Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Magyarországra a török háborúk következtében későn jutott el a barokk kultúra. A 17. században csak ott jelenik1 meg, ahol kedvező körülmények miatt a török nyomás enyhül, azonban ott is átmenetileg és leginkább csak főpapok és jezsuiták építkezéseiben és alapításaiban.
Á magyar barokk; a 18. században éri virágkorát, legragyogóbb korszakát pedig Mária Terézia uralkodásának 40 esztendeje jelenti. Megteremtői elsősorban katolikus főpapjaink voltak. Ekkoriban nálunk a főpapi méltóságokat általában európai műveltségű, széles látókörű, kiváló alkotóképességgel megáldott férfiak töltötték be. Majdnem valamennyien Rómában nevelkedtek, ott ébredt fel lelkükben a művelődési érzéki, a tudományoknak, művészeteknek és irodalomnak szeretete. Egy részük magyar főúri családból származott, mint pl. Zichy Ferenc győri püspök, Batthyány József hercegprímás, Batthyány Ignác erdélyi püspök, Esterházy Imre esztergomi érsek, Esterházy Károly: egri püspök. Voltak azonban közöttük olyanok is, akiket pusztán tehetségük emelt magas polcra, mint pl. a jobbágysorból való Klimó György pécsi püspök, vagy az olyan köznemesek, mint Szily János szombathelyi, Padányi Biró Márton veszprémi püspök. Többüknek 'politikai és diplomáciai téren is vezetőszerep jutott, mint pl. Batthyány Józsefnek, a hercegprimás-nak, Migazzi Kristóf váci és Herzan Ferenc szombathelyi …
Tovább a műhöz
A szombathelyi líceumnak, e különleges iskolatípusnak története akkor kezdődik, mikor még a Mária Terézia alatt kibocsátott I. Ratio Educationis szabályozta a magyar oktatásügyet. A mai kialakult iskolarendszerek helyét akkor olyan iskolatípusok foglalták el, melyek a későbbi fejlődés szükségességének bélyegét magukon viselték. Ebben az időben találkozunk egy-, két-, három-, négyosztályú elemivel, mely utóbbi a tanítóképzés céljait is szolgálta és két tagozatú gimnáziummal, melynek összesen öt (I—III. grammatikai és I—II. humanitas) osztálya volt A középiskola és egyetem közé ékelődött az akadémia jogi és filozófiai tagozata, mely utóbbi részben a mai középiskolák Vll—VIII. osztályának felelt meg, részben önálló pályára készített elő, tehát se főiskola, se középiskola nem volt, hanem a kettő között lebegett. A II. Ratio annyiban változtat a meglévő rendszeren, hogy a gimnázium alsó tagozatát egy osztállyal megtoldja, úgyhogy hatosztályúvá alakul át. Ilyen se főiskola, se középiskola-típus volt a szombathelyi líceum is. Történetéből az első tizenöt év eseményeit akarjuk felszínre hozni, melyek az alapítás körülményeit s az intézet kialakulásának menetét fogják az olvasó elé tárni. A rendelkezésre álló gyér adatok miatt ez; éppen nem volt könnyű munka. Az intézet külső eseménytörténetére nézve Kárpáti rövid összefoglalása, az …
Tovább a műhöz
Rákóczi szabadságharca (1703—1711.) a török megszállással és az akkori európai egyensúlypolitikával áll szoros összefüggésben, Mig a török Bécs szomszédságában, Budán székelt, Lípótnak minden politikai tervébe beleszólhatott, meggátolhatta a nyugati Habsburg-házat nagyhatalmi kialakulásában és szabadságában. A török a maga gyengeségét Bécs ostrománál árulta el, ami viszont maga után vonta a pápa erős kezdeményezésére, hogy a közép-európai nagyhatalmak a törököt a Balkánra visszanyomták. Hazánk ekkor új periódusba jutott. Lipót ugyanis nem tekintette hazánkat önálló állami egységnek, hanem mint tartományt csak aszerint becsülte, mennyi erőt tud nyugati politikájának a szolgálatába állítani. A török megszállás miatt Magyarország állami életének fejlődéstörténeti kialakulását ott kellett volna a kormányzó hatalomnak folytatnia, ahol azt 1526. óta abbahagyta, de ebben hazánkat a bécsi abszolutisztikus uralom meggátolta. A Habsburg-dinasztia a rendiséget nyugati mintára abszolút monarchiává akarta átalakítani. Az erős centralisztikus törekvéseknek az volt a következménye, hogy Magyarországot is az örökös tartományok módjára
