Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 4

Találatok


Egy új tankönyvsorozat első kötetét tartja kezében az olvasó. Egy olyan tankönyvét, amely az általános pszichológia „Észlelés és figyelem” kurzusának alapvető ismereteit foglalja össze. Általános pszichológiának nevezzük, noha a benne foglalt tudás-területek különböző nevet viselnek. Nem új „Hogyan nevezzelek?” kérdése a pszichológiának az, hogy mi is fejezi ki leginkább mindannak a tudásnak az együttesét, amely az egészséges ember olyan megismerő funkcióival foglalkozik, mint az észlelés, a figyelem, az emlékezés, a tanulás, a nyelvhasználat, a gondolkodás, a tudat, illetve azokat a törvényszerűségeket írja le, amelyek segítségével megérthettük érzelmeink, cselekvésünk motívumai. Az elnevezések mögött felfedezhető a pszichológia egyik történeti jellegzetessége, a szakterületeknek a korszakokra jellemzően változó neve. A pszichológia nagy paradigmaváltásainak, különböző áramlatainak köszönhető, hogy egyre újabb és egyben árnyaltabb, a szakterületet jobban megjelölni kívánó vagy tudó elnevezések jelentek meg. Az általános pszichológiában ilyen a módszertani elkötelezettséget is jelölni kívánó kísérleti pszichológia, a fogalmak rendszerének és a tudományos gondolkodási módnak, vonatkoztatási kereteknek a hetvenes években forradalmian újnak számító aspektusait tükröző kognitív pszichológia, az elmúlt években magának külön helyet követelő, …
Tovább a műhöz
Tankönyvünk harmadik kötete szándékunk szerint szerves folytatása az első két kötetnek, mind tartalmában, mind szemléletmódjában, mind pedig stiláris és formai megoldásaiban. Látni fogja az olvasó, hogy megtartottuk a korábban alkalmazott szerkezeti tagolást, a tanulást itt is összefoglalásokkal, ellenőrző kérdésekkel és a kulcskifejezések kiemelésével igyekeztünk segíteni. A témák tárgyalásakor az esszenciális ismereteket bemutató főszövegtől elkülönülve, szövegdobozokban szerepeltetjük mindazokat a fontos kiegészítő információkat, amelyek reményeink szerint érthetőbbé és érdekesebbé teszik a tanulást. Őszintén reméljük, ezek a megoldások betöltik azt a szerepet, amelyet szántunk nekik. A hasonlóságok mellett törekedtünk arra, hogy ennek a kötetnek sajátos arculata legyen. Ezt a kötetet uralják talán a leginkább azok a témák, amelyeket a pszichológiában sajátosan emberinek szoktak tartani. A nyelv, a kommunikáció, a tudatosság, a gondolkodás, az összetett érzelmek olyan jelenségek, amelyek kapcsán általában úgy véljük: noha ezek valamilyen elemibb formában a nem humán fajoknál is jelen vannak, valódi kiteljesedésükről és egyedülállóan összetett megnyilvánulásaikról az ember esetében beszélhetünk. Más szavakkal: olyan képességekről, készségekről, folyamatokról esik szó, amelyek szorosan emberi lényegünkhöz tartoznak. A pszichológia mindig az emberi …
Tovább a műhöz
„A megértés ösvényei" címet Donald Davidson summázó mondata ihlette, melyet a Michael Dummettel a kommunikáció konvenciókra épülő nézetéről folytatott vitája során fogalmazott meg. Davidson álláspontja szerint a kommunikáció nem magyarázható pusztán a konvenciók alapján. Rámutat, hogy abban egyetért Dummettel, miszerint társadalmi környezet nélkül nem lehetne elfogadható indokot találni a fogalmak helyes-helytelen használatára, azt azonban nem fogadja el, hogy ez szükséges és elégséges feltétele a sikeres kommunikációnak. Három lépésben fejti ki érvét. Először megmutatja, hogy a kommunikáció során van olyan megértés, amely azokra a deviáns megnyilatkozásokra vonatkozik, melyek kívül esnek mindenféle bevett normán. Másodszor rögzíti, hogy a megértés szükségképpen összekapcsolódik a helyes, illetve helytelen nyelvhasználat megítélésének képességével. E kettőből az következik, hogy a helyes, illetve helytelen megítélésének alapját nem vehetjük konvenciókból, hiszen értjük azt is, ami ezeken kívül esik. A sorrendet fel kell cserélni. Nem azért van megértés, mert a kommunikáló felek egyazon normát követnek, hanem azért lehetséges egyáltalán a norma követése, mert van előzetes megértés. Nem a norma szabja meg az érthetőség kritériumait, hanem a megértés és az érthetővé válás szándéka biztosítja a nyelvi normák, a közös, társadalmi elvárások …
Tovább a műhöz
Milyen eszközökkel rendelkeznek vájjon az egyes korok mozgató eszméi, gondolatirányai, amikor meg akarják hódítani a világot? Általában milyen úton, módon hat egyik ember a másikra, hogyan értetik meg a hatalmasságok akaratukat az alattvalókkal, a néppel? Parancsszó, vagy inspiráció hogyan mennek teljesedésbe, mik adnak nékik szárnyat és sikert? A szájról szájra való út lehet hathatós, meghitt, gyors és tüzes, de sohasem biztos, mert elhalványulhat, megnőhet, kihunyhat, elnémulhat, vagy hamis alakúvá és egészségtelen méretűvé változhatik a legvilágosabb parancs és a legszebb üzenet is. Tűzzel és vassal, ököllel és gyilokkal is lehet mozgatni korokat és világrészeket. Kanyargó vérpatakok és füstölgő romhalmazok is beszélnek koreszmékről és akaratnyilvánulásokról. Az erőszak eszközei azonban mégsem biztosítékok, nem pillérverések, nem világos, félreérthetetlen és nem szívesen fogadott utak, korszakok mozgató gondolatai és eszmeirányai számára. Az akaratnak, meglátásnak, magasabbra lendítésnek útját a betű biztosítja. Tulajdonképeni hatás egyik lélek részéről a másikra a betűvel kezdődik. Ez rögzíti meg az akaratot, ez kapcsolja össze a különböző világtájakat, ez ad eszközt arra, hogy elmondhassuk egymásnak pontosan azt, amit mondani akarunk, akár kortársakról van szó, akár egymásután következő nemzedékekről. Isten nagy ajándéka az értelmes ember …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 4