Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 12
Összes találat megjelenítve : 12
Találatok
Am 27. gebtttar 1854 unterhielten fiel gltei SDtäuuer, am gttße einer mächtigen fEtaitermeibe ge» lagert, unb betrachteten babei mit gespannter Stuf nterffanifeit ba§ SSaffer bcë DrangeftuffeS. Sieger gtitß, ber rofje ber fpottänber, ber ariep ber Hottentotten, fangt fidfj mit ben brei großen fßutSabern Stfrifa’S, bem Stil, bem Seliger nnb bem ßambefe, nteffen. SBie biefe fctjmittt er mit ber gtutij an, l)at feine ©tromfchnelten unb Satarafte. Einige Steif enbe, bereit Stauten am einen dü feines SaufeS gefanut finb, Ehmpfon, Stfcj-auber, Surcfjett, höben folnoht bie Klarheit feiner ©etnäffer als bie Schönheit feiner Ufer gerühmt. Stn biefent Drt, loo fiefj ber Drange bem Sjorfl gebirge nähert, bietet er ben Stielen ein erhabenes djaufpiel bar. ltnüberfteigfiefje Reifen, impofaute SRaffen oon ©eftein unb im Saufe ber geit uerfteinerter Sannt ftämmc, tiefe fühlen, unburchbringtiche SSätber, metche bie Slpt be§ StnfiebterS noch nicht gelichtet; alt bieg jufammen, int §intergrunbe bttreh bie ariefnnSberge eingerafjntt, bitbet eine Saubfcfjaft bon unüergfetcfjltcfjer .ißradft. Ort ftür fid baS Sßaffer beS gtuffeS, ber eingeengt in ein 31t fdfinateS Seit, ptöfcticfj beit oben unter fidj bertiert, aus einer |jöfe bou bierfjuubert fjujj tjerab. Oberhalb beS gatleâ fiefjt man nur ftüffige, bnntpf brubetube Sßafferftädjeu, aus bcueu fjier unb ba 3fetSfpi|en, umfränjt bon grünen ßmeigen, ^erborragen. Unter» tjatb bietet ficfbem tief nur ein …
Tovább a műhöz
A Föld és népei
- 1880
Ha rátekintünk a térképre, észreveszszük, hogy Afrika idomtalanabb, szegletesebb, minta többi világrészek, kivéve az ausztráliai földrészt. Már egy ízben említettük, hogy Ausztráliához és Dél-Amerikához hasonlít, s körvonalainak csínja sokkal megette áll Európa és Ázsiáénak, de sőt még Észak-Amerikáé megett is. Félszigetei épenséggel nincsenek, s az egyetlen Szomáli nevű keleti fok, mely előtt Szokotora szigete fekszik, alig tekinthető a félsziget halvány másának. Ebből következik az is, hogy a tengerparton az öböl és bájképzödés is nagyon tökélletlen. Ott van ugyan az északi parton a régi, úgynevezett Syrtis maior és Syrtis minor közötti nagy öböl, a nyugatin pedig a Guineai-öböl; de ezek is oly kevéssé bemélyedő és körülzárt bevágások, hogy az öböl neve csak hízelgés lehet rájok nézve. Valóságos öblöt, körülbelől a Californiai-öbölhöz hasonló Veres-tenger képez, de ennek keleti partjai már Arábia ázsiai részéhez tartoznak. A számtalan tengerparti sziget által képzett díszt is nélkülözi Afrika. Nehány a Guineai-öbölben fekszik, a legjelentékenyebb csoportok pedig t. i. a Zöld-fok, és Kanári-szigetek, a fekete földrész nagy, nyugati kidudorodása körül, s az Azori szigetek már oly távol tőle, hogy alig lehet őket Afrikához számítani. Afrika keleti partjai már kedvezőbben vannak megáldva szigetekkel, s itt újra látjuk azon törvény …
Tovább a műhöz
Földrészünket Gibraltárnál egy 13 km. széles tengersáv választja el Afrikától, s Túnisz és Sziczília közt sem nagyobb a távolság 150 km.-nél, úgy hogy tiszta időben szabad szemmel is egészen jól ki lehet venni a túlsó partokat; de már a görög szigetek végső nyúlványai és Egyiptom északi partjai közt egy teljesen szigetnélküli mély tenger terűl el. Mai közlekedési eszközeinkkel 29 óra alatt érünk Marseilleből Algírba, arra pedig három nap elegendő, hogy Brindiziből eljussunk a Szuez-csatorna északi torkolatához. Már a régi rómaiak úgy találták, hogy Karthágó nagyon közel van Kómához és meg sem nyugodtak addig, míg ezt az alkalmatlan «szomszédok el nem távolították a közeliikből; a Földközi-tenger keleti részében pedig, tudjuk, a görög és egyiptomi világ közt már a legsötétebb ó-korban kezdődött meg az érintkezés és sok századon keresztül szakadatlanúl fennállott. Mind ennek ellenére, Afrika belsejének, de még csak a partjainak kikutatása is lassan haladt előre, s még napjainkban is egészen a Földközitengerig és a Nílus völgyéig nyúlnak azok a területek, a melyek a földrajzi tudományra részleteiben még teljesen ismeretlenek. Ennek az okait nem kell hosszasan kutatnunk. Bármikép vélekedjünk ugyanis azokról a változásokról, a melyeken Észak-Afrika éghajlata és a mívelődés iránti fogékonysága az ó-kor óta netán keresztül ment: az az egy bizonyos, …
