Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Az állandóan vagy ideiglenesen, születésüktől fogva vagy azóta szerzett akadállyal élők száma a világ teljes népességéből milliárdos nagyságrendű, és ez a speciális helyzetű és igényű csoport mind számosságában, mind arányában növekvő csaknem minden országban. Ahhoz, hogy nem fogyatékossággal élő társaikhoz hasonlóan teljes életet tudjanak élni, a mindennapi életben használt térpályák és épületek használhatóságának biztosításán túl többek között arra is szükség van, hogy utazni tudjanak, hogy részt vehessenek a „boldogító utazásban”, a turizmusban. Ez nemcsak etikai kötelessége a szakmának, de jól felfogott anyagi érdeke is, mert a fogyatékossággal élők (és sok esetben a velük utazó kísérők) a turizmus komoly, még messze nem teljes mértékben kihasznált piaci potenciálját is jelentik. A helyzet javításához az akadálymentesítés nemzetközi egyezményekben és magyar jogszabályokban előírt rendelkezéseinek való megfelelés mellett a társadalom érzékenyítésére, a lakosság fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos attitűdjének megváltoztatására is szükség van, akárcsak az utazási szektorban dolgozók érzékenyítésére, képzésére, és természetesen a turisztikai létesítmények és szolgáltatások (utazási eszközök, szálláshelyek, vendéglátóipari létesítmények, attrakciók) mindenki számára nem csak fizikai értelemben történő elérhetővé, …
Tovább a műhöz
A pszichológia tudományában különösen szembeötlő az a tudománytörténeti fejlődési tendencia, hogy az ismeretek gyarapodásával, a kutatómunka sokirányú szakmai elmélyülésével veszélybe keni! a belső gondolati egység. A kutatások széttagolnának, és már-már megértési nehézségek mutatkoznak az egyes szakágazatok képviselői között. A pszichológia tárgykörének kivételes összetettsége, a hozzáfűződő elméleti és gyakorlati igények változatossága is magyarázza, hogy e tudomány viszonylag rövid története során számos megközelítési szempont és eltérő kérdésfeltevés jelentkezik. Ezt hazai viszonylatban még hangsúlyosabbá teszi, hogy a pszichológiai kutatások csak a hatvanas években vettek újra lendületet. A szakemberek kialakuló közösségének rendkívül heterogén ismeretanyagot kellett a nemzetközi szakirodalomból birtokba vennie. Ez a helyzet, indokolja, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyünk a szakterület belső összefüggéseinek feltárása érdekében, közösen keresve a pszichológiai fogalmak többirányú értelmezését, a szemléleti közeledés lehetőségeit. Az attitűd, a beállítódás jelenségét először az általános lélektan rögzítette; a fogalom rokonértelmű megfelelőit itt alkalmazták először. Az attitűd utóbb a szociálpszichológia és a személyiséglélektan fogalomrendszerében nyert fontos helyet; a jelenségkör tapasztalati vizsgálata e területeken …
Tovább a műhöz