Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Munkám célja exaktan kifejezni a Mecsek-vidék domborzatának hatását a népsűrűség eloszlására. A domborzat elvonatkoztatva a fokozott mértékű inszolációtól, az emberi élet elé akadályt gördít, ellenben az inszolációs
áthevülés következtében a napos lejtő értékében meggyarapodik, nyilvánvaló tehát, hogy a településeket vonzani fogja; — ezen értékkülönbséget számokban óhajtom kifejezni. A Mecsek hegység ezen tanulmányom számára elég alkalmas terület. A vízválasztó kelet-nyugati, illetve délnyugat-északkeleti csapása a több napot nyerő déli oldalnak az árnyékos északi oldallal való összehasonlítását teszi lehetővé.
A vizsgálatok és számítások alkalmával a cél eredményesebb elérése érdekében kívánatosnak látszott a kutatás kiterjesztése a mecseki röghegységen kívül a hozzá simuló paleogén, illetve neogén takaróra. A helyes alapot a relativ értékeléshez csak úgy nyerhetjük meg, ha a környező sík területeket, illetőleg a hegységi részt környező sávot számításainkban szintén feltüntetjük létünk déli határát alkotják. Azonban azon szilárd felszint befolyásoló archaikus tömb jelenlétét, melynek a Mecsek-hegység fennmaradását köszönheti, tovább nyomozhatjuk dél felé. Ez a tömb maga is összetöredezett és különböző szinti magasságban maradt fenn. Déli törését jelzi Miholjác-dolnjitól Vaskáig az
E-W csapású Drávameder, mely Vaska …
Tovább a műhöz
Az ember és a táj kapcsolatában a domborzat mint önálló hatóerő szerepel. Míg a síkság nagy egyhangúsága a benépesülés egyöntetűségét mozdítja elő, addig a hegyvidék a változatos éghajlati, termelési viszonyok következtében a benépesülést irányítja és változatos népsűrűségű területeket teremt meg. A hegyvidék változatos benépesülésének képével, a népesség vertikális» elrendeződésével, eddig hazánkban csak kevesen foglalkoztak, Prinz (Magyarország oknyomozó földrajza, 1914) nagy számokban az ország lakosságának szinti eloszlásáról közöl adatokat.
K. Szabó Pál a Mecsek hegység népsűrűségi viszonyait tárgyalja (Adatok Pécs környékének település-földrajzához, 1926). így a részlettanulmányok szórványos volta miatt kevéssé ismerjük még Magyarország hegyvidékeinek sajátos benépesülési képét. Könyvem is ilyen részlettanulmány, Mátra- és
Bükk-hegyvidékére vonatkozólag. Az említetteken kívül munkám elkészítésénél még a következő műveket vettem irányítóul: Prinz Gyula: Magyarország földrajza 1926. Cholnoky Jenő: Az emberföldrajz alapjai. 1922. Pezenhoffer Antal: Demográfiái viszonyok befolyása a nép szaporodására. 1922. Statisztikai közlemények: 1910—1920. | A területet 20-as ízohipszák szerint övekre osztottam fel. Az 1910-es statisztika szerint megállapítottam a lakosság teljes számát s a terület nagyságát katasztrális holdakban. …
Tovább a műhöz
A katonaság elszállásolása és ellátása Somogyvármegyében a XVIII. század első felében
- Taubert Ernő
- 1928
Jelen dolgozatom csupán egy része azon munkámnak, mely Somogyvármegye XVII. és XVIII. századbeli hadügyi
közigazgatásának a történetét öleli fel. Anyagomat legnagyobbrészben Somogyvármegye levéltára szolgáltatta, főképen pedig a megyei jegyzőkönyvek idevágó sorozata, melyek másolatban magukban foglalják az összes fontosabb aktákat is.
