Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
46 éve nem jelent meg Magyarországon műemlékvédelemmel széleskörűen foglalkozó mű. Gerő László alapvető munkáját, az Építészeti műemlékek feltárása, helyreállítása és védelme című könyvét - amiből én is sokat tanultam és merítettem -, 1958-ban adta ki a Műszaki Könyvkiadó. A Császár László szerkesztette A műemlékvédelem Magyarországon (Képzőművészeti Kiadó, 1983) - címéhez hűen - főleg a hazai gyakorlatot ismertette. Jelent meg irodalmi értékű publicisztika (Dercsényi Dezső: Mai magyar műemlékvédelem. Magvető Kiadó, 1980), számos műemlékfajtát - templomokat, várakat, vasúti építményeket stb. - tárgyaló munka, de olyan, amiből a műemlékvédelem egészéről lehetne ismereteket szerezni, olyan
nem. Tudós tanulmányokban nincs hiány, ilyen például a Magyar műemlékvédelem című sorozat, bár ez egyrészt a műemlékvédők belső használatára szolgál, másrészt cikkei nem nyújtanak összefüggő képet, hanem szemezgetnek a műemlékvédelem napi munkájának eredményeiből. Pedig ez a szakma (tudomány?) sokat fejlődött, bővült, némileg változott is a közel fél évszázad alatt. Hiszem, hogy szükség van egy olyan könyvre, amit ha kézbe vesz a Tisztelt Olvasó, akkor talán jobban megérti, hogy mik is azok a műemlékek, miért kell védeni, védenünk őket, és hogyan kell (kellene) mindezt csinálni. Munkámat nem tudományos műnek szánom, bár van benne nem egy …
Tovább a műhöz
A kultúra kialakulása szinte egy időre tehető az emberré válás folyamatával. Már a legrégebbi korokban is rendelkeztek az ősemberek olyan rituális szokásokkal, szertartásokkal, amelyeket az adott történelmi korszak kultúrájának tekinthetünk. Az emberi társadalom fejlődését folyamatosan követte a kultúra változása. Az ősi időkből származó - ma kulturális javakként számon tartott értékek -először a létfenntartáshoz voltak szükségesek, majd később az uralkodók szórakoztatására, hatalmuk szimbolizálására jöttek létre. Az egyház kialakulásával egyidejűleg tovább gyarapodott a kulturális értékek köre. A jelenkor által legértékesebbnek és legkülönlegesebbnek tekintett kulturális értékek többsége -világviszonylatban - több ezer évvel korábbról származik. Az egyiptomi piramisokat a fáraók - hatalmukat és halhatatlanságukat szimbolizáló - sírhelyként építtették. És valóban: aki rátekint a sivatagból kiemelkedő monumentális építményekre, úgy érzi, mintha valami csodát látna. A piramisok megépítésének titkát máig sem sikerült a tudománynak tisztáznia, annak ellenére, hogy többféle elmélet látott ezzel kapcsolatosan napvilágot. Egy dologban azonban mindenki egyetért: a piramisok valóban halhatatlanná tették a bennük nyugvó fáraókat. Hosszasan sorolhatnánk még a történelem során kialakult különböző jellegű kulturális értékeket. A napjainkban …
Tovább a műhöz
A hajdani török hódoltság több száz muszlim imahelye - dzsámija és
mecsetje - közül alig tucatnyi érte meg napjainkat, s ezek is többnyire
romosak, vagy későbbi átépítések fedik el eredeti valójukat. Ám
néhány máig hűen idézi az oszmán időket: így Szülejmán szultáné
Szigetváron, Kászim pasáé Pécsett, Malkocs bégé Siklóson és Özicseli
Ibrahimé Esztergomban. Mindközül Jakováli Haszan pasa pécsi
dzsámija maradt fenn a legépebben, amely kupolájával, szamárhát íves ablakaival csaknem ép minaretjével mutatja, hogy milyen
is lehetett egy igazi muszlim imahely.
A mecsekaljai városban a török emlékeket régóta becsben tartják -
joggal, hiszen e tekintetben talán leggazdagabb településünkről van
szó. Részben vagy egészben négy imahely áll ma is: Haszan és Kászim
pasáé szinte teljes épségben, a bőrcserzők hajdani mecsetje az Ágoston téri templomba beépítve, míg a Ferhád-dzsámi maradványai a
közelmúltban kerültek kiszabadításra. A szentéletű bektasi dervis,
Idrísz baba, Rókus dombi sírkápolnájában - türbéjében - nyugszik,
Merni bég fürdőjének feltárt romjai pedig a ferences templom mellett
láthatóak. Nem véletlen, hogy az első magyar lexikon, Johann Matthias
Korabinsky 1786-ban kiadott munkája a székesegyház után azonnal a
török emlékeket tárgyalja.’ A keleties couleur local sokak fantáziáját
megmozgatta, a hajdani muszlim épületeket sem …
Tovább a műhöz