Tovább a műhöz
A sötét kontinens, azon földrész, a mely átkutatásának legtovább állott ellene, végre föltárta titkait, a melyeket oly gondosan meg tudott őrizni. Századunk dicsősége, hogy ezen sphynx le van győzve, hogy ő küldötte ki azon vándorokat, kiknek végre sikerült rejtélyeit megoldaniok. Nehéz volt e munka; számosán estek áldozatául, de mindemellett mindig találkoztak újra emberek, a kik készek voltak e földrészre vonatkozó ismereteink kibővülése végett, újra rálépni azon zord, vad útra, a mely szivébe vezet. De nem is csoda, mert milyen nagy az a varázserő, a mely az ismeretlenhez vonz és milyen csábító inger fekszik azon gondolatban, hogy az ember tettre vágyódását és kalandszeretetét, azokat szép és nemes czélokkal összekötve, a tudomány szolgálatába adhatja. Ilyen vágyaktól eltelten tervezte széki Teleki Samu gróf, magyar mágnás is ezen, a sötét földrész belsejébe irányuló fölfedező útat. Mint vagyonos és független úr, vadászat és sport által a fáradalmak és egyéb káros behatások ellen megedzve, a gróf nagy mértékben egyesítette magában azon személyes tulajdonságokat, a melyek ilyen vállalat sikeres végrehajtását biztosíthatták. Szándékát. épen megvalósítani készült, midőn a tervezett fölfedező út iránt élénken érdeklődő magas pártfogójának és barátjának, felejthetetlen trónörökösünknek, Rudolf főherczegnek meghívására, 1886 elején Lacromába …
Tovább a műhöz
Valószínűleg azok az akvaristák, akik már találkoztak valamilyen formában afrikai sügérekkel, nem vitatják könyvünk létjogosultságát. De biztosak vagyunk benne, akár biológusként, akár csak természetkedvelőként olvasva, meglepően érdekes információk birtokába juthatnak. így e könyv elsődleges célja, pótolni a szakirodalom hiányát, amely már nagyon sok éve bizonytalanságban tartja az akvaristákat. Nem hagyhattuk figyelmen kívül azt a kialakult véleményünket, miszerint a meglévő információk éppen a szakirodalom hiányában pontatlanok, és valamiféle tartózkodást váltanak ki az akvaristákban. Sokan a sügér szó hallatán fenevadakra, ragadozó és vérengző állatokra gondolnak. Pedig ez egyáltalán nincs így. Ha valaki kezébe veszi ezt a könyvet, reméljük meggyőződik ennek ellenkezőjéről, és bátrabban fog bele egy sügéres medence kialakításába. Könyvünk tartalmazza mindazon élő-helyi, környezeti és akvarisztikai kívánalmakat, amelyeket helyesen alkalmazva, jó eredményeket érhetünk el afrikai sügéreink tartásában és tenyésztésében. Mikor hozzákezdtünk a kézirat megfogalmazásához, magunk sem hittük volna, mennyi érdekes, sokszor hosszú fejtörést okozó problémával találkozunk. Mint azt több helyen említjük is, sokszor nem találtunk, vagy talán nem is találhattunk megoldást egyes kérdésekben. Ilyenkor igyekeztünk a tényekre szorítkozva a lehetséges …
Tovább a műhöz
Az ezredfordulót a változás idejének gondolják. De ez nem szükségszerű: az első évezred vége többé-kevésbé eseménytelenül telt el. Ami a másodikat illeti, akik valamiféle sorsszerű megvilágosodást várnak, kénytelenek beérni az Y2K globális számítógép-összeomlásra vonatkozó jóslatok keltette érzelmekkel - amely összeomlás egyáltalán nem következett be. Mi több, bár a legtöbb ember 1999. december 31-én éjfélkor ünnepelte az évezred végét, a második évezred, szigorúan kronológiai értelemben, 2000. december 31-én ért véget. Ráadásul ez csak a keresztény Gergely-naptár szerint volt ezredforduló, egy olyan kisebbségi vallás szerint, amely a 21. századot jellemző multikulturalizmus közepette biztosan elveszíti uralkodó szerepét.
