Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 10
Összes találat megjelenítve : 10
Találatok
Homerosért versengett csak annyi város, mint Magyarországon a harmadik egyetemért. Ez volt az oka, hogy mikor a közel háromszáz éves budapesti tudományegyetem után, 1872-ben Kolozsvárott felállították a második magyar tudományegyetemet, negyven évig halasztódott a döntés a harmadik egyetem felállítása ügyében. Csak 1912-ben, gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején került a magyar országgyűlés elé a harmadik egyetem ügye, azonban már ekkor Magyarország szükségletének nem három, hanem négy egyetem felelt volna meg. A magyar törvényhozás ennek a régen mutatkozó szükségletnek tett eleget, amikor Pozsonyban és Debreczenben tudomány-egyetemek felállítását rendelte el. Debreczen a magyar Alföld százezer lakosú városa. Háromszázötven éves háromfakultásos református Akadémiája révén nemcsak a magyar protestantis-musnak szellemi központja, de a magyar művelődéssel is ősi kapcsolatai vannak. A városok egyetem utáni versenyében olyan protektorra hivatkozhatott, mint gróf Tisza István és ép ezért különös joga volt a debreceni egyetemnek, hogy e tragikus sorsú nagy államférfiról nevezze el magát. A református Akadémia az egyetem létesítésekor megszűnt és a helyébe lépő tudományegyetem három fakultása: a református theológiai, a jogi- és bölcsészettudományi kar 1914-ben, a világháború első őszén nyitotta meg kapuit. A negyediknek, az orvosi karnak …
Tovább a műhöz
A M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem Bőr- És Nemikórtani Klinikája Szegeden 1923- 1930
- Poór Ferenc
- 1930
A kiadvány a szegedi m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Bőr- és Nemikórtani Klinikájának történetét tárja az olvasó elé az 1923 és 1930 közötti időszakban. A klinika munkatársai az intézményben folyó oktató és tudományos munka, a klinika gyűjteményeinek bemutatása mellett betegforgalmi adatokat, elemzéseket is tartalmaz. A klinika 1927 és 1929 között emelt épületének ismertetését tartalmazza a kötet, sok képpel illusztrálva.
Tovább a műhöz
Immáron ötven éve, hogy a pszichiátria területén dolgozom. Tudatosan választottam a szakmát, bár medikus koromban csak egy része, a pszichoterápia érdekelt. Már akkor olvastam idegen nyelveken, és bejárhattam a Budapesti Orvostudományi Egyetem (később Semmelweis Orvostudományi Egyetem - SOTE, ma Semmelweis Egyetem) Kari Könyvtárába, ahol kézbe vehetőek voltak a világ vezető orvosi szaklapjai, az itthoni kiadványok is, és így tájékozódtam arról, mi történik a pszichiátria terén a világban. Orvosegyetemi éveimben a pszichiátria Budapesten sajátos virágzásban volt. Nyíró Gyula önálló tanszéket hozott létre, és a szakma önállóságát hangsúlyozta. Az ötvenhatos forradalom utáni képlékeny társadalmi szakaszban önálló szakvizsga lett a pszichiátria (korábban az ideggyógyászat egyik területe volt), de a szovjet mintára megalapított Orvostovábbképző Intézetben (később egyetemen, különböző nevekkel) még a nyolcvanas évekig is csak ideggyógyászati tanszék működött, és az irányította a pszichiátriában is a továbbképzést. Még a budapesti Pszichiátriai Klinikán is illett neurológiai szakképesítést szerezni; a három vidéki egyetemen ez egyenesen kötelező volt.
Nyíró Gyula tekintélye nagy volt, nemcsak Budapest okán, ahol az egészségügyet nagy befolyással szervező Egészségügyi Minisztérium működött, hanem azért, mert sajátos irányzatot képviselt. Egyfajta …
Tovább a műhöz
E' csekély értekezésnek, mellyel tisztelt ügyfeleim lakhelyemben tartott nagygyűlésének kedveskedni akartam, más czélja nincs: mint hogy azon röpke óráknak, mellyeket a' kies Buziási völgyben, az ásványvíz forrásainál együtt töltöttünk, maradandó jeleül szolgáljon.
