Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 11
Összes találat megjelenítve : 11
Találatok
Ősrégi a gondolat, amely arra buzdít, hogy az ember a betegségeket saját lelki fejlődésének eszközeként használja fel, hiszen már egyes népek (kultúrák) szent irataiban is megtalálható. Korunkban a vallásosok háttérbe szorulásával és a nyugati orvoslás térhódításával ugyan feledésbe merült ez a szemlélet, azonban az Út a teljességhez című, először 1983-ban megjelent kötetünk óta újra bekerült a köztudatba, és lassan - egyre bővülve és részletesebben kidolgozva - a hagyományos nyugati szemléletű orvosi gyakorlatba is beépült. Persze a természetgyógyászok és pszichoterapeuták körében már korábban is biztosította helyét a gyógyításban. Igaz ugyan, hogy ez a betegségek jelentését értelmező, újra felfedezett „művészet” nem a hivatásos terapeuták segítségével vívta ki helyét az elismert terápiás módszerek körében - ahogyan azt gondolhatnánk -, hanem maguk a rászoruló betegek teremtették meg rá ismét az igényt. A páciensek ismertették meg a módszert terapeutáikkal, akiknek többsége kezdetben nem akarta ezt az egyszerű és érthető irányt követni. Ennek dacára már régóta vannak jelei a betegségek jelentését értelmező módszer szükségességének; ahogyan azt Viktor Frankl is hangsúlyozta: „A dolgok értelmének keresése magában az életben rejlik. Ha az értelmezés sikerül, könnyebb legyőzni a betegséget.” Mindenki képes arra, hogy saját testén …
Tovább a műhöz
Az egészségpszichológia a pszichológia tudományának viszonylagosan új, a 70-es évek második felétől, a 80-as évek elejétől bontakozó hajtásai közé tartozik. A hazai pszichológia tradicionálisan nyitott volt a pszichoszomatika jelenségére, és a biopszichoszociális szemléletet tulajdonképp már annak hivatalos megjelenése előtt is felfedezte és bevezette a hazai oktatásba és kutatásba. E munkában mások mellett kiemelkedő szerep jutott Kulcsár Zsuzsanna professzorasszonynak és a körülötte szerveződő csapatnak az ELTE Pszichológiai Intézet Személyiség- és Klinikai Pszichológia Tanszékén, majd később az általa 1996-ban létrehívott Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszéken. Ez a tanszék az ország első, az egészségpszichológiát már elnevezésében is magában hordozó tanszékeként az elmúlt két évtizedben is intenzíven ápolta ezt a hagyományt, s fontos műhely a hazai egészségpszichológiai műhelyek sorában. Jelen kötet szerzője, Urbán Róbert e szakmai, oktatói-kutatói közösség vezetője, aki két évtizede oktat és kutat ezen a területen. A kötet az ez idő alatt szerzett hatalmas tudásanyag jelentős részét összegzi, rendezi, s adja át kitűnően szerkesztett, jól követhető, s izgalmas szemléletet nyújtó módon, áttekintést nyújtva az egészségpszichológia egészéről. Abban bízhatunk, hogy a kötet az elkövetkező években sokaknak szolgál majd tankönyvül, a …
Tovább a műhöz
Tény, hogy a pszichoterápia még mindig fiatal tudománya rengeteg praktikus tapasztalatot gyűjtött össze, amiket át kell adni a diákoknak, és ez természetesen hosszú időre függővé teszi őket tanítójuktól. A végül megszerzett készség és tudás nemcsak intellektuális természetű, hanem arra a képességre is épül, hogy személyes bevonódással saját személyét - átfogó értelemben - instrumentumként használja. Ez teljesen másfajta alkalmazkodást kíván, mint amiről a legtöbb más tudományban szó van. (...) Készségesen teljesítettem a Wirtschaftliche Buchgesellschaft ajánlatát, hogy a tudomány mai állásának megfelelően mutassam be a pszichoterápiás első interjút. Ezzel a témával 1967-ben egy hosszabb munkában foglalkoztam (Psyche, XXL 1967, 341. o). Az eredeti céllal ellentétben, hogy ugyanis az ismeretek szakszerű dokumentációját közöljem, ennek a könyvnek nagyon is személyes jellege van. Félreismerhetetlenül magán viseli a Sigmund Freud Intézet nagyon aktív csoportjában folytatott vitáink nyomait. Ahogy a két munka összehasonlításából kiolvasható, folyamatos érdeklődésünk még korántsem zárta le tisztázott szemlélettel a témát. Egymagában az újonnan bevezetett, „tükör” mögötti interjúmegfigyelési helyzet is olyan sok új problémát vet fel, hogy e munka gondolatai befejezetlenek, lezáratlanok maradtak. Sőt, egyenesen hálás vagyok minden házon belüli kollégámnak, …