kezelték. A centralisztikus uralom még egymagában nem robbantotta volna ki a kuruc háborúkat, ha a bécsi politikusok eszközeikben válogatósak lettek volna. Intézményeink a százötvenéves török elnyomatás és a nyugati fejlődés …
Tovább a műhöz
A nyomdászattörténet művelődéstörténeti tanulmány s az irodalomtörténet egyik segédtudománya, mert a nyomdászat hatása és eredményei a művelődés és irodalom terén nyilvánulnak meg. Ezért alkalmazza részben a művelődés-történet és irodalomtörténet egyes módszereit is: a bibliográfiai és a levéltári kutatást. A bibliográfiai adatokkal körül-vonja az egyes nyomdák korhatárait, a levéltári adatokkal pedig a nyomdák működésének okait, befolyását és körülményeit világítja meg. A nyomda működése erkölcsi eredményeinek, hatásának mérlegelését azonban a művelődés- és irodalomtörténetre bízza. De csupán bibliográfiai és levéltári kutatások alapján mégsem lehet nyomdászattörténetet írni. A nyomdászat története ugyanis ipartörténet is, a nyomdásznak kenyérkereset, anyagokkal (papír, betűkészlet) és gépekkel dolgozik s fejlődése az anyagok s gépek technikai fejlődésétől függ. Továbbá: a nyomdász csak közvetve áll a művelődés és irodalom szolgálatában, de nem ez a közvetlen célja, hanem a saját megélhetése. A legtöbb régi nyomda nem kizárólag irodalmi művek és tankönyvek nyomtatásából élt, hanem jövedelme az akcidenciák (kisebb alkalmi munkák), hirdetmények, hivatalos formulárék, plakátok, szentképek stb. megrendelésre való nyomtatása volt. A nyomdászat tehát elsősorban mindig üzlet, s ezért története tárgyalásában nem szabad szem …
Tovább a műhöz
A növényvilág számtalan színváltozatának vörös és sárga árnyalatait sok esetben carotinoid-festék hozza létre. E festékek megismerése egy évszázad kutató munkája nyomán egyre bővül. Egyrészt a csoport tagjainak száma gyarapszik új képviselőkkel, másrészt régebbi festékek új forrásaként ismerünk meg különböző növényeket. Néhány év óta e pigmentek szerkezetének megismerése is annyira előre haladt, hogy némelyikük valószínű szerkezeti képletét is felállították. A mai növénychemia a carotinoid-festékek tizenkét típusát ismeri. Az 1907-ben R. Willstaetter és W. Mieg által először előállított Carotin és xantophyll mellett. 1909-ben Willstaetter és H. H. Escher az érett paradicsom festékanyagát: a lycopint, 3 évvel később a tojássárgában levő luteint különítik el. 1912-ben Willstaetter és H, J. Page a barna algák festékét: a fucoxanthint izolálják. 1927-ben Zechmeister L. és Cholnoky L. a paprikában levő capsanthint nyerik ki, ugyanez évben P. Karrer és H. Salomon a sáfrány festőanyagait állítják elő: az a, ß és /-crocetint. R. Kuhn és W. Wiegand a bixa orellanaban levő bixin előállítása után a physalis Alkekengi és physalis Franchetti festékét: a physalient különítik el, majd 1929-ben P. Karrer, H. Salomon és H. Wehrli a kukoricában fedeznek fel új festéket: a zeaxanthint. A nagy molekulájú, erősen telítetlen „poly-en festékek" szerkezetének …
Tovább a műhöz
