Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 6
Összes találat megjelenítve : 6
Találatok
Immáron ötven éve, hogy a pszichiátria területén dolgozom. Tudatosan választottam a szakmát, bár medikus koromban csak egy része, a pszichoterápia érdekelt. Már akkor olvastam idegen nyelveken, és bejárhattam a Budapesti Orvostudományi Egyetem (később Semmelweis Orvostudományi Egyetem - SOTE, ma Semmelweis Egyetem) Kari Könyvtárába, ahol kézbe vehetőek voltak a világ vezető orvosi szaklapjai, az itthoni kiadványok is, és így tájékozódtam arról, mi történik a pszichiátria terén a világban. Orvosegyetemi éveimben a pszichiátria Budapesten sajátos virágzásban volt. Nyíró Gyula önálló tanszéket hozott létre, és a szakma önállóságát hangsúlyozta. Az ötvenhatos forradalom utáni képlékeny társadalmi szakaszban önálló szakvizsga lett a pszichiátria (korábban az ideggyógyászat egyik területe volt), de a szovjet mintára megalapított Orvostovábbképző Intézetben (később egyetemen, különböző nevekkel) még a nyolcvanas évekig is csak ideggyógyászati tanszék működött, és az irányította a pszichiátriában is a továbbképzést. Még a budapesti Pszichiátriai Klinikán is illett neurológiai szakképesítést szerezni; a három vidéki egyetemen ez egyenesen kötelező volt.
Nyíró Gyula tekintélye nagy volt, nemcsak Budapest okán, ahol az egészségügyet nagy befolyással szervező Egészségügyi Minisztérium működött, hanem azért, mert sajátos irányzatot képviselt. Egyfajta …
Tovább a műhöz
Csodás evangéliumok
- 1996
Míg az apokrif apostolakták Pál aktája kivételével 1996-ig magyar nyelven hozzáférhetetlenek voltak, a jelentősebb apokrif evangéliumokat már korábban is olvashatta magyar nyelven a téma iránt érdeklődő nagyközönség. Raffay Sándor két válogatással is megajándékozta a magyar olvasókat: Újszövetségi apokrifusok, Pozsony, 1905; Apokrifus evangéliumok, Pozsony, 1912. Mintegy hetven évig kellett várni egy újabb válogatásra: Vanyó László: Apokrifek, Budapest, 1980. Az apokrif evangéliumok iránt megmutatkozó fokozódó érdeklődésnek tulajdonítható, hogy 1990-ben még egy kiadvány napvilágot látott: Hubai Péter, Prőhle Károly, Rugási Gyula: Jézus rejtett szavai, Budapest. Az idő múlásával Raffay könyvei szinte hozzáférhetetlenné váltak, a Vanyó-féle kiadás pedig egyrészt a töredékesen fennmaradt evngéliumok fordítását közli, másrészt a teljesen ránk maradt evangéliumok közül a Nikodémos-evangéliumnak csak a második felét adja közre, más evangéliumokhoz pedig nem fűz magyarázó jegyzeteket, s emiatt sajátos gondolatvilágukat nehezen értheti meg az átlagolvasó. A fenti hiányokat, illetve hiányosságokat kívántuk pótolni és kiküszöbölni, amikor elhatároztuk, hogy olyan válogatást bocsátunk útjára, amely új fordításban bőséges magyarázó jegyzettel ellátva teszi hozzáférhetővé egyfelől csak a Raffay válogatásaiban szereplő fontosabb apokrif evangéliumokat, …
Tovább a műhöz
Fesz van
- Bartus László
- 1999
Ez a könyv egy rendszerről szól. A szereplők a rendszer áldozatai. Amikor megszégyenülve látjuk őket, nem abba pillantunk bele, milyenek ők valójában. Nem az a szándékunk, hogy gyengeségükben leplezzük le őket. Megnyilvánulásaik a mechanizmus működését tárják fel. Enélkül nem érthetjük meg annak lényegét. Megalázottságukban azt látjuk, hogyan lehet meggyalázni az Ember fiát. A szerző egy volt közülük. Ezek az emberek a barátai voltak. (...) A biztonsági szolgálaton azon az estén különös nyugtalanság látszott. Nem az a szokásos, szorongással teli bizonytalanság, amellyel általában a vezető lelkész érkezését várták. Érezni lehetett, hogy a nehezén már túl vannak: Németh Sándor megérkezett. Erre utalt az is, hogy bárki szabadon használhatta a bejáratot. A fegyveres biztonsági szolgálat csak a pásztor szobája felé vezető utat tisztította meg a gyülekezet tagjaitól. Erre azért volt szükség, nehogy olyan ember akadjon Németh Sándor útjába, akit látni sem bír. Nehogy emiatt lemenjen róla a kenet. Bizonyos emberek látványa elemi indulatokat váltott ki belőle. Ez önmagában bizonyította, hogy rossz szellem (démon) lakozik azokban az emberekben. A biztonsági szolgálat nem kockáztathatta, hogy miattuk ne áradjon ki a Szentlélek. Szamóca biztonsági emberein látszott: ezúttal nem vonták felelősségre őket, és komoly feladatot kaptak. Érezhető fölénnyel tekintettek mindenkire …
