Keresés
Összes találat megjelenítve : 9
Összes találat megjelenítve : 9
Találatok
A M. T. Akadémia 1869-ben a Gогove-alapítványból harmincz aranyat tűzött ki jutalmul a következő tudományos feladatra: "Adassék elő a hazai és külföldi iskolázás а XVI. században." Az Akadémia 1871-ik évi nagygyűlése a jelen művet, mely azonban teljesen átdolgozva és tetemesen bővítve lát napvilágot, érdemesítő a jutalomra. A kitűzött feladat értelmében a munka két részre oszlik. Az első a hazai tanügy és a magyarországi iskolák állapotát tárgyalja. Előadja, mily tényezők és befolyások okozták a tanügy és iskoláink hanyatlását és emelkedését; mikép hatottak a hazai iskolák szervezetére a külföld tanodái és tanférfiai; mikép voltak hazánkban a különböző fokú iskolák szervezve; mily tantárgyaikkal foglalkoztak, s mily tankönyveket használtak; milyen volt a tanítók és tanulók helyzete; mily városokban és falvakban találkozunk iskolákkal, s kik voltak tanítóik. Sajnos, csak a katholikus és protestáns iskolákról szólhatok. A többi hitfelekezetek iskolai állapotainak megvilágítására egyáltalán nem rendelkeztem adatokkal. A második rész a külföldi iskolákat sorolja föl, melyekben magyarok tanultak, vagy mint tanárok működtek; kimutatva az állást, melyet elfoglaltak, a tudományos és irodalmi munkásságot, melyet kifejtettek. Kiterjeszkedem a társodákra és alapítványokra is, melyek a külföld főiskoláiban magyar ifjak részére fönnállottak; valamint …
Tovább a műhöz
Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minister úr Ő Nagyméltósága múlt évi márczius hó 5-én 64,126/94. sz. a. kelt rendeletével abban a megtisztelő megbízásban részesített, hogy a millennium alkalmából a magyarországi középiskolákat rövid tájékoztató műben ismertessem. Minthogy hosszabb idő óta foglalkozom középiskoláink történetével, s mai állapotukat hivatalos gyakorlatból ismertem meg, tán szabad Volt hinnem, hogy e feladatra a sikernek nem minden reménye nélkül vállalkozhatom. Középiskoláink történetéből a legjellemzőbb vonásokat néhány íven kiemelni és megértetni, vagy a mai szervezet számtalan alkotó részeit kellőképen kiszemelni és csoportosítani, fáradságos és kényes munka. Ha netán a szerkesztés magasabb követelményeit minden igyekezetem mellett sem sikerült a kívánatos mértékben megvalósítanom, annak oka egyéni fogyatkozásaimban, de bizonyára a rendelkezésemre álló anyag bőségében és a tér korlátoltságában is rejlik. E kis dolgozat alkalomszerűsége kizárja a mások nézeteivel való polémiákat, nemkülönben az önállóságnak vezérelvül kitűzését. Mindamellett középiskoláink ismerőjének figyelmét hihetőleg nem fogják kikerülni a feldolgozás módjában s az egyes intézmények paedagogiai méltatásában nyilvánuló azon szempontok, melyeket a magaméinak vallhatok, valamint a történeti áttekintésnek azon szakaszai, melyek saját levéltári …
Tovább a műhöz
A Glmnaziológia számomra első kéziratával majd tíz évvel ezelőtt kezdtem foglalkozni Terray Barnabás kezdeményezésére. Évekig egyedüli támaszom az ő folytonos, kitartó buzdítása volt, hogy az általa rendelkezésemre bocsátott anyagot átnézzem, rendszerezzem, megismerjem abban a reményben, hogy talán egykor az itt-ott lappangó kéziratok a pedagógia- és irodalomtörténet érdeklődői számára közkinccsé tehetőek lesznek. Munkám nagyobb lendületet kapott, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárába kerülve három évig heti kutatónap állt rendelkezésemre. Ebben az időszakban ismerkedhettem meg Tarnay Andor professzorral, aki az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetője. 0 adott útmutatást a további kutatásra és megszerezte számomra számos kézirat mikrofilmjét, fotómásolatát. A vele való konzultációk révén jutottam tovább egy-egy probléma megoldásában. Kutatásaim folyamán az Evangélikus Országos Levéltár munkatársai mindig készségesen bocsátották rendelkezésemre a szükséges anyagokat. Értékes segítséget nyújtott az Akadémia Könyvtár Mikrofilmtára több kézirat mikrofilmre vételével. Köszönettel tartozom Keserű Bálintnak és Herner Jánosnak, akik a két lipcsei kézirat kutatási jogát átengedték nekem, valamint Csonka Ferencnek az utolsó fejezetben közölt szemelvény fordításáért. Az eddig elvégzett munkám összegzésére Léces Károly …
