Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 8

Találatok


„A magyar büntetőeljárás” (2001) és „Az új magyar büntetőeljárás” (2004) című pécsi tankönyvektől jelentős mértékben eltér ez a legújabb pécsi tankönyv: „A büntető eljárásjog elmélete” (2012). Legrövidebben, legtalálóbban ez az eltérés a német filozófiai irodalomban elteijedt „Aufhebung” - megszüntetve megőrzés - fogalmába sűríthető. Ami a megszüntetés körébe tartozik: a tanszék feladja azt a követelményt, hogy a tankönyv önmagában feldolgozza, tanulhatóvá tegye az összes büntető eljárásjogi szigorlati kérdést. Ennek fő oka a gyakori jogszabályváltozás. Az eredeti, 606 §-ból álló 1998. évi XIX. törvényt az alig eltelt tizenöt év alatt több mint félszáz Be. novella módosította! Ezeket a módosításokat egy-egy új (kiegészítő) fejezet elkészítésével, publikálásával igyekeztünk követhetővé tenni. Ehelyett a jövőben az éppen aktuális módosításokat könnyebben elkészithető, közzé tehető jegyzet formájában foglaljuk össze, ideértve nemcsak az egyes intézményekre vonatkozó törvényi részletrendelkezéseket, hanem a végrehajtási jogszabályok tartalmát és a joggyakorlat tendenciáit is. A jövőben tehát a szigorlati anyag dichotomikus jellegű mű lesz: hagyományos tankönyv - „A büntető eljárásjog elmélete” - foglalja össze a viszonylag lassan változó (változtatható) súlyponti kérdéseket. Ezzel szemben az akár évenként is …
Tovább a műhöz
A mű egymás mellé állítva ismerteti és teszi részletes vizsgálat tárgyává a francia és az olasz büntető eljárásjog alapintézményeit. Minden egyes fejezeten és alcímen beül előbb a francia szabályozást, majd azt követően annak olasz párhuzamát veszi górcső alá. Ennek a módszernek az alkalmazásával a szerző lehetőséget ad arra, hogy a két ország büntető eljárásjoga iránt érdeklődő olvasó – azon felül, hogy alapvető ismeretekre tegyen szert a témában – minél könnyebben felismerhesse, mind a közös európai jogfejlődésben gyökerező párhuzamokat, mind a külön utakat bejáró nemzeti büntető eljárásjogok eltérő szabályait, megoldásait.
Tovább a műhöz
A mű egymás mellé állítva ismerteti és teszi részletes vizsgálat tárgyává a német és az angol büntető eljárásjog alapintézményeit. Minden egyes fejezeten és alcímen beül előbb a német szabályozást, majd azt követően annak angol párhuzamát veszi górcső alá. Ennek a módszernek az alkalmazásával a szerző lehetőséget ad arra, hogy a két ország büntető eljárásjoga iránt érdeklődő olvasó – azon felül, hogy alapvető ismeretekre tegyen szert a témában – minél könnyebben felismerhesse, mind a közös európai jogfejlődésben gyökerező párhuzamokat, mind a külön utakat bejáró nemzeti büntető eljárásjogok eltérő szabályait, megoldásait.
Tovább a műhöz
A tematikus nemzetközi online konferenciára 2022. 04. 27.-én került sor, amely a „Teams” alkalmazáson keresztül valósult meg. A konferenciára 17 fő jelentkezett számos országból, akik között találkozhatunk professzorokkal, adjunktusukkal, doktoranduszokkal. Az előadók a kutatáshoz kapcsolódó előadásaikat magyar, angol és német nyelven adhatták elő. A prezentációkat követően a résztvevőknek lehetőségük volt kérdéseket és hozzászólásokat megfogalmazni. A konferencia teljes programjának a kötet végén található meg mellékletben. Az „Az internet és a közösségi média jogi kihívásai” című konferenciának a célja az volt, hogy a témával foglalkozó kutatókat a jog minden területéről arra hívja, hogy bemutassák eredményeiket és a közös eszmecsere révén elősegítsék egymás kutatómunkáját. Az internet és közösségi média alapjaiban változtatta meg az emberek életét és ez új kihívásokat teremt a jog minden területén. A technológia fejlődése hatással van a közjogi és magánjogi jogágakra, új lehetőségeket és új problémákat teremtve. A konferencia résztvevőiből tizenegyen járultak hozzá közleményükkel e könyv megvalósulásához. A jövőben a téma iránt érdeklődő olvasók és kutatók számára egy hivatkozási mű lehet. Szerkesztőként ezúton is köszönöm az előadóknak és a szerzőknek a munkájukat. A konferenciakötet az Innovációs és Technológiai …
Tovább a műhöz
