módszert, a monomítosz-analízist mutatja be, amely a
Joseph Campbell-féle monomítosz-elméleten alapul. Arra keresi a választ, hogy …
Tovább a műhöz