Kötelességemnek érzem, hogy köszönetemet fejezzem ki e helyen is dr. Molnár István megyei főlevéltárnok úrnak, aki
a levéltári anyaggyűjtés munkáját szíves támogatásával nagyon megkönnyítette. | Somogyvármegye 1689-ben szabadult fel a törők uralom alól. Területét ekkor mocsarak, nádasok és a Dráván túlra átnyúló rengeteg erdőségek borították. Falvai nagyobbrészben lakatlanok s a szántóföldeket a sűrűn felburjánzó gaz és a felfakadó vadvizek tönkretették. A visszatérő földesurak csak nagyarányú telepítésekkel tudtak munkaerőt szerezni, s így lassan megindulhatott az élet a félig kihalt megyében. Csakhamar azonban harc állította meg a békés fejlődést, a kuruc háború. Az idegen zsoldos császári hadak és a száguldó kurucok nyomában ismét üresen maradtak a falvak. A lakosság erdők és mocsarak mélyén húzta meg magát. Egy részüket a szükség rablásra kényszeríti, s ezek a kuruc bujdosókkal megszaparodva, néha valóságos zászlóaljakat alkotnak s a szigeti vár őrségét állandóan zaklatják. A megye tehetetlen velük …
Tovább a műhöz
Szent Ágoston Vallomásai, Rousseau Confessíóí, Goethe Dichtung und Wahrheit ja annak az irodalmi formának legkiválóbb termékei a világirodalomban, amelynek magyar kezdeteit jelen értekezés vázolni törekszik. Szent Ágoston, Rousseau és Goethe — három külön világ fia, külön egyéniség, oly ellentétes lelki szerkezettel, mint amínőt a különböző kor, a különböző nemzet, más világnézet alakítanak ki. Keresni akarjuk az önéletírásnak a magyar szellemi életben nyugvó láthatatlan gyökereit,
ki akarjuk mutatni keletkezésének lelki feltételeit, amelyek a magyar ember egyéni tudatosságának, önmagára-eszmélésének megnyilvánulásával kapcsolatosak. Az önéletírás nem oly határozott irodalmi forma, mint az eposz vagy dráma, amely korok, nemzetek és írói egyéniségek tarkasokfélesége mellett is egységes formai fejlődést mutat. Ima vagy magánbeszéd, költött törvényszéki beszéd vagy szónoki dektamácíó, tudományos vagy művészi jellemrajz, irodalmi portrait, líra vagy vallomás, családi krónika vagy udvari memoire, történeti elbeszélés, regény, eposz vagy dráma — míndmegannyí alkalmas forma számára. E formák sokasága érzékelteti, micsoda mozgalmas életmegnyílvánúlást jelentenek e munkák. Ezen a lüktető elevenségen alapui az önéletírás sajátságos rátermettsége az ember objektív megismerésére. Minden szellemi alkotás mögött ugyanis valóságérzékünk az embert …
Tovább a műhöz
A misztikus élmény a maga legtisztább formájában — az eksztázisban — az érzelmek pszichológiájának körébe tartozik. Ezzel az elhatárolással nem akarjuk tagadni a lélek egyéb területeivel — ismeret, akarat — fennálló kapcsolatokat, sőt ezeket erősen hangsúlyozni kívánjuk, csak azt akarjuk mondani. hogy a misztikus élmény nem ismereti, nem akarati, hanem tiszta érzésélmény, mely úgy az ismeretet, mind az akaratot sajátosképen színezi. „Ismeret" alatt természetesen a fogalmi megismerés értendő. amelynek törvényeit Kant a Tiszta ész kritikájában körvonalazta. Korántsem tévesztendő össze az intuícióval, mely a világot a maga egységében akarja megragadni. A XIX. századi német metafizikusok intellektuális szemlélete, geníális intuíciója, vagy dialektikai módszere, vagy Bergsonnak intuíciója egyáltalán nem azok a módszerek, amelyek tudományos értelemben „ismeretet" adhatnának. De adhatnak — mint ezt az intuitív ismerés hívei mondják — ennél sokkal többet. „Az abszolutum csak intuícióban lehet adva, míg minden más az elemzéstől függ. Intuício a neve annak az intellektuális megérzésnek, mellyel valamely tárgy belsejébe helyezzük magunkat, hogy megtaláljuk azt, ami abban egyetlen és kifejezhetetlen. Elemzés pedig az az eljárás, mellyel a tárgyat már ismeretes, tehát más tárgyaknál is meglevő elemekre vezetjük vissza."1 Az újkori filozófia és a …
Tovább a műhöz
Dolgozatom első részében a dunántúli némelségnek elterjedésével, — a második részében pedig településük formájával foglalkozom.