Tovább a műhöz
A szombathelyi líceumnak, e különleges iskolatípusnak története akkor kezdődik, mikor még a Mária Terézia alatt kibocsátott I. Ratio Educationis szabályozta a magyar oktatásügyet. A mai kialakult iskolarendszerek helyét akkor olyan iskolatípusok foglalták el, melyek a későbbi fejlődés szükségességének bélyegét magukon viselték. Ebben az időben találkozunk egy-, két-, három-, négyosztályú elemivel, mely utóbbi a tanítóképzés céljait is szolgálta és két tagozatú gimnáziummal, melynek összesen öt (I—III. grammatikai és I—II. humanitas) osztálya volt A középiskola és egyetem közé ékelődött az akadémia jogi és filozófiai tagozata, mely utóbbi részben a mai középiskolák Vll—VIII. osztályának felelt meg, részben önálló pályára készített elő, tehát se főiskola, se középiskola nem volt, hanem a kettő között lebegett. A II. Ratio annyiban változtat a meglévő rendszeren, hogy a gimnázium alsó tagozatát egy osztállyal megtoldja, úgyhogy hatosztályúvá alakul át. Ilyen se főiskola, se középiskola-típus volt a szombathelyi líceum is. Történetéből az első tizenöt év eseményeit akarjuk felszínre hozni, melyek az alapítás körülményeit s az intézet kialakulásának menetét fogják az olvasó elé tárni. A rendelkezésre álló gyér adatok miatt ez; éppen nem volt könnyű munka. Az intézet külső eseménytörténetére nézve Kárpáti rövid összefoglalása, az …
Tovább a műhöz
Az iskolaügy államosítása egyik legnagyobb politikai harca volt a magyar demokráciának. De ezt a harcot is győzelemmel fejezte be. Az iskolaállamosítás törvény lett. E törvény megszületésének előzményeiről, indokairól, politikai, művelődési jogosultságáról és halaszthatatlan szükségességéről, beszélnek az itt következő dokumentumok, a parlamenti vita, a pedagógus nagygyűlés szónokai s mindaz az anyag, amely — rövidre fogva — minden érdeklődő elé tárhatja az iskolaállamosítás történelmi fontosságát.
Tovább a műhöz
Baranyamegye tanügyi állapota tekintettel a megye tanügye emelése körül tett kormányi intézkedésekre a lefolyt 8-9 év...
- Halász István
- 1878
Midőn a baranyamegyei tankerület tanügyi viszonyainak jelenlegi állása megirását s részlegezett egy beállitását célul magam elé tűztem, tettem azt azon egyszerü indokból, mely már magában egy ily nemü munkának szükségében rejlik; mert szeretném ily, – bár rövidre össze vont mű – mely a megye iskolaviszonyait bemutatja, becscsel bir nemcsak a közvetlen érdeklettek – de az avatatlanok előtt is. De midőn átnézetet nyujt és bepillantást enged az egyes iskolák állásába; midőn feltünteti az iskola körüli sajátos viszonyokat; midőn eléggé érzékeltetővé teszi a hiányt és előnyt; midőn elénk tárja a közérdekü mozgamat irányával, eredményével és ezek indokaival: lehetővé teszi a siker felismerését; rávezet a tévesztet irányra; modót és alkalmat nyujt egyedeknek ugymint testületeknek isk. ügyeiket a jónak talált szinvonalára emelni. E cél minél tökéletesebb elérése lehetővé tétetett azon bő anyag által, mely a feldolgozásra — a tanf. irattárban — részemre rendelkezésre ált; s hogy csakugyan bővében voltam, mutatja a műi Mindazáltal még ezzel sem voltam megelégedve; hanem amely ügyben adataimat kielégítőknek nem találtam, minthogy sok helyről az isk. vonatkozó adatokat felületesen vallották be, s kételyeim merültek fel azok teljessége iránt: nem kíméltem sem költséget és főkép fáradságot, hogy azokat a tökélyig kiegészíthessem, s mondhatom, miként ez …
Tovább a műhöz
Emlékkötet
- 2000
