Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 7
Összes találat megjelenítve : 7
Találatok
A távolból a végtelenség szimbólumaként feltűnő torony és az öreg tölgyfa képe tárul elénk. Ahogy közelítünk feléjük, fokozatosan bontakozik ki előttünk a valóság. A kép már nem homályos: a nyári melegben a természet főszereplőinek minden apró rezzenése nyomon követhető. Az évszázados fa már a lágy nyári szél hatására is ropogva hajlik rá a mellette álló, szintén tekintélyes kort megélt épületre. De még nem törik el, játszik a széllel. Mintha megállt volna az idő: a szél és a fa párbeszédén kívül időnként az épület sóhaja töri meg a csendet. Hív, hogy lépjünk be és nézzük meg a páratlan szépségű, festett, kazettás mennyezetét, majd vigyük hírül a nagyvilágba a régmúlt idők mestereinek kiváló munkájától. Mi a valóság? Nincs egyetlen, mérhető valóság. A különböző emberek eltérő módon értelmezik az eseményeket, a látottakat, a tárgyakat, az élőlényeket, így ezek az értelmezések alkothatják a valóságot. Van, aki nem hallja meg a szél és a fa párbeszédét, az épület hívószavát, így számára mindezek már régi, értéktelen, lényegtelen dolgok és minél hamarabb meg kell szabadulni tőlük, el kell törölni őket a felszínről. De vannak, akiket megérint a hely szelleme. Ők értik a szavakat, számukra érték, amit látónak. A műit kis darabjainak megőrzésére szánják életük jelentős részét. Hiszen a jelen megértése a múlt …
Tovább a műhöz
1968-ban tanítottam először kutatásmódszertant, a Hawaii Egyetemen. A kurzus főként a survey-módszerekkel (a kérdőíves felvételekkel) foglalkozott; ebben az első szemeszterben mindössze hat hallgatóm volt. Ekkor próbálkoztam első ízben oktatással, és a kis létszám sem tartott vissza attól, hogy a nagy előadóteremben szétszóródó hallgatósággal szemben a katedrán álló asztal mögé üljek. A félév előrehaladtával már kevésbé feszélyezett az oktatói helyzet, megkedveltem diákjaimat, ők is megbarátkoztak velem, végül a katedráról le is költöztem közéjük. Nemsokára már az én szobámban gyűltünk össze, hogy szükség esetén, a saját könyvtáramból adhassak egy-egy könyvet kölcsön. (Apropó, ha az első hat diákom esetleg olvassa ezeket a sorokat, lennének szívesek a könyveimet visszahozni?) Meglehetősen zavart azonban a kurzus idején az, hogy a kérdőíves felvételek módszertanáról nem találtam jó tankönyvet. Végül egy angol kutató munkáját választottam, de ennek jellegzetesen angol nyelvezete sok gondot okozott a diákoknak, míg engem az szomorított el, ahogyan bizonyos témákkal foglalkozott, és ahogy fásokat elhanyagolt. könyvek olyan elvontan fogalmazták meg a kutatásmódszertan elméleti logikáját, hogy attól tartottam, a diákok nem tudják majd az általános elveket átültetni a gyakorlatba, a kutatás valódi világába. A másik csoportba tartozó - gyakran …
Tovább a műhöz
Olyan tankönyvet, kézikönyvet fog kezében az olvasó, amelynek az a célja, hogy segítséget nyújtson, a pedagógiai szakirodalom kritikus elemzéséhez, értő tanulmányozásához, a gyakorlati pedagógiai munka során adódó mérések, vizsgálóadások, elemzések elvégzéséhez, különböző szintű kutatásokban, innovációkban való részvételhez, kutatási pályázatok eredményes megírásához, önálló kutatási tevékenység tervezéséhez, elvégzéséhez, lebonyolításához, értékeléséhez, publikálásához. Azaz, hasznos segédeszköze kíván lenni pedagógusjelölteknek, gyakorló pedagógusoknak, szaktanácsadóknak, az oktatásügy irányítóinak, a kutatással hivatásszerűen foglalkozni kívánó szakembereknek. Mindezek érdekében a szerzők igyekeztek összefoglalni a nemzetközi és a hazai kutatásmetodikai irodalom főbb eredményeit, a kutatások tapasztalatait. Mindemellett tisztában vannak azzal, hogy nem törekedhettek teljességre. Ez további munkát igényel, melyhez örömmel várják az olvasók javaslatait. Az egyes fejezetek szerkesztésénél jóllehet tartalmuk eltérő jellege ezt nem mindig tette lehetővé - egységességre törekedtek. Minden fejezet a megvilágításra kerülő kérdések felsorolásával kezdődik, ezt a módszerre vonatkozó legfontosabb ismeretek kifejtése, a módszer alkalmazási lehetőségeinek a bemutatása követi. A fejezet tartalmának összefoglalását, a fontosabb fogalmak …
Tovább a műhöz
Didaktika
- 2004
A didaktika az oktatás elmélete. Elnevezése a görög didaszkó. didaszkein (tanítok, tanítani) szóból szarmazik. A pedagógiai irodalomban ezt az elnevezést 1632, Comenius "Didactica Magna" (Nagy Oktatástan) című könyvének megjelenése óta használják. Comenius a morvaországi Nivnicében született, szülei a hajdani Magyarországról vándoroltak oda. Munkásságában központi helyet foglalt el a "pansophia" eszméje. A pansophia célja, hogy mindenkinek egyaránt útmutatót nyújtson. Véleménye szerint ez egy tévedésektől és játékoktól mentes filozófia, mely a tudományok tudományát adhatja a szétforgácsolt ismeretek helyett. Comenius 1650-1654 között Sárospatakon tanított. Itt lehetősége volt a gyakorlatban is kipróbálni, megvalósítani korábbi pedagógiai elképzeléseit. Meglepően gazdag e rövid idő alatt elkészült írásainak száma: Orbis Pictus, Schola ludus, A Panszofisztikus iskola tervezete stb. A didaktika, vagyis az oktatás általános elmélete a neveléstudománynak az a részterülete, amely a tanításra-tanulásra vonatkozó törvényszerűségeket, alapelveket tárja fel és írja le. A didaktika az oktatás általános elmélete, mivel a különböző életkorokra és különböző tantárgyakra egyaránt érvényes törvény szerűségek megfogalmazására törekszik Tudatában kell lennünk annak, hogy a tanítás és a tanulás eltérő módon és formákban valósul meg a különböző életkorú …
