Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A magnesium kivételes helyet foglal el a természetben. Az élő sejtben, a szövetnedvekben mindig megtaláljuk, mint az életnek elengedhetetlen kellékét. Különösen ki kell emelnem a chlorophyllt, melyben ez a fém az assimilatiós folyamatok első functiójának hordozója. Helyettesíteni más elem nem képes, amint az Stoll-nak igen érdekes kísérleteiből kiderült.
Az organikus chemia körében is a magnesiumnak különleges reactio-képességével találkozunk lépten-nyomon. Említhetem a Grignard-féle reactiót, mint a synthesis hatalmas eszközét. Vagy nézzük szerepét reductiós folyamatoknál; így fémes Mg-al sikerült számos nitrovegyületet redukálni, Mg- és methylalkohollal pedig a legkülönbözőbb vegyület-csoportok reductiója volt kivihető; így különböző nitrovegyületek, továbbá a Schiff-féle bázisok3 reductiója is sikerült. Jelen munkámban beszámolni óhajtok a magnesium-methy-latról, mint condensáló szerről, amivel a magnesium praepara-tiv alkalmazásának új fejezete nyílik meg. A methylat, erős vízszívó tulajdonságánál fogva, alkalmas segédeszköznek látszott organikus condensatiók keresztülvitelére. Célul tűztem ki az aromás sor egyes anyagainak condensatióját magnesium-methylat segítségével és célomat, amint azt a jelen munka kísérleti része bizonyítja, sikerült is nagyjában elérnem.
Tovább a műhöz
Fáy András meséi, különös tekintettel a műfaj- és kortörténeti vonatkozásokra
- Merényi Oszkár Ernő
- 1931
Fáy András összes müvei, a gazdasági és társadalmi vonatkozásinak közül különösen: „Próbatétel a mái nevelés két nevezetes hibáiról. 1816. Emlékirat 1825-ből. (Részletesen ismertetve Badics F. Fáy András
életrajzában.) „Nőnevelés és nőnevelő intézetek hazánkban.“ 1840. „Összeállítások a haza legközelebbi teendői körül.“ 1846. „Az életbiztosító intézet.“ 1848. Fáy szépirodalmi müvei közül különösen: „Friss bokréta,
mellyel hazájának kedveskedik Fáy András.“ 1818. „Kedvcsapongások.
1—11.“ 1824. „A Bélteky Ház.“ 1832. „Búzavirágok és kalászok.“ 1853,
„Jávor orvos.“ 1855. „A szutyogfalviak.“ 1857. Eredetileg valamennyi mű
első kiadását használtam, de ebben az értekezésben a Meséknek a Kis
Nemzeti Muzeum sorozatában megjelent kiadását (1874.), a Bélteky Ház-
nak a Magyar Regényírók sorozatában megjelent (1908.) kiadását voltam
kénytelen idézni, miután az eredeti kiadásokhoz nem tudtam hozzájutni.
2. A Fáy Andrásra vonatkozó müvek közül első sorban: Badics Ferenc:
„Fáy András életrajza.“ 1890., azonkívül Findura Imre: „Fáy András élete
és művei.“ 1888. Erdélyi Pál: „Fáy András.“ 1890. Balkányi Balogh Szi-
lárd: „Aesopus és Fáy meséi.“ 1891. voltak forrásaim. 3. Az oktató mese
történetére vonatkozó és felhasznált művek; Kálmán Sámuel: „A magyar
fabula története.“ Budapest …
Tovább a műhöz
„Fénelon est déjà si connu, sa réputation est si universellement établie qu'il paraît d'abord inutile et peut-être impossible de la faire encore mieux connaître; sa mémoire est aussi chère aux nations étrangères qu'à la France elle-même; ses ouvrages les plus recommandables ont été traduits dans toutes les langues; ils sont du petit nombre de ceux qu'un consentement unanime a jugé dignes de fixer les premiers regards des générations naissantes, d'inspirer l'amour de la vertu à la jeunesse, en ornant son imagination et en épurant soin goût, d'éclairer la raison dans l'âge de la maturité et de répandre encore du charme et de l'intérêt sur les dernières années de la vie.." Ezen dicsérő szavakkal kezdi Bausset Cambrai érsekének élettörténetét és szinte csodálatba ejt bennünket, ha meggondoljuk, hogy Fénelon Télémaque-ját csak egy embernek, tanítványának (XIV. Lajos unokájának) szánta és műve mégis egy évszázad folyamán egész Európában jól megérdemelt otthonra talált. Fleischer szótárában már 1812-ben több, mint 115 francianyelvű kiadását és körülbelül 75 fordítását említi meg. De az ő felsorolása sem teljes, mert még abban az évben A. Krause a Leipziger Literatur-Zeitung-ban a következőket írta: „Wie ich aus der Hallischen Literatur-Zeitung 1812, No 130, S. 187 erfahre, zählt W. Fleischer im Dictionnaire de Bibliographie française Übersetzungen der Aventures de Télémaque. In meinen …
Tovább a műhöz
L'auteur de celte élude se propose de passer en revue les passages consacrés à François Rákóczi II, chef de la Guerre des Mécontents de Hongrie (1705-1711), dans les mémoires français de son temps. Ces témoignages précieux, bien que souvent utilisés dans les nombreuses monographies s'occupant du prince de Transylvanie, n'ont pas été jusqu'ici analysés dans leur ensemble. Le but des pages suivantes est d'accomplir cette tâche en examinant à la fois la personnalité des mémorialistes ainsi que la valeur et l'authenticité de leurs œuvres.