Tovább a műhöz
Örök érvényű szabály, hogy nem a betegséget kell gyógyítani, hanem a beteget. Jólképzett orvos éppen ezért mindig azt tartja szem előtt, hogy adott esetben nemcsak a betegség okozta tüneteket kell megszüntetni vagy enyhíteni, hanem a vizsgálatokkal és beavatkozásokkal a baj lényegét, sőt a bajt előidéző okot is igyekezni kell felderíteni, és ezen ismeretekre támaszkodva kell a gyógyulást segíteni. Az emberi szervezet betegségeit, bajait közvetlenül és közvetetten ható okok válthatják ki. Ezek összefüggése bonyolult. A szervezet működésében létrejött zavarok és az ezek okozta betegségi tünetek ui. az eredeti, a lényegi okhoz viszonyulva lehetnek elsődlegesek, másodlagosak, sőt harmadlagosak. Ezek adott időpontban egymással és egymáshoz viszonyítva nagyon összebonyolódhatnak. Az orvos minden gyógyítási tevékenységének igazi eredményessége viszont attól függ, hogy ezen összefüggésekben és bonyolulatokban, ezeknek a szervezet egységén belüli mechanizmusában, egymásra hatásában, dinamizmusában mennyire járatos, és mennyire járatos az orvostudomány mai fejlettségi fokán rendelkezésére álló beavatkozási lehetőségek hatásmechanizmusában. A mai modern orvos jól tudja, hogy az emberi szervezet legfelsőbb szinten az agykéreg által irányított és koordinált működési egység. E működési egységben minden hat mindenre, és minden függ mindentől. Azt is jól tudja, hogy e …
Tovább a műhöz
A csontok, izmok és inak együtt alkotják testünk tartószerkezetét, s ha odafigyelünk, hogy egészségesek maradjanak, annak életünk minden területén hasznát látjuk. Könyvünk célja megadni az olvasóknak mindazt az információt, amelyre ehhez szükségük lehet. E könyv egyaránt szól azoknak, akik valamilyen mozgás-szervi problémával küzdenek, s azoknak, akik tudatosan törekednek rugalmasságuk megőrzésére. Az izom- és csontrendszer szakértőitől kapott tanácsokat és az orvostudományi ismereteket érthetően s tömören foglalja össze, így ki-ki a saját helyzetét figyelembe véve mérlegelheti az esetleges kockázatokat, tekintheti át a lehetőségeit, s választhatja ki a számára legmegfelelőbb terápiát és életmódbeli változtatásokat. Hazánkban a derek-és hátfájások jelentős számban szerepelnek okként mind az átmeneti munkaképtelenségben, mind a rokkanttá nyilvánításban. Itt az ideje, hogy elkezdjen komolyan törődni az egészségével - csak így maradhat rugalmas és mozgékony! A testmozgás segít megszüntetni a hátfájást! A táplálkozás rendkívül fontos szerepet játszik az egészséges csontok és izmok kialakításában és megőrzésében. A 3. fejezetből megtudhatja, mely élelmiszerek tartalmazzák a szükséges tápanyagokat, s miként módosíthatja úgy az étrendjét, hogy ezekből minél többet fogyasszon. Talán észre sem veszi, hogy néhány kilót le kellene adnia, ám a könyvben …
Tovább a műhöz
Schofield tanulmánya szerint, amely a pszichológiát általában marasztalja el, „a pszichológus felkészületlen a nem-pszichiátriai, multidiszciplináris kutatásokban való részvételre”, sőt, „a pszichológia úgy viselkedik, mint a pártában maradt lány, aki fennen hangoztatja ártatlanságát olyan életkorban, amikor ez már egyáltalán nem érdem” (Schofield, i. m. 573. o.). Schofield meggyőzően illusztrálja a pszichológia felkészületlenségét: áttekinti két év (196667) teljes pszichológiai szak-irodalmát és döbbenten utal arra, hogy a pszichológia alig foglalkozik az egészségügy kurrens kérdéseivel azokon a területeken, ahol kompetenciája kézenfekvő volna. Ilyennek tekinti pl. a közúti balesetek pszichológai tényezőit, a születésszabályozás kérdését vág}' a műtéti beavatkozás kontextusának pszichológiai elemzését. A pszichológia problémaérzékenységének hiányáért Schofield az oktatást teszi felelőssé, amely nem ad ösztönzést a mentális egészség vagy mentálhigiéné problémakörén túlmutató innovatív kutatásokra. „A pszichológiának az a lehetősége, hogy a mentális egészség területén túlmenően is hozzájáruljon az egészségügyi szolgáltatásokhoz, mindaddig nem fog realizálódni - írja amíg a klinikai pszichológus/tudós képzésében határozott változás nem következik be, mivel mindeddig ez a képzés szinte kizárólagosan a pszichiátriai megbetegedésekre, …
