Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Az öt kötetre tervezett Magyarország tájföldrajza sorozat megjelentetését többoldalú tudományos és társadalmi igény teszi szükségessé és időszerűvé. 1. A Magyar Tudományos Akadémia távlati kutatási terve keretében a természetföldrajz az elmúlt évtizedekben azt a feladatot kapta, hogy részletes és összehasonlító kutatásokkal táji keretekben tárja fel természeti környezetünk adottságait, és hazánk tájait összefoglaló természetföldrajzi, ill. tájföldrajzi munkákban dolgozza fel. Egyrészt szükséges ez a szocialista társadalom építése során a természeti tájak, térségek mind több oldalú kihasználásán, sőt a mostoha természeti adottságok megváltoztatásán munkálkodó tervezőknek, hogy a termelés észszerűsítése és fokozása érdekében kellőképpen figyelembe vehessék az ország természeti viszonyainak tudományos értékelését. Másrészt kulturális szempontból hazánk tájainak komplex feltárása tudományos alapanyagul szolgál a környezetismeret tanításához, az egyetemi, felsőfokú földrajzoktatáshoz, ill. a további részletes tudományos kutatáshoz is. 2. Magyarország tájföldrajza sorozatunk az első rendszeres és komplex feldolgozás az ország táji adottságairól. Prinz-Teleki-Cholnoky hasonló című monográfia kötete ugyanis még az ún. történeti országot bontotta fel tájakra, és adott nagyvonalú „festett" tájrajzi képet az egész Kárpát-medencéről. Bulla …
Tovább a műhöz
Két esztendővel ezelőtt jelent meg az öt kötetre tervezett Magyarország tájföldrajza sorozat 1. kötete, A dunai Alföld, most pedig a 2. kötetet, A tiszai Alföldet tehetjük az olvasó asztalára. Ezzel válik teljessé az a kép, amelyet hazánk legnagyobb tájáról, az Alföldről a magyar természetföldrajz és a közreműködő rokontudományok neves képviselői a legújabb kutatáseredmények rendszerezett összefoglalásaként adhatnak a szakemberek, a tervezők, a pedagógusok és a földrajz iránt érdeklődők szélesebb köre számára. A sorozat tudományos és társadalmi igényekhez igazított koncepciójáról, céljáról és kimunkálásának módjáról az 1. kötet előszavában már szóltunk. Az ott mondottak teljes egészében vonatkoznak jelen kötetünkre is; ismétlésük felesleges. A dunai Alföld I. fejezetében az egész Alföldről megrajzolt általános kép és a II. fejezetében közzétett nagytáj szintű természetföldrajzi tájértékelés az az alap, amelyre egyrészt már az 1. kötet III. fejezetében bemutatott öt dunai középtáj épült, másrészt a jelen kötetben felsorakozó nyolc tiszai középtáj természeti tényezőinek jellemzése támaszkodik. A tiszai Alföld olvasójának figyelmét azonban nemcsak emiatt hívjuk fel az 1. kötetre, hanem azért is, mert a koncepcionális-tartalmi-szerkezeti együvétartozáson és szoros kapcsolaton kívül formailag is ráépítettük a szerkesztés során a 2. …
Tovább a műhöz