A gondolkodó ész a maga véges, de egyénenként mindig változó képességeivel a legkülönbözőbb oldalakról igyekezett már megközelíteni az igazságot, s a különböző, látszólag néha egészen ellentétes logikai elgondolások mind ennek a küzdelemnek egy-egy oldalát mutatják. Hogy melyik út, melyik oldal a feltétlenül célravezető, azt talán sohasem tudjuk megállapítani, fejlődést azonban, mely a cél elérhetésének reményét foglalja magában, már tudunk tapasztalni — legalább is egyik irányban. Ez a bíztató út, s annak egyes állomásai a gondolkodás történetének folyamatában több-kevesebb határozottsággal végigkísérhető, s különösen az újkorban jutott éles kifejezésre, hogy azután a magyar gondolkodás legkiválóbb alakjában, Pauler Ákosban rendszerré kristályosodjék. Pauler rendszere a legbiztosabb, legtökéletesebb fundamentumon, az igazságok rendszerén épül fel. Az igazság elméletének kifejtése alkotja tehát a rendszer épületének alapköveit, egyben ez is tetőzi be. Egységét pedig az adja meg, hogy a szerkezetet is mindenütt az igazság, s az abból szigorú következetességgel levont tételek alkotják. Így alakul ki azután a szemlélő előtt az a zavartalan és szédítő perspektíva, amelyet egy ilyen, minden részében egyforma gonddal és következetességgel megkonstruált rendszer nyújt, önmagából következik már most, hogyha rendszerét meg akarjuk érteni, s ennek …
Tovább a műhöz
Ez az értekezés az iskolai büntetés céljával és hatásával foglalkozik.
Meg akarja állapítani ennek a fontos nevelőeszköznek helyét a nevelésben, ismerteti a büntetés történetét, feltünteti a nevelő-büntetésben és az igazságszolgáltatásban alkalmazott büntetés különbségét s a kettőnek eltérő célzatait. Igyekszik kifejteni a pedagógia mai álláspontját a büntetésre nézve, ismertetve az önkormányzat rendszerét és az abszolút büntetésellenes felfogást. Végül a modern gyakorlati tanító törekvéseit, aki ugyan nem zárkózik el teljesen a büntetés gondolatától és annak szükség esetén való alkalmazásától a gyakorlatban, de csak végső eszköznek tekinti, mert célja az, hogy megszerezze növendékei bizalmát és szeretetét és ily módon irányíthassa a gyermek és a serdülő ifjúság lelki fejlődését. Munkám legfőbb része azonban azoknak a kísérleteknek ismertetése, amelyeknek az volt a célja, hogy kipuhatoljam a tanulók felfogását az iskolai büntetésekről s megállapíthassam, milyen hatással voltak ezek a fejlődő ifjúság lelkére.
Adatokat gyűjtöttem a főváros különféle iskoláiban és igyekeztem megállapítani, melyik büntetés érinti súlyosan a tanuló lelkét s melyik hat rá kevésbbé s vájjon szabad-e, helyes-e büntetni s ha igen, mikor és mily módon? A konkrét adatok ezreiből megkíséreltem konkrét eredményeket levonni. Magát a kérdést dr. Weszely …
Tovább a műhöz
A jelenségek létezésének előföltétele a világmindenség létezése. Az ember létezésének például előföltétele más lények és dolgok létezése, melyekhez viszonyítva ember; a föld létezésének a naprendszer létezése és így tovább. A legkisebb tünemény is magában hordozza az egész univerzumot, mint létezése előföltételét. Akármilyen jelenséget akarunk tehát megérteni, a megértéshez szükségünk van a világmindenség fogalmára. A világmindenségről alkotott fogalmunkat nevezzük világszemléletnek. Ugyanez a törvény érvényes a műalkotásokra is. Egy négysoros költemény épúgy egész világszemléleti rendszert foglal magában, mint a Divina Commedia vagy a Faust. A különbség csak fokozati. A négysoros költemény talán nem tudatosít egyetlen előföltevést sem, a Divina Commedia vagy a Faust tudatosít néhányat.