Mégis a változás ideje, függetlenül az időzítéstől. A 20. század utolsó negyedében az információra épülő technológiai forradalom átalakította mindannak módját, ahogy gondolkodunk, termelünk, fogyasztunk, kereskedünk, igazgatunk, kommunikálunk, élünk, halunk, háborúskodunk és szeretkezünk. Dinamikus, globális gazdaság épült ki glóbuszunkon, világszerte összekapcsolva értékes embereket és tevékenységeket, egyszersmind leválasztva a hatalom és a gazdagság hálózatairól mindazokat az embereket és területeket, amelyek az uralkodó érdekek szemszögéből lényegtelennek ítéltettek. A valóságos virtualitás kultúrája, az egyre …
Tovább a műhöz
it allem Hedte wirb cm afrifanifdjen ‘Kontinent Hamen bes „Sdnoaiyn Srbtbeits" beigegeben. Hiebt nur megeit einer bunflen, mitunter tieffdnnatg gefärbten Heuölfcrung, weldjer mit Husnabme 6es nörblidien Küftenfaums faft 6er ganje Kontinent als peimatsftätte 6ient, fon6ern audi roegen er tiefen Knfenntnif, 6ie 6as maffige £anb nod} tjeute be6edt. Un6 6odi ift Hfrtfa ein Stücf 6er alten IPelt, feit Klters ber, ja 511 allen feiten befannt, auf 6effeu Hoben 6er menfcln liebe Seift am früljeften jene Hebingungen. angetroffen bat, 6ic feine fintwicfclung beförbert, ja felbft einer ftauuensmertben bjobe im alten Kegypten erhoben haben. Hun ift Kegypten, feine pradit unb HIadjt, feine IDunberbauten »erfdjollen. IPas ben Klten, Sviedien unb Körnern non Kfrifa befannt geroefen, ift faft gänjlidj in Pergeffenheit geratben, ober bödiftens als eine trübe Klytung unb eine nicht ganj 3imer= läffige Hlutlynafnutg erhalten geblieben. Hem Pater Ijcrobot, firatofttjeues (276 v, Cbr.) unb ptolomäos non Kleranbrieu inaren martdje Cljeile Kfrifas beffer befannt als uns. IPas Hriftötetes non ben ^mergnölfern Centralafrifas eigäblt, was Sratoftljenes non ben Hilquellfeen, ptolomäos nom HTonbgcbirge beriditet unb tnas gar oft als Kcärdjen abgeuüefen mürbe, erhält heute (Tritt für Critt feine Heffätigung. i£rft in unferem jabi'bunberte fängt cs an in bem Sdimarjen cErbtl^eile 311 bämmern. Kreu3 unb quer 3ogcu entfdjloffene Htänncr, pelbeu bes Seift es, burdj bas …
Tovább a műhöz
Ehe diese Bände unwiderruflich aus den Händen des Verfassers hervorgehen, ergreift derselbe diese beim Abschluss des Werkes gebotene Gelegenheit, noch einige Worte an seine Leser zu richten. An erster Stelle habe ich in tiefster Demuth meinen Dank der göttlichen Vorsehung für den gnädigen Schlitz auszusprechen, den sie mir und meinen am Leben gebliebenen Begleitern während unserer letzten gefahr- und mühevollen Arbeiten in Afrika gewährt hat. Zweitens habe ich vielen Freunden meinen Dank für ihre willkommenen Dienste und freundlichen Glückwünsche abzustatten, vornehmlich den Herren Motta Viega und J. W. ITarrison, den Ehrenmännern in Boma, deren zur rechten Zeit besorgte Lieferungen von Nahrungsmitteln die Expedition zu neuem Leben erweckten; der mit uns sympathi-sirenden Gesellschaft in Loanda, welche ihr Möglichstes that, uns durch ihre schmeichelhafte Güte zu verwöhnen; der so überaus gütigen Bürgerschaft der Capstadt, welche die in die Heimat zurückkehrenden Fremden so fürstlich aufnahm und bewirthete; den Directorien der Britisch-Indischen Dampf-schiffahrts-Gesellschaft und der Peninsular- and Oriental-Company und besonders dem Herrn W. Mackinnon, als Mitglied der erstem, und den Herren H. Bayley und Kapitän Thomas H. Black, als Mitgliedern der letztem, für ihren grossherzigen Beistand, sowol bei meiner Abreise als bei meiner Rückkehr; der britischen Admiralität und persönlich dem Kapitän Purvis, dem ältesten Offizier auf der westlichen …
