Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
Az egészségpszichológia a pszichológia tudományának viszonylagosan új, a 70-es évek második felétől, a 80-as évek elejétől bontakozó hajtásai közé tartozik. A hazai pszichológia tradicionálisan nyitott volt a pszichoszomatika jelenségére, és a biopszichoszociális szemléletet tulajdonképp már annak hivatalos megjelenése előtt is felfedezte és bevezette a hazai oktatásba és kutatásba. E munkában mások mellett kiemelkedő szerep jutott Kulcsár Zsuzsanna professzorasszonynak és a körülötte szerveződő csapatnak az ELTE Pszichológiai Intézet Személyiség- és Klinikai Pszichológia Tanszékén, majd később az általa 1996-ban létrehívott Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszéken. Ez a tanszék az ország első, az egészségpszichológiát már elnevezésében is magában hordozó tanszékeként az elmúlt két évtizedben is intenzíven ápolta ezt a hagyományt, s fontos műhely a hazai egészségpszichológiai műhelyek sorában. Jelen kötet szerzője, Urbán Róbert e szakmai, oktatói-kutatói közösség vezetője, aki két évtizede oktat és kutat ezen a területen. A kötet az ez idő alatt szerzett hatalmas tudásanyag jelentős részét összegzi, rendezi, s adja át kitűnően szerkesztett, jól követhető, s izgalmas szemléletet nyújtó módon, áttekintést nyújtva az egészségpszichológia egészéről. Abban bízhatunk, hogy a kötet az elkövetkező években sokaknak szolgál majd tankönyvül, a …
Tovább a műhöz
A csontok, izmok és inak együtt alkotják testünk tartószerkezetét, s ha odafigyelünk, hogy egészségesek maradjanak, annak életünk minden területén hasznát látjuk. Könyvünk célja megadni az olvasóknak mindazt az információt, amelyre ehhez szükségük lehet. E könyv egyaránt szól azoknak, akik valamilyen mozgás-szervi problémával küzdenek, s azoknak, akik tudatosan törekednek rugalmasságuk megőrzésére. Az izom- és csontrendszer szakértőitől kapott tanácsokat és az orvostudományi ismereteket érthetően s tömören foglalja össze, így ki-ki a saját helyzetét figyelembe véve mérlegelheti az esetleges kockázatokat, tekintheti át a lehetőségeit, s választhatja ki a számára legmegfelelőbb terápiát és életmódbeli változtatásokat. Hazánkban a derek-és hátfájások jelentős számban szerepelnek okként mind az átmeneti munkaképtelenségben, mind a rokkanttá nyilvánításban. Itt az ideje, hogy elkezdjen komolyan törődni az egészségével - csak így maradhat rugalmas és mozgékony! A testmozgás segít megszüntetni a hátfájást! A táplálkozás rendkívül fontos szerepet játszik az egészséges csontok és izmok kialakításában és megőrzésében. A 3. fejezetből megtudhatja, mely élelmiszerek tartalmazzák a szükséges tápanyagokat, s miként módosíthatja úgy az étrendjét, hogy ezekből minél többet fogyasszon. Talán észre sem veszi, hogy néhány kilót le kellene adnia, ám a könyvben …
Tovább a műhöz
Schofield tanulmánya szerint, amely a pszichológiát általában marasztalja el, „a pszichológus felkészületlen a nem-pszichiátriai, multidiszciplináris kutatásokban való részvételre”, sőt, „a pszichológia úgy viselkedik, mint a pártában maradt lány, aki fennen hangoztatja ártatlanságát olyan életkorban, amikor ez már egyáltalán nem érdem” (Schofield, i. m. 573. o.). Schofield meggyőzően illusztrálja a pszichológia felkészületlenségét: áttekinti két év (196667) teljes pszichológiai szak-irodalmát és döbbenten utal arra, hogy a pszichológia alig foglalkozik az egészségügy kurrens kérdéseivel azokon a területeken, ahol kompetenciája kézenfekvő