Bizonyos világszemlélet előföltétele minden műalkotásnak. Az alkotó világszemlélete meghatározza a műalkotást, mely ehhez úgy viszonylik, mint rész az egészhez. Az esztéta leggyakrabban nem kapja készen a művész világszemléletét, hanem a munkából, a részből következtet rá vissza. Ahhoz, hogy valaki ezt és ezt Írhassa ebben a négysoros költeményben, az alkotás pillanatában, így és így kellett fölfognia a világot. Ha a műalkotás mögött rejlő világszemléletben következetlenségek vannak, a munka művészietlen, zavaró, kellemetlen hatást vált ki. …
Tovább a műhöz
A XVI. szd. magyar költészetének szellemét vizsgálva a ránk maradt emlékekben, azt tapasztaljuk, hogy legtöbbje az akkori magyarság köznyomorát, reménytelen állapotát, üldöztetését tárja elénk. Leggazdagabb e kor az előző századokból örökölt vallásos költészet fajaiban, melyek közül különösen a zsoltárköltészetet, a jeremiádokat, a haláltáncénekeket kell kiemelnünk. Még az epithalamiumokat is a a vallásos szellem hatotta át. A szerelmes- vagy virág-énekeket a „régi és új egyház" szigorú és vallásos felfogása teljesen háttérbe szorította. Már Temesvári Pelbárt (1430?, 1440—1504.) híres magyar egyházi szónok is többször kifakadt böjti beszédeiben (Sermones quadragesimales) a szerelmes, másképen fajtalan énekek ellen. Bornemisza Péter is hevesen támadja a lant és síp hangjai mellett a szerelmes énekekben gyönyör-ködŐKet... Ilyen felfogás mellett nem szabad csodálkoznunk azon, hogy 337 évvel ezelőtt Gabelmann krónikás, az elfogult kortársak véleményének hatása alatt, az 1594. június 3-i naplójába, a XVI. szd. magyar lírájának legkiválóbb képviselőjéről ezt jegyezte fel: „Perierunt: Valentinus Balassy, Hun-garus sed impius." Pedig Bálint nem volt istentelen, csak jó és rossz tulajdonságaiban — melyek erősen magukon viselik a magyar jelleget — a XVI. szd. igazi fia, aki telve volt szenvedéllyel, erőszakkal, egészséggel és vidámsággal, duzzadó költői …
Tovább a műhöz
Szerény kis művemhez harmadik éve gyűjtöttem az adatokat. Balmazújváros a maga szegény, de nemes egyszerűségében mindig kedvelt tanulmányom tárgyát képezte. Több ízben számos felvételt, archaeologiai-, ethnográfiai- és térképrajzot készítettem itt. Sajnos a klisék drágasága miatt egyet sem állott módomban ily formában leközölnöm. Csupán függelékként adok közre néhány általam készített és sokszorosított rajzot, ill. táblázatot. A község német templomának gombjában lévő eredeti települési iratok megközelíthetők nem lévén, az erre vonatkozó adatokat csak nagy fáradsággal voltam képes beszerezni. Általában véve a községre vonatkozó iratok legnagyobb része elkallódott a török-tatár pusztítások, majd a világháború folyamán. Leghálásabb köszönetemet fejezem ki elsősorban Varga Antal iskolaigazgató úrnak, ki a világháború alatt a községben valóságos kulturális mentő munkát végzett. A községre vonatkozó iratokat, leleteket ő gyűjtögeti évek óta fáradtságot nem kímélve, gondosan elhelyezve az általa alapított községi múzeumban. A gyűjteményt teljes egészében rendelkezésemre bocsájtotta, melynek feldolgozása által értekezésem hasznos adatokkal gazdagodott. Meleg szívvel mondok köszönetet végezetül mindazoknak, kik valamelyes módon munkám megjelenését lehetővé tették.