Az első főrész főként településstatisztikai vizsgálatok eredményeit közli. Kiválasztva és különvéve áll itt a félig készen, félig nyersanyagban lévő (A magyar-honi németség településföldrajza és története c.) nagyobb munkámból a dunántúli fejezet. — Még a külföldi tanulmányutamon gyűjtöttem a törzsanyagot ehhez. E tárgykörből úgy a Berlini Tud. Egyetemi Magyar-, mint Földrajzi- és Történeti Intézetek szemináriumaiban tartottam előadásokat az 1922—23. években. Kisebb közlemények (pl. a szepesi németségről) már a Föld és ember c. folyóiratban is megjelentek. Magáról a dunántúli németségről azonban itt adom először vizsgálataim foglalatát. A magyarországi településformákról Prinz professzor müve alapján Halléban szintén tartottam Schlüter szemináriumában kolioquiumot, azonban a németségnek magyarhoni települési formáiról most végeztem, itthon tanulmányt. Főcélom: megállapítani a dunántúli német telepek for-matipusát. Lehetőleg megjelölni, hogy e települési forma kialakulása mennyiben függ a domborzattól? Ugy általában, mint lehetőleg részleteiben is, — kimutatni törekszem a Dunántúl németlakta tájain a domborzatnak a település formájára való hatását. E munkában csak a Dráva és Duna közén laláiható …
Tovább a műhöz
Pécsett 1773-ig nem volt könyvnyomda. Az első pécsi nyomda felállítása Klimo György pécsi püspök nevéhez
fűződik. Ő hívta — amint ezt Várady Ferenc, Pécs történetírója is megemlíti — 1772-ben Engel József könyvnyomdászt Pécsre. Honnan ismerte Klimo Engelt, miért ép őt hívta meg egy pécsi nyomda alapítására? — Klimó püspök városunkat a
kultúra szempontjából igen fellendítette. Ő alapította a püspöki könyvtárat. Könyvtárosává Wiesenburgi Wieser
Ádámot nevezte ki. Ez egyházi férfiú volt és később Szombathelyen theologiai tanár lett.2 Közeli rokona volt Engel József,
pesti nyomdászsegéd. Wieser Ádám hívta fel Klimó figyelmét Engelre, mikor ez Pécsett nyomdát akart alapítani. A nyomdát 1773-ban alapították, Mária Terézia uralkodása idején, a legszigorúbb cenzúra korában. Engelnek királyi engedélyt kellett kérnie a letelepedésre és nyomdaalapításra. Az engedélyt 1773. február 5-én adta meg a királyné nevében galáthai Eszterházy Ferenc báró, Mária Terézia kancellárja. Engel József Könyvnyomtatói kiváltság levelét tekinthetjük a pécsi könyvnyomdászat első dokumentumának. E rendelet értelmében Engel József megkapja az engedélyt, hogy Pécs püspöki városban nyomdát alapítson, ezt magán- és közcélokra használhassa, segédeket tarthasson és ezeket felszabadíthassa. E kiváltság-levél egyidejűleg kötelességévé teszi Engelnek, hogy minden …
Tovább a műhöz
A XVIII-ik század fontos időszak a magyar művelődés történetében. Két évszázados háborúskodás után, mely gazdaságilag és szellemileg egyaránt tönkretette az országot, a magyarságra nézve ekkor békés és termékeny időszak következett be, amely lehetővé tette számára, hogy a művelődés munkájában részt vegyen, a tudományok, művészetek és az irodalom iránt érdeklődjék, s hogy megvesse bizonyos kultúrintézményeknek alapját, melyekkel a nyugat-európai szerencsésebb és nyugodtabb viszonyok közt élő nemzetek már régóta rendelkeztek. Ha ennek a századnak művelődéstörténetét