Tovább a műhöz
A 6. hadosztály parancsnoka bejelentette, hogy ma hajnalban elfoglaltuk Novograd-Volinszkot. A törzs kivonult Krapinovóból, és fogatolt vonatunk zajongó utóvédként húzódott végeláthatatlanul a brest-varsói országúton, amelyet I. Miklós cár épített az orosz muzsikok csontjain. Bíborvörös pipacsmezők körös-körül, a szél játékosan borzolgatja a sárgálló rozsvetést, s a szemhatár peremén mint távoli kolostorfal emelkedik a szűzies hajdina. Kanyarog a csendes Volhin, elfordul a nyírfaligetek gyöngyházszínű ködébe, ott kúszik a virágos halmok között, és gyengülő karjai belevesznek a komló sűrűjébe. A narancsszínű nap mint valami levágott fej gördül alá a mennybolton, gyengéd fények ragyognak a fellegek rései között, az alkonyat zászlai lengenek a fejünk felett. Másnapos vér- és lóhullaszag csöpög az estbe hajló hűvösségbe. Sötéten zajong a Zbrucs, és örvénylik zuhogói tajtékos sarkai körül. A hidakat lerombolták, és gázlón keltünk át a folyón. A fenséges hold ott ringott a hullámokon. A lovak szügyön felül merülnek a vízbe, a zengzetes áradat ott folyik a sok száz pár lóláb között. Valaki elmerült, és ércesen káromolja a Szűzanyát. A folyót ellepi a szekerek négyszögű feketesége. A holdkígyókkal és ragyogó gödrökkel behintett folyó tele zajjal, füttyel, dallal. Késő éjszaka vonulunk be Novogradba. A kiutalt szállásomon egy állapotos asszony és …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának szakkollégiuma, az Óriás Nándor Szakkollégium fennállásának 10 éves évfordulóját ünnepli. A 2013-ban létrehozott Szakkollégium egyedülálló szerepet tölt be a kar életében. Talán túlzás nélkül állítható, hogy a jogi kar legjelentősebb tehetséggondozó műhelye, ahol a szakkollégium tagjai megalapozhatják jövőbeli szakmai sikereiket, és befektethetnek a későbbi tudományos életükbe. Büszkén állíthatjuk azt is, hogy a hallgatók nem csak a tudományos életre koncentrálnak a Szakkollégiumban, hanem egy összetartó közösségben szerezhetnek pozitív közösségi élményeket. Jelen kötet célja, hogy méltó módon ünnepelje meg e szakmai műhely kerek évfordulóját. A kiadványban a szakkollégium jelenlegi tagjai mellett olyan, már végzett jogászok is jegyeznek publikációt, akik valaha szerves részei voltak a szakkollégium életének. A nyár elején a pécsi jogi karon került sor egy ünnepi konferenciára, amely szintén a kerek évfordulót volt hivatott megünnepelni. A konferencián előadó, ma is aktív szakkollégisták 1-1 méltán híres pécsi jogászprofesszor munkásságát dolgozták fel. Ennek fényében jelenik meg e kötetben tanulmány Vargha László, Óriás Nándor, Pap Tibor és Herczegh Géza munkásságáról. A szakkollégium alumni tagjai pedig olyan aktuális témákat dolgoztak fel a kötetben, mint az Európai Unió digitális …
Tovább a műhöz
Temetői történetek
- 2008
Hosszasan írtam ezt a könyvet, évente egy-két rövidebb részt. Maga a téma sem olyan, hogy kapkodni kellene, a későbbiekben ráadásul az az érzésem támadt, hogy ez nem is egyszerűen egy könyv, hanem valamiféle út, melyet végig kell járnom, s melyen nem célszerű ide-oda szökell- ni, mert ha lendületből nem veszed be a kanyart, könnyen letérhetsz az útról. Néha úgy éreztem, hogy ideje megállni, s megvárni a következő jelzést, mely ismét útra szólít. Ez az út öt teljes évig tartott. Egy ősi moszkvai temető falánál kezdődött, s nagyon-nagyon messzire vitt. Ez idő alatt sok minden megváltozott, s a mindenkire egyaránt érvényes törvénynek engedelmeskedve, magam is más lettem - megkettőződtem. G. Cshartisvili rezonőrre és B. Akunyin lektűríró-vállalkozóra, úgyhogy a könyvet már ketten írtuk meg: az egyik az esszékkel, a másik a szépirodalmi szövegekkel foglalkozott. Azt is megtudtam, hogy tafofil vagyok, a „temetők megszállottja” - kiderült, van a világon egy ilyen egzotikus hobbi (ami esetenként már mánia). Ám engem csak feltételesen lehet tafofilnak nevezni, én nem gyűjtök temetőket és sírokat, engem a Tovatűnő Idő titka foglalkoztatott: hová tűnik, s mi történik az őt benépesítő emberekkel? Tudják, mi izgat legjobban Moszkva, London, Párizs, Amszterdam, de még inkább Róma és Jeruzsálem lakosaiban? Az, hogy a többségük már meghalt. A New York-iakról és a …
Tovább a műhöz