Tovább a műhöz
Nagy örömet jelent számomra, hogy végre - majd 35 év után - az orvostanhallgatók és gyógyszerészhallgatók kezébe kerülhet egy felfogásában is megújult latin tankönyv. E tankönyv előde - a maga korában úttörő jelentőségű, Dr.Takács János által írt Egységes orvosi latin nyelvkönyv -a tudományos nyelv (ezen belül az orvosi terminológia) alapszókincsének és fordulatainak megismertetését a klasszikus latin oktatásának módszereivel kísérelte meg. Bár mintegy 15 éve átdolgozott formájában tanítottuk ezt a tankönyvet, használata egyrészt a kezdetleges nyomdatechnika miatt, másrészt a felfogás egységének hiánya miatt számos nehézségbe ütközött. Dr.Takács János másik, gyógyszerészhallgatók számára írt jegyzete főleg a gyógyszerész-curriculum megváltozása miatt avult el. Mivel az orvosi (fogorvosi) és a gyógyszerészi latin szókincse és fordulatai egymástól nem állnak annyira messze az alapszinten, hogy érdemes legyen eltérő tankönyveket használni, ezúttal a szó szoros értelmében egységes tankönyv tartalmazza a mindhárom kar számára fontos tudnivalókat. Az már a tanár feladata, hogy karonként más-más részletet hangsúlyozzon és kérjen számon. A tanév folyamán elsajátítandó anyagot 16 leckébe sűrítettem (10+6), ez 2 féléven keresztül heti 2 tanórában kényelmesen elvégezhető. Törekedtem arra, hogy, bár szakmai nyelvről van szó, se az oktató, se a hallgató …
Tovább a műhöz
Kötetünk a beteggé válás, valamint a gyógyító folyamat pszichológiai tényezőit foglalja össze, középpontba állítva a kiemelt szerepű és fontosságú gyógyító kapcsolatot. Az egyes fejezetek elsősorban két szakterület ismeretanyagára épülnek: az orvosi pszichológia, valamint a klinikai egészségpszichológia releváns üzeneteit tartalmazzák. A könyv jelentős mértékben támaszkodik a korábbi Egészség, betegség, gyógyítás — Az orvosi pszichológia tankönyve (Csabai és Molnár 1999) című munkánkra, több fejezete annak továbbfejlesztéseként jött létre. Ezen korábbi kötetünkkel kapcsolatos, mintegy tízéves oktatási tapasztalataink adták az elsődleges inspirációt, hogy továbbgondoljuk a releváns ismeretanyagot.
Az elmúlt évtized számos fontos változást is hozott. Ezek között elsőként említhetjük, hogy jelentős fejlődés állt be az egészségpszichológia nemzetközi és hazai intézményesülésében. Megszilárdultak a diszciplína főbb területei, ezek között a klinikai egészségpszichológia, amely elméleti irányultságában és alkalmazásait tekintve is jelentős átfedéseket mutat az orvosi pszichológiával. Részben ez a fejlemény vezetett bennünket arra, hogy a két terület közös ismeretanyagát együtt jelenítsük meg. Másfelől pedig az a meggyőződésünk szolgáltatta a motivációt, hogy kötetünknek a gyógyító gyakorlat igényeit kell szolgálnia. Ez a gyakorlat pedig …
Tovább a műhöz
A pszichoszomatikus betegségek és a hisztéria problémája az orvostudomány és a pszichológia határterületén megjelenő egyik legvitatottabb, legkevésbé letisztult kérdéskör. A 20. század első felében az orvostudomány és a technika fejlődésének korábban elképzelhetetlen ütemét látva sokan azt remélték, hogy ez a fejlődés orvosolhatóvá, de legalábbis magyarázhatóvá tehet majd minden betegséget. Ma már tudjuk, hogy bár a technikai fejlődés továbbra is folyamatos, a gyógyítás terén korántsem lineáris a hatása. Ennek egyik példája, hogy a nemzetközi szakirodalmi adatok szerint az orvosok az esetek átlagosan 20 százalékában találkoznak olyan betegekkel, akiknek a vizsgálati eredményei nem támasztják alá a panaszokat, a háttérben nem található kimutatható ok. Ezek a tünetek részben magyarázat nélkül maradnak, részben pedig a „pszichoszomatikus”, vagy „szomatizációs” címkét kapják. Ezen betegségkategóriák használata terén számos különbség, ellentmondás és bizonytalanság jelenik meg mind a szakembereknél, mind pedig a laikusok körében. A bizonytalanság nem új keletű. A „lelki eredetű” testi tüneteket mindig a titokzatosság, helyenként misztikum övezte. Az orvostudomány és a pszichológia története során számos kísérlet történt a nehezen magyarázható szimptómák leírására, betegségkategóriákba rendezésére. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a …
