Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A nevelési emléklapok eddigé megjelent két (u. m- első és második) füzetének folytatásául, ezúttal im kettőt hozunk egyszerre, a harmadikat és negyediket, két ikervér gyanánt, de a melly öntárgyára nézve egészen külön is állhat a többiekt 1. Mint fogadtatának az előbbiek, lesz-e valami sikeijók, és megléritendik-e a kiadónak tetemes költségét, hacsak is részben? még nem tudom Kiadószerző megkezdő a dolgot s nem akará abba hagyni, mert meggyőződök annak elhalaszthatlan szükségéről és korszerűségéről, mint kell nekünk nevelőkul, nevelési gyakorlatunk és működésűnk kisebb és keskenyebb, legyen hogy magányházi, legyen hogy nyilvános tanodái vagy neveidéi tétkórünkböl, ollyollykor ki- és felemelkednünk azon nézpontra is, a honnan tágasabb láthatár nyilván szemeinknek, keblűnk is inkább tágul és mi gondolkodni és eszméket váltani kénytelenittetünk arról, hogy mi legyen az, a mi a nagyobb nemzedéki kör, a felekezet, a haza és az emberiség nevelési érdekeiben áll? mint lehet tisztába hozni, az annyi meg annyiféle gyakorlatot, miszerint eddigé mindannyi tanoda másmás irányban működik? mikint fejthetők ki az elvek, és mellyek azok, a mellye-ken gyakorlatunknak alapulnia kell? mint közelíthető meg a nevelésnek nemzeti, hazai, értelmi, erkölcsi és vallási, nem különben a testet néző szempontból felállítható igaz eszménye? mellyek az erők mikkel bírunk? mellyek az …
Tovább a műhöz
A már két év óta a magyar közönség előtt ismeretes „Nevelési Emléklapoknak44 folytatva megjelenő egyik füzetét u. m. az ötödiket van ezúttal szerencsém bemutathatni. Négy s illetőleg három, mint külön szállitvány megjelent füzet előzte már meg e jelent, mindnyája nevelési dolgozatokat közölve, mindnyája külön és önálló füzetkint bocsátatván közre, nincsen egymással oly-nemü összefüggésben, mintha egyik a másik nélkül vagy meg nem szerezhető vagy használható nem volna. Ezt azokra nézve találom illőnek megjegyezni, kik netalán azt gondolva, hogy ők, a midőn a többit nem bírják, ezen utóbit sem szerzendik meg. A többivel is még mindig szolgálhat a kiadó, mert sokkal több példányban nyomattak azok, sem mint eddigé, a nevelési irodalom iránti részvétlenség miatt elkelhetének; sőt azt sem merem mondani, hogy anyi kelt el a menyi a költséget fedezné. És mind a mellett nem rettentem vissza, még a jelent is elég bőven, terjedelmesen és költségesen kiállítani és olcsón árulni csak hogy a nevelés téreni munkásságomnak elszánt voltát bebizonyíthassam, hogy erőmhöz képest a hazai nevelésügy előmozdításához járulhassak. Ezentúl, úgy hiszem mikint ennek is nagyobb elismerése leend s hogy hőbb pártolásra találand mint eddigé. Mert ha azt, hogy mily roppant ujjászületési, szellem-, meggyőződés-, erkölcsi jellem-, tudomány-és általában felvilágosodás- és …
Tovább a műhöz
Az egyesült magyarországi minden rendű és minden felekezetű tanítók első közös és egyetemes gyűlésének tanügyi dolgozatait nyomtatásban hozom ajánlatul minister urnák. Kéziratilag béadattak már azok, tanügy-minister b. Eötvös Jósef urnák, s reményiem, hogy a menyiben a számosán egybegyűlt tanítók gyűlési működeimének ezen eredménye a hazai tanügy rendezése körül tekintetbe veendő, anyiban használatba is vette már minister ur c dolgozatokat és használatba veendi jövőben is. Kétséget nem szenved, hogy a tudomány- és nevelésügy körül, a legténylegesebb tényezőt, a nyilvános hivatalé tanítók és nevelők teszik, de legkiváltképen akkor, a midőn ők, a separatislikus irányzatokon és érdekeken, mik közé nevelésünk eddigé bilincselve volt — tulemelkedve, a tanügyet, minta haza köz, nemzeti és szellemi ügyét elrendeztetni óhajtják. Ily szempontból vegye minister ur, és vegye a haza figyelembe e dolgozatokat. Társaim, kik e munka kiadatásával megbíztak, igaz, nem bíztak meg azzal, hogy munkálatinkat még külön is ajánlanám a tanügy kormányzójának; de a menyiben ők küldöttségileg vivék át a kéziratokat, úgy hiszem, hogy ugyancsak az ő szellemökben járok el, a midőn én a nyomtatványt ajánlom minister urnák. A közös tanodának eszméje lengi át e dolgozatokat; bennök ohajtat, a jövőben is közösen tartandó tanítói gyűlések gondolatja, mely az idén először …
Tovább a műhöz
Jelen dokumentumkiadvány első kísérletnek tekinthető az 1919—1931-ig terjedő időszak — a magyarországi fehérterror, a bethleni konszolidáció és felbomlása — neveléspolitikájának bemutatására. A pedagógiatörténeti kutatás — a feltételeknek megfelelően — lassabban halad előre, mint a történettudomány. Vonatkozik ez az olyan fontos, a pedagógusok többsége emlékezetében még elevenen élő időszakra is, mint a Horthy-ellenforradalom. Bár a Pedagógiai Tudományos Intézet éppen ennek az időszaknak neveléstörténeti feltárására hozza a legtöbb anyagi áldozatot, és kutatói közül is többen ennek az időszaknak pedagógiai feltárásával foglalkoznak, a történettudomány hasonlíthatatlanul előnyösebb helyzetével, személyi és anyagi feltételeivel mégsem vehetjük fel a versenyt. A kutatásnak ezek a korlátai, bizonyos kezdeti helyzete, a pedagógia tudomány sajátosságai, de az a körülmény is, hogy kötetünk terjedelme meglehetősen szűkreszabott, eredményezik, hogy kiadványunk anyagában megközelítően sem tekinthető teljesnek. Ezen a hiányosságon úgy igyekeztünk enyhíteni, hogy dokumentumainkat a lehető legtágabb területekről vettük; ügyeltünk arra, hogy a jogszabályoktól a tantervekig és utasításokig, a pedagógiai folyóiratoktól és összefoglaló „standard" elméleti művektől a levéltári forrásokig lehetőség szerint belekerüljön mindaz, ami tipikus és jellemző a …
Tovább a műhöz