volna. Ilyennek tekinti pl. a közúti balesetek pszichológai tényezőit, a születésszabályozás kérdését vág}' a műtéti beavatkozás kontextusának pszichológiai elemzését. A pszichológia problémaérzékenységének hiányáért Schofield az oktatást teszi felelőssé, amely nem ad ösztönzést a mentális egészség vagy mentálhigiéné problémakörén túlmutató innovatív kutatásokra. „A pszichológiának az a lehetősége, hogy a mentális egészség területén túlmenően is hozzájáruljon az egészségügyi szolgáltatásokhoz, mindaddig nem fog realizálódni - írja amíg a klinikai pszichológus/tudós képzésében határozott változás nem következik be, mivel mindeddig ez a képzés szinte kizárólagosan a pszichiátriai megbetegedésekre, …
Tovább a műhöz
Az egészségpszichológia - a nemzetközi hírű magyar Franz Alexander, Selye János, Bálint Mihály által fémjelzett gazdag hagyományokra épülő hazai gyakorlatnak megfelelően - a primer, szekunder, tercier prevenció, az egészség- és betegségmagatartás, a krónikus betegséggel való megküzdés, az altruizmus, a kiégés és a gyógyító közösségek szerepével foglalkozik (Ozsváth, 1977; Kulcsár, 1998; Kopp, 2001; Csabai és Molnár, 1994). Az egészségpszichológia gyakorlati területeken megmutatkozó szerepét, attitűdjét és ismeretrendszerét átfogó elméleti modellek tárgyalják; részletes bemutatásuk helyett a rendelkezésre álló magyar forrásokra utalunk (Kulcsár, 1998; Kopp, 2001). A hetvenes évek végén, elsősorban az Egyesült Államokból induló és napjainkra Európában is gyökeret vert egészségpszichológiai, szomato-pszichés betegségfolyamatokról beszél. Éber tudatú, valamint részben narkózisban lévő beteg esetében is minden testi megnyilvánulás, tünet, anatómiai vagy funkcionális változás pszichológiai mechanizmusok közegében történik (vélemények, érzések, várakozás, fantáziák, a betegségről szerzett tudás, élet-tapasztalat). A lélektani hatások súlyát a beteg állapota, betegségének természete, a beteg személyisége befolyásolja. Az egészségpszichológia ugyan hangsúlyozza a huszadik század elején egyes szomatikus betegségekre kialakított pszichogenetikus …
Tovább a műhöz
Kötetünk a beteggé válás, valamint a gyógyító folyamat pszichológiai tényezőit foglalja össze, középpontba állítva a kiemelt szerepű és fontosságú gyógyító kapcsolatot. Az egyes fejezetek elsősorban két szakterület ismeretanyagára épülnek: az orvosi pszichológia, valamint a klinikai egészségpszichológia releváns üzeneteit tartalmazzák. A könyv jelentős mértékben támaszkodik a korábbi Egészség, betegség, gyógyítás — Az orvosi pszichológia tankönyve (Csabai és Molnár 1999) című munkánkra, több fejezete annak továbbfejlesztéseként jött létre. Ezen korábbi kötetünkkel kapcsolatos, mintegy tízéves oktatási tapasztalataink adták az elsődleges inspirációt, hogy továbbgondoljuk a releváns ismeretanyagot.
Az elmúlt évtized számos fontos változást is hozott. Ezek között elsőként említhetjük, hogy jelentős fejlődés állt be az egészségpszichológia nemzetközi és hazai intézményesülésében. Megszilárdultak a diszciplína főbb területei, ezek között a klinikai egészségpszichológia, amely elméleti irányultságában és alkalmazásait tekintve is jelentős átfedéseket mutat az orvosi pszichológiával. Részben ez a fejlemény vezetett bennünket arra, hogy a két terület közös ismeretanyagát együtt jelenítsük meg. Másfelől pedig az a meggyőződésünk szolgáltatta a motivációt, hogy kötetünknek a gyógyító gyakorlat igényeit kell szolgálnia. Ez a gyakorlat pedig …
Tovább a műhöz