Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 6

Találatok


A mű egymás mellé állítva ismerteti és teszi részletes vizsgálat tárgyává a francia és az olasz büntető eljárásjog alapintézményeit. Minden egyes fejezeten és alcímen beül előbb a francia szabályozást, majd azt követően annak olasz párhuzamát veszi górcső alá. Ennek a módszernek az alkalmazásával a szerző lehetőséget ad arra, hogy a két ország büntető eljárásjoga iránt érdeklődő olvasó – azon felül, hogy alapvető ismeretekre tegyen szert a témában – minél könnyebben felismerhesse, mind a közös európai jogfejlődésben gyökerező párhuzamokat, mind a külön utakat bejáró nemzeti büntető eljárásjogok eltérő szabályait, megoldásait.
Tovább a műhöz
A mű egymás mellé állítva ismerteti és teszi részletes vizsgálat tárgyává a német és az angol büntető eljárásjog alapintézményeit. Minden egyes fejezeten és alcímen beül előbb a német szabályozást, majd azt követően annak angol párhuzamát veszi górcső alá. Ennek a módszernek az alkalmazásával a szerző lehetőséget ad arra, hogy a két ország büntető eljárásjoga iránt érdeklődő olvasó – azon felül, hogy alapvető ismeretekre tegyen szert a témában – minél könnyebben felismerhesse, mind a közös európai jogfejlődésben gyökerező párhuzamokat, mind a külön utakat bejáró nemzeti büntető eljárásjogok eltérő szabályait, megoldásait.
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszéke a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2003. július 1-jei hatályba lépése óta is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a büntető eljárásjog című tantárgyat mindig a hatályos joganyagon alapuló tananyag közreadása mellett oktassa. Itt kell említeni Fenyvesi Csaba egyetemi docens, Herke Csongor egyetemi docens és Tremmel Flórián egyetemi tanár által írt Új magyar büntetőeljárás (2004) c. egyetemi tankönyvet, amelynek célja az volt, hogy a jogász alapképzésben részt vevő hallgatóknak a szigorlati vizsga letételéhez nyújtson elméleti és gyakorlati ismereteket. Herke Csongor a jogi szakvizsgázók számára írt Büntető eljárásjog című jogi szakvizsga jegyzetet (legutóbbi kiadása 2010-ben), valamint Hautzinger Zoltán egyetemi adjunktus és Herke Csongor társszerzőségében megjelent az Új magyar büntetőeljárás dióhéjban, később A magyar büntető eljárásjog alapvonásai című tansegédlet. Ennek a folyamatnak következő lépcsőjét jelenti ez az egyetemi jegyzet, amely a jogi szakokleveles hallgatók, jogi asszisztensképzésben részt vevők, valamint az igazságügyi főiskolások részére a 2012. január 1-jétől hatályos Be. alapján készült. Az említett képzésekben - különös tekintettel az egyetemi alapképzéshez képest rendkívül alacsony óraszámra - a …
Tovább a műhöz
A megállapodások tárgyával, a konszenzus-orientált eljárási beszélgetésekkel kapcsolatban különböző felfogások alakultak ki. A büntetőeljárási törvényben számos olyan előírást találunk, amelyek az eljárás résztvevői közötti hozzájárulásokra, beleegyezésekre, egyezségek, megállapodások kötésére vonatkozó elemeket tartalmaznak. A mű az ezekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekre próbál választ adni.
Tovább a műhöz
Az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásának, joggyakorlatának követése egyre nagyobb feladat a jogban járatos szakemberek számára is. A Bíróság egyre növekvő számú ítéletében ma már az eligazodást nem pusztán a nyelvi nehézségek okozzák, sokkal inkább az a tény, hogy a magyar gyakorló jogászok túlnyomó többsége tanulmányai, illetőleg pályája során nem kaphatott szisztematikus képzést az emberi jogok európai védelméről. így nem ismerheti az esetjog rendszerét, tartalmát és technikáját, szükségképpen nehezen igazodik el annak használhatóságát illetően. Ez azért is sajnálatos, mert a Bíróság esetjoga nem pusztán a nemzeti jogélet legkülönbözőbb területén alkalmazandó joganyag, hanem olyan szemlélet is, amely a magyar a jogi gondolkodás alakítására is meghatározó hatással lehet. A strasbourgi bíróság immár több évtizede létező és állandóan alakuló joga olyan közös európai érték, amelynek ismerete az alapjogok magyarországi szemlélete, jogi szabályozása, és az alapjogi bíráskodás megalapozása szempontjából ma már nélkülözhetetlen. A fentiek miatt tartom nagy jelentőségűnek azt, hogy a strasbourgi esetjogot a magyar büntető eljárásjog szemszögéből feldolgozó kézikönyv jelenik meg. Ennek a könyvnek a különlegességét az adja meg, hogy a büntetőjog területén működő szakemberek, gyakorló büntetőbírók írták. Ez az egyik oldalról garancia …
Tovább a műhöz
A hatályos büntetőeljárási jogban a súlyosítási tilalom megtalálható a másodfokú eljárásban, a harmadfokú eljárásban, a megismételt eljárásban, a rendkívüli perorvoslatok során, sőt egyes különeljárásokban is. A büntetőeljáráson kívül a reformatio in peius tilalmáról beszélhetünk a szabálysértési jogban is. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 92. § (4) bekezdése szerint a bíróság az eljárás alá vont személy terhére a szabálysértési hatóság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést csak akkor hozhat, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni. Ahogyan KENGYEL is említi, a polgári eljárásjogban is érvényesül a ne ultra petitum elve. Az 1952. évi III. törvény (Pp.) 253. § (3) bekezdésének elsőmondata szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között (247. §) változtathatja meg, e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 6