Tovább a műhöz
Az egészségpszichológia - a nemzetközi hírű magyar Franz Alexander, Selye János, Bálint Mihály által fémjelzett gazdag hagyományokra épülő hazai gyakorlatnak megfelelően - a primer, szekunder, tercier prevenció, az egészség- és betegségmagatartás, a krónikus betegséggel való megküzdés, az altruizmus, a kiégés és a gyógyító közösségek szerepével foglalkozik (Ozsváth, 1977; Kulcsár, 1998; Kopp, 2001; Csabai és Molnár, 1994). Az egészségpszichológia gyakorlati területeken megmutatkozó szerepét, attitűdjét és ismeretrendszerét átfogó elméleti modellek tárgyalják; részletes bemutatásuk helyett a rendelkezésre álló magyar forrásokra utalunk (Kulcsár, 1998; Kopp, 2001). A hetvenes évek végén, elsősorban az Egyesült Államokból induló és napjainkra Európában is gyökeret vert egészségpszichológiai, szomato-pszichés betegségfolyamatokról beszél. Éber tudatú, valamint részben narkózisban lévő beteg esetében is minden testi megnyilvánulás, tünet, anatómiai vagy funkcionális változás pszichológiai mechanizmusok közegében történik (vélemények, érzések, várakozás, fantáziák, a betegségről szerzett tudás, élet-tapasztalat). A lélektani hatások súlyát a beteg állapota, betegségének természete, a beteg személyisége befolyásolja. Az egészségpszichológia ugyan hangsúlyozza a huszadik század elején egyes szomatikus betegségekre kialakított pszichogenetikus …
Tovább a műhöz
Sokan tartják úgy, hogy a genetika a „jövő tudománya”. Ebben sok igazság van; kevés olyan szakterület mutat olyan gyors iramú fejlődést, mint az öröklődés tudománya, ezen belül is a humángenetika. Elég csupán a Humán Genom Project elmúlt évtizedben elért eredményeire és sikereire gondolni: a teljes emberi géntérkép elérhető közelségbe került. A bennünket irányító gének túlnyomó többségét sikerült azonosítani, és ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy még sok kutatásra van szükség ahhoz, hogy részletes képet kapjunk ezeknek a géneknek a pontos és részletes működéséről. A humángenetika fejlődésének egyik kiemelt területe az emberi viselkedés és gondolkodás genetikai alapjainak és öröklődésének a vizsgálata. Itt különösen nehéz kérdésekre kell válaszolni: milyen genetikai tényezők állnak személyiségünk és intelligenciánk mögött, milyen genetikai folyamatok szabályozzák a környezeti hatásokra adott válaszainkat. A humángenetika mára legyőzte korábbi gátlásait, ugyanakkor megszabadult a megelőző idők túlkapásaitól. A kutatási eredmények alapján egyértelművé tette, hogy a gének alapvető módon befolyásolják egyéni képességeink és hajlamaink kibontakozását. Másrészt az is világossá vált, hogy nem lehet csodát várni a genetikától, mint ahogy egyetlen más tudománytól sem. Lehetőséget ad genetikai felépítésünk megváltoztatására, de a …
Tovább a műhöz
Magyarországon 1966-ban kezdte meg a tüdőgyógyászati hálózat a tüdőrák elleni szervezett küzdelmet. A 8 év alatt elért eredmények figyelemreméltóak :
1. Az operált betegek száma az említett idő alatt csaknem háromszorosára emelkedett. 2. A resection átesett tüdőrákos betegek gyógyeredménye eléri a nemzetközi színvonalat. Ungár és mások statisztikái szerint az 5 éves túlélés kb. 33%-ra emelkedett. 3. A műtéti kezelés kiterjedtebb és eredményes alkalmazása legjobban a tüdőrákos betegek prevalenciájában tükröződik. Állandóan emelkedik az élő tüdőrákosok között azoknak az arányszáma, akik re-
sectión estek át és 1973-ban ez az arány megközelítette az 50%-ot. Az említett eredmények ellenére a tüdőrák prognózisa ma Magyarországon alig javult. Ma Magyarországon - a nemzetközi adatoknak megfelelően - 10 tüdőrákos beteg közül 9 a diagnózis felállításától kezdve egy éven belül meghal.