Tovább a műhöz
Infolge des Umfangs, zu dem sich diese Bände ausgedehnt haben, ist es nothwendig geworden, eine grosse Masse werthvollen Materials wegzulassen. Dasselbe besteht aus Kapiteln über die Hydrographie, Ethnologie und Naturgeschichte Central-Afrikas und aus Betrachtungen über die Seen, Länder und Völker der Aequatorialgegenden, ferner aus Kapiteln über die Hydrographie und physische Geographie der Westhälfte Afrikas mit specieller Bezugnahme auf das Livingstone-Becken und den Livingstone-Stroni, und auf die vulkanische Formation der Engpässe, durch welche der Livingstone dem Atlantischen Ocean zuströmt, wobei auch zugleich das Wasservolumen und die Stromgeschwindigkeit von fünfzehn der grossem Zuflüsse des Livingstone berechnet wird. Dies Material soll sammt einem Berichte über die Erforschung des Kufidschi- Flusses (die für den Anhang versprochen wurde, vgl. S. 57 des ersten Bandes) und mit einem Nachtrage von Karten und Abbildungen in einem Supplementbande veröffentlicht werden. Udsdndschi, seine Scenerie, Bewohner, Märkte, Umgebuug. — Die eifersüchtigen Araber. — Die Umsehifi'ung des Tanganika-Sees. — Cameron und der ausfliessende Lukunga. — Die steigenden Gewässer. — Die Legende des Sees. — Abend. Die beste Aussicht auf Udschidschi gewinnt man von dem flachen Dache eines der arabischen Tembes oder Häuser. Die beigefügte Abbildung stellt eine Ansicht dar, wie sie sich mir von meinem mit der Front am Marktplatz liegenden Tembe nach Norden zu darbot …
Tovább a műhöz
Azon tudomány, mely földünk külső sajátságairól értekezik, földiratnak neveztetik. Háromféle földiratot különböztetünk meg. Ha a föld mint égitest tekintetik, és viszonya a napköz s a bolygókhoz taglaltatik: a földirat csillagászati vagy mértani leszen. Midőn földünk fölületének változatossága, magaslatai, mélyedései, vizei és folyóinak hálózata tárgyaltainak: a földirat természettaninak mondatik. Ha a föld mint az emberek lakhelye tekintetik, és fölületén az emberi csoportozatok és a társodalmi tevékenység eredményei jelöltetnek ki: a földirat államinak neveztetik. A csillagászati földirattal kapcsolatban áll a földtan (geológia), mely földünket mint világtestet tekinti, s annak keletkezését és kifejlődési viszontagságait kémleli. A természettani földiratnak előnyös segédje a földisme (geognosia), mely a föld belső szerkezetét, alkatrészeit és rétegeit elemezi. Az állami földiratnak közel rokona az államisme (statistica); a különbség a kettő közt csak abban rejlik, hogy amaz leginkább a helyeket és községeket Írja le; emez pedig különösen az országok kormányzatát, hadi erejét, költségét, vagyonát, szellemi műveltségét, iparát, kereskedelmét és termékeit veszi tárgyalás alá. Terjedelmét illetőleg a földirat feloszlik egyetemesre, mely leírja az egész föld fölületét; és részletesre, mely csak egyes országok vagy vidékek leírására szorítkozik. …
