Keresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Talán ismerősként veszi kezébe ezt a könyvet az olvasó, hiszen korábban már megjelent tankönyvsorozatunk első tagja, az Általános pszichológia 1. Abban a megismerés alapvető folyamatairól olvashatunk, az észlelés és a figyelem mechanizmusairól. A most megjelent könyv az előző folytatása annyiban, hogy ez a feldolgozás magasabb szintjeivel foglalkozik. Ez azonban természetesen nem szó szerint értendő. Aki ismeri az előző kötet tartalmát, annak a számára bizonyára világossá vált, milyen lehetetlen vállalkozás a kognitív mechanizmusok megragadása, mégpedig lehetőleg a maguk teljességében. Nem feljebb lépünk tehát, csupán kitágítjuk a vizsgálódás körét. Itt is szó lesz észlelésről és figyelemről, hiszen most is az ember és a külvilág kapcsolatának természetét kutatjuk. Ám most inkább a világ belső leképeződésének, a mentális reprezentációnak a jellegzetességeivel foglalkozunk. Kötetünk három nagy tematikus részre osztható: tanulás, emlékezés és tudásreprezentáció. Az első két kifejezést a mindennapokban is gyakran használjuk, sokszor mást értve alatta, mint a tudományos megközelítés. A harmadik sem teljesen ismeretlen, hiszen a gondolkodás hátterét biztosító általános tudás - a fogalmak - tárolásának és előhívásának problémájával foglalkozik. Bár a fogalmak tisztázása az elsődleges cél, bízunk abban, hogy az olvasó számára az is világos lesz, …
Tovább a műhöz
A Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika oktatói e könyv megírásával változatlanul segítséget kívánnak nyújtani a pszichiátria modern irányzatainak, módszertanának, a legfontosabb diagnosztikai és terápiás kérdéseknek a megismerésében. Olyan szemléletet kívánnak adni, melyben érzékeltetik a biológiai - személyiségi - szociológiai összetevők egymáshoz kapcsolódását a kórképek patogenezisében, patomechanizmusában és terápiájában egyaránt. A pszichiátriai ismeretek olvasása, tanulása közben - úgy gondoljuk - mindenki számára egyértelművé válik, hogy ismeretanyaga nemcsak egy tárgy a többi között, hanem az egészségügy legkülönbözőbb területén dolgozó felsőfokú végzettségűek számára alapvető tudásanyagot és szemléletet jelent. Ha erre rá-éreznek az egyben azt is jelenti, hogy kedvet kapnak az egyes pszichiátriai problémák szélesebb és mélyebb megismerésére. Nagyon reméljük, hogy így viszonyulnak a könyvhöz. Ez volt a célunk! (...) A pszichiátria az emberi magatartás zavarainak és ezek gyógykezelésének tudománya. A pszichiátria szó magyar megfelelője (elmegyógyászat) félrevezető lehet. Elmebetegségeken (pszichózis) ugyanis csak a súlyosabb mentális zavarokat értjük, amelyekben károsodik a valósággal való adekvát kapcsolat. A pszichiátriai megbetegedések többsége azonban az emocionális élet, a személyiség stb. zavara, amely pszichiátriai, de nem …
Tovább a műhöz
Némiképp lehangoló, midőn az e megtisztelő alkalommal elemzésre és bemutatásra kiszemelt téma — ti. az identitáselmélet egynéhány időszerű s vitatott kérdése — kiváló és általam is nagyra becsült szerző tollán vajmi kevéssé szívderítő „méltatásban” részesül, nevezetesen: az identitás — főképpen a szociálpszichológiába és pszichoanalitikába áttolódott vetületében — „már-már olyan bazárian divatossá (lett), melyhez szólni szinte tiltja a jóízlés” (Németh G., 1984, 35.). De hát mit is tegyen és tehet az, akit sorsa és mestersége már csaknem egy évtizede azzal sújtott, hogy immáron a ,jóízlést” is sértő ügyekkel foglalatoskodjék? Meglehet, éppenséggel az ilyen helyzetek lehetnek csábítóan kihívóak a tudományban. Ugyan vegyük már alaposabban szemügyre, a jelszavak és a szószaporítás mögé is elhatolva, mi is lappang a divatok mélyén és hátterében! Egyébként pedig két körülmény végül is megvigasztalt, és túlemelt a lehangoltságon. Mindenekelőtt az, hogy tisztes ideje elsőként jómagam emeltem szót egy termékenynek vélhető tudományos kategória elnyüvése, unos-untalan való használata ellen, mondván, joggal gyanakodhatunk: vajon nem múlékony divatok nyelvi lecsapódásával állunk-e szemben?” (Pataki, 1980, 111.). Nos, kétségtélén, hogy a divatok a maguk sajátos logikája szerint burjánzottak tovább. Olyannyira, hogy egy magas hazai …
Tovább a műhöz