Tovább a műhöz
A pszichológiai kutatás és a gyakorlati, klinikai, terápiás munka során egyaránt alkalmazunk kérdőíves módszereket. A pszichológia sajátja, hogy a mérni kívánt jelenség vagy konstruktum gyakran közvetlenül nem megragadható, azonban következtethetünk rá a viselkedéses megfigyelésekből vagy a személy kérdőívek segítségével nyújtott önbeszámolójából. Mindezt azok az empirikus kutatások és pszichometriai elemzések teszik lehetővé, amelyek alátámasztják, hogy az adott kérdőív a kérdéses pszichológiai jelenség vagy konstruktum megbízható és érvényes mérőeszköze lehet. A megbízhatóságról és az érvényességről alkotott benyomásunk ráadásul változhat attól függően, hogy kikkel, mikor, milyen helyzetben és milyen célból használjuk az adott pszichológiai mérőeszközt. Ebből következően a kérdőívek vagy skálák fejlesztése, adaptálása, pszichometriai vizsgálata, az eredmények dokumentálása és eljuttatása a kérdőívet használókhoz folyamatos kihívást jelent a kutatóknak. Ezen a téren a hazai kutatók is intenzíven dolgoznak, fejlesztenek és adaptálnak új mérőmódszereket, ezek azonban nehezen jutnak el a felhasználókhoz. Ugyanakkor a gyakorló szakemberek is joggal várják el, hogy a munkájuk támogatásához a skálák fejlesztésével foglalkozók megfelelő eszközökkel járuljanak hozzá, illetve a rendelkezésre álló eszközök szorosan kövessék a pszichológiai …
Tovább a műhöz
Recent years have seen an increased awareness of the presence of learners with ctyslexia in our schools, and ongoing research is helping teachers understand the nature, causes, and challenges of dyslexia, as well as the potential and learning preferences of students with this learning difference. English as a Foreign Language (EFL) is a key subject in the school curriculum all over the world, and in most cases learners with dyslexia are not exempt from studying it. Unfortunately, English can be very challenging for these learners, not only because of their learning difference, but also because of a number of additional barriers that may be present in the classroom due to inappropriate teaching methods. While clinical and pedagogical research show that learners with dyslexia require specific attention in the foreign language classroom, school regulations vary, only in some countries are these learners eligible for individualized special needs teaching, while probably the most common scenario involves them being included in mainstream classes without special needs support. What can EFL teachers reasonably do in their classrooms to support learners with dyslexia? What do they need to know? WTiat principles, strategies, and techniques should they use? And when it comes to assessing these learners, what should they do? This book provides answers to these questions based on current trends in foreign language research which, over the past 30 years, have increasingly addressed the …
Tovább a műhöz
As a language teacher you must make decisions all of the time. Some of your decisions are relatively minor ones—should homework be assigned that particular day, for instance. Other decisions have more profound implications. What should be the goal oflanguage instruction? Which language teaching method will be the most effective in reaching it? What is the best means of evaluation to see if it has been reached? There is no single correct answer to questions like these. Each of you has to answer them for yourself. We believe, however, that a teacher informed about some of the possibilities will make better decisions. Making informed choices is, after all, what teaching is all about (Stevick 1982; Larsen-Freeman 1983a, 1983b). One purpose of this book, therefore, is to provide information to teachers and teacher trainees about eight methods of foreign language teaching. By reading this book you will gain an understanding of the principles on which these methods are based and of the techniques associated with each method. These eight were chosen because they are all currently practiced today. It is not our purpose to convince you of the superiority of any one of them; indeed, the inclusion of a method in this book should not be construed as an endorsement of that method. What is being recommended is that, in the interest of becoming informed about existing choices, you investigate each method. A second purpose for this book is to encourage you to examine your own beliefs about …
Tovább a műhöz