tanulmányozzuk, amelyet még a közelmúltban is történetíróink jó része úgy tekintett mint nemzetietlen, hanyatló korszakot, meglep bennünket az a buzgóság, amellyel e századnak magyar főurai és főpapjai elsajátítani és meghonosítani igyekeztek azt a műveltséget, melyet külföldi tartózkodásaik és utazásaik alatt alkalmuk volt megismerni. Nem a háborúskodás, nem a harcokban való kiválás többé az eszményképük: egymással versenyezve építtetnek falusi kastélyokat, városi palotákat, kolostorokat, templomokat s egyéb középületeket, alapítanak iskolákat, könyvtárakat és tudományos gyűjteményeket. Igaz, hogy ez a Nyugat-európából importált művelődés egyrészt kozmopolita, másrészt pedig egyoldalú és felületes volt, amennyiben nem hatolt be a nemzet alsóbb rétegeibe, mindamellett …
Tovább a műhöz
A megértő pszichológia és a belőle kinőtt karakterológia a lelki élet megértéséhez nem általános érvényű pszichológiai törvények, hanem típusok alkotásával akar közelebb jutni. A tipológiai vizsgálatok feladata nemcsak abban van, hogy az egyént jellemezzék, hanem, hogy az egyén jellemzésére kategóriákat állítsanak fel. A tipológiai vizsgálatokkal szemben tudományos körökben nem ritkán tapasztalunk bizonyos elfogultságot. Utitz szerint a karakterológiának eleve le kell mondania arról a „nevetséges kísérletről", hogy a lehetséges egyéni jellemek sorát típusokba skatulyázza be, mert a legjobb típusok sem közelítik meg ezeket a jellemeket. Klages, akinek pedig bonyolult fogalmi rendszere tág teret engedne a tipológiai felhasználásra, hasonló rossz véleménnyel van a típustanokról. Kijelenti, hogy szükség esetén hajlandó volna, természetesen megfelelő honorárium fejében hetente egy tipológiát kidolgozni, évente tehát ötvenet és valamennyit meggyőző megalapozással. — Jaensch3 az idegenkedésnek okát abban látja, hogy elvárják, hogy ezen a területen is érvényes legyen az a logikai és módszertani posztulátum, mely szerint minden tudományos feladathoz egy egyértelmű megoldás tartozik. De ahány szempont, annyi klasszifikáció. Ha viszont egyáltalában nem volna lehetséges osztályozás, akkor lehetetlenné válna végül maga a pszichológia. Érthető, hogy minden általános …
Tovább a műhöz
... El vonulnak előttünk Arany János ellenei. Lobogójukon az általános emberi jelszava. Kritikai hadjáratuk fő Vezetője Tolnai Lajos, s akiért küzdenek, a mult századvég legmegha-sonlottabb költőalakja, Vajda János, aki ellen az irodalmi harcot vezetik : koruk legelismertebb költője : Arany János. Túlzott, sokszor igazságtalan volt ez a harc mindkét részről, mégis fontos, hogy minden egyes mozzanatát megismerjük s lássuk, hogy a mult századvég nagy költői s egyéniségei milyen viszonyban állottak egymással, sok megegyező tulajdonságuk mellett is miért voltak ellenfelek s nem közösen működő, megértő barátok. Ma már, a mult távlatában, amikor Arany János mindenütt legelismertebb és legnagyobb költőnk s nevével és költészetével kapcsolatban csak az elismerő, magasztaló bírálatokat ismerik, hihetetlennek tetszik, hogy a maga idejében, sőt még jóval halála után is voltak ellenfelei. Nem ismerik az ellene elhangzott véleményeket, amelyek, ha a maguk idejében kisebb-nagyobb viharokat vontak is maguk után, mégis csak pusztában elhangzott szavak voltak, mert a későbbi korok Arany János ellenzékének véleménynyilvánításai mellett némán elhaladtak. Pedig az ellenvélemények megismerése fontos, sőt kötelesség az élő irodalommal szemben, mert Vajda János és Reviczky Gyula, az ellenzéki irány legfőbb képviselőinek költészete, a Gina-verseken és a Perdita-cikluson át Ady Endréhez és a …