Pécsi Tudományegyetem nevében tisztelettel köszöntöm kettős jubileumát ünneplő 1. Számú Gyakorló Általános Iskola oktatóit, dolgozóit és diákjait. Ez az újabb iskolatörténeti kötet jól illeszkedik a hasonló célú, korábbi kiadványainkhoz. Krónikás hűséggel rögzíti az évszázada fennálló és 50 éve gyakorlóiskolaként működő intézmény kezdeti erőfeszítéseit és a jelenkor biztató eredményeit. Az időrendben felsorolt iskolatörténeti események, történések, elért eredmények önmagukban is beszédesek és tiszteletet parancsolóak. Ezekből kitűnik, miért számított megalakulásától kezdve a város első számú „mintaintézményének" a Gyakorlóiskola. A közölt dokumentumok, az intézmény munkatársainak, volt diákjainak szóbeli-írásbeli visszaemlékezései egyaránt megerősítik azt a véleményt, hogy a Gyakorlóban - mindig az adott korszak lehetőségei szerint - tudatosan, jól átgondolt koncepció szerint folyt az oktató-nevelő munka. Természetesen sok gyötrődéssel, itt-ott visszalépésekkel járt a szinte évről évre megújuló pedagógiai tervezés és gyakorlat. Országos léptékben is szakadatlan újítási törekvések segítették az oktató-nevelő tevékenység minőségének javulását. A Gyakorlóban részben az igazgatók érdeklődése, felfogása, részben a tantestület összetétele szabta meg azt, hogy a központi előírások ismeretében milyen újszerű feladatokkal, …
Tovább a műhöz
„Hűség a megpróbáltatásban” címmel tartottam előadást 2010-ben Baján, az Eötvös József Tanítóképző Főiskola tudományos konferenciáján, a bajai állami tanítóképző tanárainak
szerb megszállás alatti helytállásáról. A kutatást tovább folytattam, s immár öt levéltár anyagainak és egyéb források, szakmunkák felhasználásával kismonográfiában adhatok számot egykori bajai kollégáink tiszteletre- és társadalmi emlékezetre méltó küzdelméről, „kálváriajárásáról” a bajai magyar állami tanítóképző- és képzés fenntartásáért a szerb megszállás alatt és nyomán. A magyar állami tanítóképzés történetében egyedülállóan úgy tartották fenn – a már akkor közel félévszázados múlttal és nagy elismertséggel bíró – intézményüket, úgy képeztek pedagógusokat a magyar és az akkor alakult délszláv állam számára, hogy ehhez 1919 júliusától 1921 augusztusáig egyik államtól sem kaptak semmiféle támogatást. A 100. évforduló körül egymásnak feszülő nemzeti elfogultságok idején különösen fontosnak érzem, hogy kiegyensúlyozott, a korabeli aktorok motivációit korrektül felidéző, egyszersmind a történelmi kataklizmát elszenvedő „kisemberek” iránt is empatikus leírást adjunk a történtekről. Dokumentatív elbeszélő módszerrel elválasztva a forrásközlést és értelmezést, lehetőséget adva az olvasónak arra, hogy a szerző gondolatmenetét, …
Tovább a műhöz
Több, mint 150 iskolatípus kerül szóba ebben a magyar történeti iskolatipológiában. A legjelentősebb iskolatípuséi ezek. amelyek zömét a szakirodalom is említi. Szabatos leírásuk, egymásból való viszonyuk és fejlődésrajzuk bemutatása, rendszer-befoglalásuk azonban eddig még nem történt meg. Szerény munkánk nem teljes, még sok kiegészítést, csiszolást, pontosítást kíván. Azt is jó! tudjuk, hogy a felsorolt alapvető iskolatípusokon kívül számos jelentős és fontos oktató-nevelő intézmény működött hazánkban az elméit ezer esztendő alatt. De nem tudtunk kitérni a különféle tanfolyam jellegi iskolákra, esti és levelező oktatási szervezetekre és hasonlókra. Mégis reméljük, hogy összefoglalásunk - mint első' kísérlet e témakörben - segítséget tud adni nemcsak az iskolatörténet kutatóinak, a magyar nevelés története iránt érdeklődőknek, hanem a jelen és a jövő hazai iskolarendszerét jelenleg tervezőknek, az erről vitatkozóknak is. Sőt talán ösztönzést adhat az utópiák elkerüléséhez is... (...) A hazai neveléstörténeti szakirodalom "népiskola" névvel nevezi azt az alsó-szintű iskolatípust, amelyben a tanulóik anyanyelvükön - a tanító vezetésével - megtanulták vallási, erkölcsi és állapotbeli kötelességeiket; a magasabb Iskolába készülők elsajátították az elemi készségeket (olvasás, írás, számolás). illetőleg a latin nyelvtan elemeit. Az első …
Tovább a műhöz