Tovább a műhöz
A kolligátumkötetben Berde Károly 1932 és 1939 között, pécsi egyetemi tanári, klinikaigazgatói korszakában keletkezett tanulmányai, cikkei olvashatóak. A tanulmányok egy csoportja ebben a kötetben is a szifilisz gyógyításával, kezelési lehetőségeivel foglalkozik. A szifiliszes betegek maláriás lázzal való kezeléséről e műben is olvashatunk, 1932-ben a korábban kezelt 30 betegből 16 sorsát, gyógyulását tudták nyomon követni. Berde megállapítja, hogy a kezelt betegek közül egyiknek sem vált kárára a maláriafertőzéses kezelés. Hét betegnél pedig a malária és Salvarsanos kombinált kezelés teljes gyógyulást eredményezett, de ők valamennyien még a betegség korai szakaszában megkapták a kúrát. Tanulmányaiban foglalkozik a nemi betegségek társadalmi jelentőségével is. Ebben a korszakban több írás is keletkezett a járványos gombás megbetegedésekről. A kötet tartalmazza a dermatológiai kongresszusokhoz, az Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Tudományos Szövetségéhez kapcsolódó munkákat is.
Tovább a műhöz
A kolligátumban Berde Károly 1928 és 1931 között keletkezett tanulmányai, cikkei olvashatóak. Ebben a kötetben is nagyon sok tanulmány foglalkozik a gombás megbetegedésekkel, illetve azok kezelésével. Jelentősek a fonalas gombák fény hatására mutatott viselkedésével foglalkozó kísérletei. Összefoglaló munkáiban ismerteti a hódmezővásárhelyi mikrosporiasis járvány lefolyását. Tanulmányainak másik csoportja a szegedi klinika tevékenységét ismerteti. Kísérleti jellegű vizsgálódásai kiterjedtek a tallium bőrgyógyászati alkalmazásának lehetőségeire, erről is olvasható több tanulmány a gyűjteményben. Ismeretterjesztő előadása a napfürdőzésről a rádióban hangzott el, írott változata a gyűjtemény része. Szintén érdekesség a diathermia bőrgyógyászati alkalmazásáról írott tanulmánya.
Tovább a műhöz
A kolligátum kötetben Berde Károly 1923 és 1927 között keletkezett tanulmányai, cikkei olvashatóak. A tanulmányok között a szifilisz gyógykezelésének módjairól is értekezik. Ennek kapcsán vizsgálta a bizmut alkalmazhatóságát a betegség gyógyításában. A szifiliszkezelések során vizsgálta azt is, hogy a különböző kezelési módszerek miként befolyásolják a klinikán kezeltek vérsüllyedését. A szifiliszkezelések egy különös formáját is kipróbálták a klinika betegein, pedig a korai szifilisz váltólázas (maláriafertőzéses) kezelése volt. Munkáinak következő nagy csoportja, a bőr gombás eredetű betegségeivel foglalkozik. Jelentősek a fonalas gombák fény hatására mutatott viselkedésével foglalkozó kísérletei. Tanulmányaiban foglalkozik a magyarországi gombaflórával és a gombás megbetegedések gyakoriságával. A mikrosporiasis betegség a világháború után terjedt el Közép-Európában. Ez a főként gyermekeket érintő gombás bőrbetegség az 1920-as években több magyarországi településen is járványként terjedt. Berde Károly tanulmányaiban leírta a szegedi mikrosporiasis járvány lefolyását, klinikai megfigyeléseit és levonja a járványok tanulságait, különösen a megelőzésre vonatkozóan. Szegeden 1924-ben négy gyermekintézményben összesen 64 gyermek betegedett meg. Berdének sikerült beazonosítani a járvány okozóját, a Mikrosporum Audouinii formájában. 1926-ban …
Tovább a műhöz