A tüdőrák prognózisának javítására történt erőfeszítések és a szerény eredmények közötti eltérés alapján a nemzetközi szakirodalomban és a hazai
orvosi közvéleményben is gyakran jelentős pesszimizmussal találkozunk. Számos szerző képviseli azt az álláspontot, hogy a tüdőrák rossz prognózisa
a betegség természetéből adódik és mindaddig, amíg a műtét mellett egyéb hatásos gyógyítási módszerek nem állnak rendelkezésre, komolyabb javu-
lásban nem is …
Tovább a műhöz
Reiki
- Kun István
- 1992
Köszönöm,hogy kezedbe vetted ezt a kis könyvecskét és beleolvasol, vagy talán el is fogod olvasni. Ha úgy döntöttél, hogy elolvasod, tedd úgy ahogy én írtam. Könnyedén, és csak akkor, ha érzed a mondanivalóját. Ha nincs kedved és nem érzed át, tedd le, mert azt fogod hinni, hogy butaságokkal foglak untatni. Soha nem tenném. Nem tudom, ki vagy, idősebb, fiatalabb, beteg,- vagy kicsattansz az egészségtől, nagyon képzett orvos, vagy a külső szemlélő számára egyszerű ember. Csak azt tudom, hogy vándor vagy, kíváncsi útkereső, tétova diák. Mivel mindannyian ezek vagyunk, így most arra kérlek az elején, hogy mostantól így nézz, magadra is és ennek szellemében folytasd tovább az olvasást és az életedet is. Egyikünk sem több, mint a másik, mert mindenki volt vagy lesz olyan, mint akit irigyel vagy sajnál. Becsüld az életet és segítsd azt. A Reiki csak azoké, akik elfogadják az egyenlőséget és művelik is azt. A Reikihez vezető út csak azoké, akik már megégtek, de tudják, hogy milyen szárnyalni és törekednek újra erre az érzésre. Ne csüggedj, ha nem tudod, miről beszélek! Légy kíváncsi és akarj repülni! Ez a kis könyv elsősorban gyakorlati célra készült, mert ahhoz, hogy repülni tudjunk, a testet fel kell szabadítani, meg kell gyógyítani és karban kell tartani. Ez az első lépcső, nélküle nem megy a szárnyalás. Tedd meg, adj magadnak, a testednek és ezáltal a lelkednek olyat, …
Tovább a műhöz
A pszichoszomatikus betegségek és a hisztéria problémája az orvostudomány és a pszichológia határterületén megjelenő egyik legvitatottabb, legkevésbé letisztult kérdéskör. A 20. század első felében az orvostudomány és a technika fejlődésének korábban elképzelhetetlen ütemét látva sokan azt remélték, hogy ez a fejlődés orvosolhatóvá, de legalábbis magyarázhatóvá tehet majd minden betegséget. Ma már tudjuk, hogy bár a technikai fejlődés továbbra is folyamatos, a gyógyítás terén korántsem lineáris a hatása. Ennek egyik példája, hogy a nemzetközi szakirodalmi adatok szerint az orvosok az esetek átlagosan 20 százalékában találkoznak olyan betegekkel, akiknek a vizsgálati eredményei nem támasztják alá a panaszokat, a háttérben nem található kimutatható ok. Ezek a tünetek részben magyarázat nélkül maradnak, részben pedig a „pszichoszomatikus”, vagy „szomatizációs” címkét kapják. Ezen betegségkategóriák használata terén számos különbség, ellentmondás és bizonytalanság jelenik meg mind a szakembereknél, mind pedig a laikusok körében. A bizonytalanság nem új keletű. A „lelki eredetű” testi tüneteket mindig a titokzatosság, helyenként misztikum övezte. Az orvostudomány és a pszichológia története során számos kísérlet történt a nehezen magyarázható szimptómák leírására, betegségkategóriákba rendezésére. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a …
Tovább a műhöz