E helyen említem meg, hogy dolgozatom 5 ívnyi terjedelmét 2 ívre kellett …
Tovább a műhöz
A francia klasszicizmus nagy írói több nemzedéken át nemcsak Franciaországban, hanem Európaszerte a román, germán és szláv irodalmakban egyaránt nagy tekintélynek és népszerűségnek örvendettek és valamennyi irodalom kialakításában többé-kevésbbé fontos szerep jutott nekik. E nagy hatást egyrészt műveik formai tökéletességének, másrészt érzéseik, eszméik, elveik általános emberi, nemzeti és faji sajátosságokon felülemelkedő jellegének köszönhették. Ilyen egyetemes és maradandó hatású író volt Boileau is, aki mint költő nem volt kivételes tehetség, de aki szatirikus művei, valamint esztétikai és irodalmi elvei révén nemcsak a francia, hanem az egész európai irodalom történetében olyan befolyásra tett szert, amilyenben még Voltairenek sem volt része, akinek hatása csupán néhány évtizedre szorítkozott és halála után hamarosan szertefoszlott. Az írók befolyását az irodalom életére legkézzelfoghatóbb módon népszerűségük bizonyítja; a népszerűség fokmérője pedig az, hogy műveik hány kiadást érnek el s hogy névtelen írók népszerűségükbe belekapaszkodva megpróbálják-e kiadni munkáikat. Boileau művei iránt az érdeklődés nem csappant meg a klasszicizmus letűnése után sem, amennyiben 1900-ig több mint négyszáz kiadást értek el, melyek közül körülbelül hatvan teljes kiadás és hatvanöt gyűjteményes kiadás még az író életében jelent meg. …
Tovább a műhöz
Condensatiok az aliphás, hydroaromás és heterocyklikus sorban magnesium-methylattal
- Tenner Anna
- 1934
A synthetikus chemía különféle fontos eredményeit a festékek, gyógyszerek, illatos anyagok és más értékes természetes produktumok mesterséges előállításában elsősorban a conden-satiós módszereknek köszönheti, amelyek fontos szerepet játszanak a növény- és állatvilágban is. A „condensatio" fogalma a chemiai irodalomban még ma sem egységes jelentőségű. Tisztán physíkailag, a szó valódi értelmének megfelelően, condensatio alatt sűrűsödési folyamatokat értenénk. Eszerint vegyfolyamatoknál is csak akkor szabadna condensatióról beszélni, amikor térfogat-csökkenés áll be, tehát ha a molekulák száma megapad. Ez következik be additiós folyamatoknál és a polymerisatiónál. Kétségkívül logikus lenne azért ezt a két reactio-typust a condensatio fogalma alá foglalni, amint az gyakran meg is történt. Azonban mindinkább elterjed a fogalomnak oly folyamatokra való korlátozása, melyeknél ugyan szintén új atom-kapcsolódás következik be, de azonkívül elemek (pl. H2, 02, N2), vagy egyszerű vegyületek (pl. H20, CaHöOH, HC1, C02) is megjelennek a végtermékek között. Háromféle condensatiót lehet megkülönböztetni aszerint, hogy ugyanazon, vagy különböző molekulákon, vagy egy molekulán belül játszódik-e le a folyamat. Jelen munkámban célul tűztem ki az aliphás, hydroaromás és heterocyklikus sor tagjainak különböző molekulák közötti condensálását, magnesium-methylat hatása …
Tovább a műhöz