Tovább a műhöz
A XVIII. század fordulópontot jelent nemcsak a nevelés elméletében, hanem a gyakorlati nevelésben is. A változás nem következett be váratlanul, meglepetésszerűen: megelőzte és mintegy előkészítette számára a talajt a XVII. század gazdasági, társadalmi és szellemi életének teljes átalakulása. Ezt a folyamatot két nagy filozófus az angol Bacon és a francia Descartes munkássága indította meg. Ők voltak az elsők, akik megtanították az emberiséget egyrészt a természet helyes szemléletére, másrészt a szabad és független gondolkodásra. Bacon híres jelmondata, „a tudás hatalom" megváltoztatta az ember felfogását az életről és a tudományról. Bacon és Descartes, valamint azok, akik nyomukba léptek: Locke, Rousseau, a francia és német felvilágosodás követői, az enciklopédisták nem merültek el a klasszikus ókor művészeti és tudományos emlékeinek szemléletében, hanem új ösvényt kerestek és találtak a gondolkodó emberiség számára és ezzel kijelölték a jövő haladás irányát is. Az empiristák azt tanították, hogy az élet nem más, mint az ember küzdelme a természettel az uralomért a természet erői felett. Tehát a tudomány célja sem lehet más, mint a természet erőinek megismerése és felhasználása, az ember szolgálatába állítása, valamint azoknak a módoknak és eszközöknek felkutatása, amelyek képessé tehetik az embert arra, hogy úrrá legyen az őt környező világ …
Tovább a műhöz
Az értekezésem tárgyát alkotó somogyi Nagyberek területét a M. Kir. Állami Térképészet 1 :25.000-es és az 1 : 75.000-es, valamint a M. Kir. Állami Térképező Intézet új színes „A Balaton környéke 3. lapjának" 1 :75,000-es térképe alapján bejártam. A települések háztípusairól a rajzokat bejárásom alkalmával készítettem, valamint az alaprajzok vázlatát is a helyszínen vettem fel. A területnél első pillanatra szembetűnő volt az óriási méretű átkultúrálás, melynek eredményeit a fent említett új színes 1 :75.000-es térkép csak igen hiányosan, vagy hibásan vette fel. A hibák és hiányok abból erednek, hogy a M. Kir. Állami Térképészet a régebbi 1 : 25,000-es és 1 : 75.000-es lapjainak ma már nem létező adatait is átvette az új színes lapra. Tehát az újonnan létesített csatornázás gazdasági és egészségügyi szempontból is nagyértékű és az idegenforgalomra nagy kihatású eredményeit nem tünteti fel. Ezek alapján munkám egyik főcéljának bizonyult ezen hiányoknak pótlása és az átkultúrálás tényeinek és eredményeinek térképre való fektetése. Segítségemre volt ebben Büky Ferenc miniszteri osztálytanácsos, a Nagyberek csatornázásának vezetője, aki szíves volt rendelkezésemre bocsátani a munkálat eredményeit és a berek legújabb arculatát visszatükröző térképét, amelynek alapján készültek a Pécsi Kultúrmérnökség e területet ábrázoló lapjai is, …
Tovább a műhöz