Das Strafverfahrensrecht ist ein solcher Rechtszweig in Europa - und sogar weltweit, für den grundlegend die Kodifikationsregelung charakteristisch ist. Deshalb ist der Entwurf des Trends vor allem, der früher erfolgten Kodifikationen (Kodifikation sversuche) und der letztesten - in Ungarn noch nicht in Kraft getretenen - Kodifikation bei der Darstellung des StrafVerfahrensrechts unentbehrlich. In Ungarn gab es - nach einigen Kodifikationsversuchen [unter ihnen die Entwürfe vom Jahre 1795 und 1843 und der Beák-Entwurf vom Jahre 1944] im Grunde genommen fünf große Kodifikationswellen. Im Ergebnis dieser Kodifikationswellen sind zustandegekommen: - das Gesetz Nr. ХХХШ vom Jahre 1896 über die Strafprozeßordnung [im weiteren: die StPO vom Jahre 1896 oder die „klassische” StPO]; - das Gesetz Nr. III vom Jahre 1951 über die Strafprozeßordnung (im weiteren: die StPO vom Jahre 1951); - die Verordnung mit Gesetzeskraft Nr. 8 vom Jahre 1962 über das Strafverfahren (im weiteren: das StVG vom Jahre 1962); - das Strafverfahrensgesetz Nr. I vom Jahre 1973 (im weiteren: das StVG vom Jahre 1973 oder das „alte StVG”); - das Strafverfahrensgesetz Nr. XIX vom Jahre 1998 [im weiteren: „das neue StVG” oder das StVG vom Jahre 1988]. Von den angeführten Kodifikationen sind die im Jahre 1900 in Kraft getretene Strafprozeßordnung vom Jahre 1896 und das StVG vom Jahre 1973 einer Hervorhebung würdig, weil die vorher genannte ein halbes Jahrhundert lang, das letztere aber …
Tovább a műhöz
A megállapodások tárgyával, a konszenzus-orientált eljárási beszélgetésekkel kapcsolatban különböző felfogások alakultak ki. A büntetőeljárási törvényben számos olyan előírást találunk, amelyek az eljárás résztvevői közötti hozzájárulásokra, beleegyezésekre, egyezségek, megállapodások kötésére vonatkozó elemeket tartalmaznak. A mű az ezekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekre próbál választ adni.
Tovább a műhöz
Minúciák
  • 2001
Dr. Tremmel Flórián tanár úr a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Büntető Eljárásjogi Tanszékének vezetője 60 éves. Kollégái tanulmányokkal tisztelegnek a tudós Professzor Úr előtt. Teszik ezt hagyományteremtő szándékkal. A köszöntők közé felsorakozik a dékán is és mindenekelőtt a Kar nevében üdvözli az ünnepeltet. A Vas megyéből elszármazott nagy tiszteletnek örvendő kolléga már hallgató korában kitűnt szorgalmával, tehetségével és sokoldalúságával. Az eminens diák nemcsak a tudományt szívta magába. A hegedű iránti vonzalmát az egész kollégium ismerte. Sakkban már ebben az időben is csak ritkán talált legyőzőre. Mindezek mellett még ultizni is szeretett. 1964-ben fejezte be egyetemi tanulmányait summa cum laude minősítéssel. Azóta Karunk megbecsült, köztiszteletben álló oktatója. Jegyzetek és tankönyvek sora jelzi, a Szerző elkötelezett oktató, aki mindent megtesz a hallgatók szakmai gyarapodásáért. Nagyívű tudományos munkáját tudományterülete magasan jegyzi. A hazai és nemzetközi fórumokon rendszeresen elismerést szerez önmagának és a Karnak. Számos tudományos társaság aktív tagja. Nevéhez fűződik a Rendőrtiszti Főiskolán végzett hallgatók Karunkon folyó levelező képzésének megszervezése és a tagozat vezetése. 1997-ben Kriminalisztikai Labort hozott létre. Kollégái, közvetlen munkatársai megbecsülését is jelzi, hogy 1991 …
Tovább a műhöz
A koronavírus által okozott világjárvány egyértelműen gazdasági válságot generáló illetve erősítő tényezőnek bizonyult. Mivel a gazdasági válságok hatással vannak a bűnözésre, ezért érdemes röviden megvizsgálni a válságok hatását a bűnözés statisztikájára. 1835 és 1861 közötti bajor adatsorok alapján Georg von Mayr számszerűsíthető kapcsolatot mutatott ki a gabonaárak változása és a lopások száma között. A gabona árának növekedése maga után vonta a lopások számának emelkedését és fordítva. Az 1880-as években a híres francia büntetőjogász és kriminológus, Lacassagne is vizsgálta a gazdasági tényezők és a bűnözés alakulása közötti kapcsolatot. Azt vélte felfedezni, hogy a búzaárak változása szinte teljesen együtt mozog a vagyon elleni bűncselekmények számának változásával, és kimutathatók a gazdasági válságok hatásai is. Az USA 1890-es években lezajlott gazdasági válsága idején a bűnügyi statisztika szintén jelzett. „A válság kezdetekor az újságok a korrupció óriási megnövekedéséről számoltak be. 1895. január 1-jén a Chicago Daily Tribune egy cikkében azt állította, hogy 1894-ben volt a legnagyobb számú sikkasztás 1878 óta, ami egyébként szintén súlyos válságév volt.” Egy német kutatás szerint, amelyet Exner végzett az első világháború után, a következő összefüggést mutatta ki: a munkanélküliek számának minden egymillió …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 8