Tovább a műhöz
Wenn der geduldige Leser sich plötzlich mit mir nach Ost-Indien versetzen will — woselbst ich de facto im Winter-Jahre 1868 mich befand — und von hier im Geiste dem Norden, dem persischen Golf zusteuert ... dann hinauf nach dem Indus-Strom ... hinab nach Fort Aden im südlichen Arabien ... durch Babelmandeb’s Meerenge hindurch nach Ost-Afrika, den Gestaden Abessiniens zieht; wenn er hier sich plötzlich in jene denkwürdige Tage der Expedition zurückversetzt, wo diese öden Ufer von englischen Fahrzeugen, von indischen Truppen wimmelten, wenn er hier kurz verweilt und nach Besichtigung all’ des Grossartigen die Küste verlässt, um sich in das luftige Hochland des abessinischen Tafellandes hinauf längs der Operationslinie der Engländer zu begeben: so wird er Land und Leute und so ziemlich auch die ganze Strecke, auf welcher mich das Schicksal damals herumtrieb, kennen lernen — so wie auch leicht einen Zusammenhang zwischen den einzelnen in dieser Brochure skizzirten Abschnitten finden. Dasjenige, welches mir auf dieser langen Strecke am meisten der Beachtung würdig erschien, was mir daselbst zu-stiess, habe ich getreu und mit dem Bestreben darzustellen getrachtet, dem Leser ein möglichst klares, abgerundetes Bild von dem ganzen Schauplatz zu geben. Ich habe deshalb auch nicht ermangelt, das Merkwürdigste, was man über Abessinien, dessen Bewohner und Geschichte weiss, zu skizziren und einige kurz gefasste Umrisse über die Ursachen, den Her- und Ausgang des …
Tovább a műhöz
Derjenige Srbtfyeil, beffen ärforfdjung fid oerlältnimäig bte größte Summe geiftiger Äräfte gugewanbt fyat, ber aber trotsbem ber gorfdjung unb Sioilifation fict am längften der fcfyloffenblatt, ift unftreitig Slfrifa. SBäfyrenb Slmertfaë pro buftenreidjer Voben für Sftifltonen Vewofyner ber alten SBelt gur neuen eimatl) geworben, wätjrenb bort oon Jteer gu Jteer eine europäifdje Veüotferung in ftetigem Verbringen fidgum errn jener gewaltigen Säubergebiete gemadt latunb bie Ur beoölferung im Sontact mit ber romanifdjen unb germanifaen Vace melr nnb mefyr ber Vernidjtung entgegengefyt, wäljrenb bort oor unferen Singen eine Staaten» unb Stäbtebübung in einer ScneUigteit fidj ootlgieljt, wie [oldje in feinem Steile ber alten SBelt ein Sinalogon aufguweifen iat, wäfyrenb enbtidj auf bem auftralifcfyen geftianbe in äljnüdjer Sßeife burd) üftaffen» einwanberungen ber Äüftenranb mit einer Veifye rafdj empor»blülenber oionien befetjt worben ift, unb für Sieferbau unb Vielgudt bereits mäd)tige Streifen culturfäfyigen VobenS im Snnern gewonnen worben finb, bieten fid in bem an arofje brüten arbtleil nur annäfyernb änlicfje arfdjeinungen bar.. Unb bennod ift Sifrifa ber bem europäifafiatifdjen (Sontinent gu» nädjft liegenbe grbtfjeil, ja man fßnnte fagen, nur ein loëge riffeneë elieb ber bie oftide Jpalbfugel bebecfenben Sänber maffen,beran feinen nörbtidfen erengen ben mebiterranen olarafterber weit gegen üben auëgreifenbett …
Tovább a műhöz