Les mémoires, genre littéraire bien français et cultivé dès le moyen-âge, ont atteint une prodigieuse floraison au siècle de Louis XIV. Par l'importance des personnes qui les ont rédigés et par les nombreux détails de la petite histoire qu'on ne trouve guère ailleurs dans les archives, les mémoires constituent une source d'histoire d'une valeur incontestable. Il est toujours instructif, pour connaître la méthode de travail et la mentalité des mémorialistes, d'étudier les façons diverses dont ils réagissent en présence d'un événement déterminé. Nous croyons que cette étude devient particulièrement utile, quand l'événement est de nature telle que celui qui a eu pour héros le prince Rákóczi. Au commencement, simple insurrection d'un peuple jusqu'alors assez peu connu de la France, contre son roi, la Guerre des Mécontents de Hongrie est devenue peu à peu un événement international. En effet, …
Tovább a műhöz
A 18. században a francia versírás Európaszerte elterjedt előkelő divat, úri passzió volt. Magyarországon is elég nagy számban voltak olyan főurak, főpapok és nemes emberek, akik a divatos franciás műveltség hutása alatt kisebb alkalmi költeményeket írtak francia nyelven. Ez utóbbiak közül a leghíresebb galánthai gróf Fekete János1 volt, akinek sikerült nevét hazánkban ismertté tenni költői munkássága és Voltaire-ral való személyes kapcsolata révén. Hosszá időn át Fekete neve főkép abból a néhány levélből és költeményből volt ismeretes, amelyeket Voltaire hozzá intézett. 30 éve, hogy Morvay Győző életrajzával ezen kétségtelenül érdekes egyéniség felé fordította az irodalomtörténészek érdeklődését. Azóta Fekete irodalom-, kor- és kultúrtörténeti jelentőségét többen méltatták, munkái azonban legnagyobbrészt még mindig csak kéziratban vannak a Magy. Tud. Akadémia és a Magy. Nemzeti Múzeum kézirattárában. Munkám célja gróf Fekete Jánosnak a Magy. Tud. Akadémiában levő Oeuvres posthumes du comte Jean Fekete de-Galantha című, teljesen francia nyelven írt kéziratában található költeményei magyarázatos kiadása. Előzőleg azonban nem lesz talán fölösleges néhány szóval szerzőjük francia költői munkásságáról megemlékeznünk. Galánthai gróf Fekete János 1740-ben Csabrendeken született. Édesapja. Mária Terézia alkancellárja a Szavojai Akadémián, …
Tovább a műhöz
Constantinus 280-ban vagy 282-ben, február 27-én egy pénteki napon született Naissosban. Apja Constantius javakorában a legszebb férfikorban volt akkor. Anyja Helena a 50-as években. Constantius Illyricum praeses tisztét töltötte be Probus (278—81) alatt, s mint praeses ismerte meg Helenát. Maximianus alatt praefectus praetorio lett, ami azt jelentette, hogy az addigi állandó hivatal helyét a császár melletti folytonos ide-oda való utazgatás váltotta fel. A gyerek anyja Helena, Naissos város legelőkelőbb fogadójának tulajdonosnője volt6 és a kis Constantinus első benyomásait Naissos provinciális város fogadójában lezajló életből merítette. A szép alakú, nagyerejű, halványarcú (chlorus) Constantius amíg Illyricum kormányzója maradt, gyakran meg tudta látogatni fiát; a mozgalmas praefectus praetorio tiszte után azonban mind kevesebb alkalma nyílott asszonya és fia felkeresésére. A kis Constantinus anyja oldala mellett nőtt fel, nem sok iskolai műveltséggel, ami érthető, hisz nem litteralis, hanem militarista pályára praedestinálta szinte származása, környezete, temperamentuma (a két különféle nevelést szépen láthatjuk Eumen: Pro restaurandis scholis oratiojában). Ahogy később cselekedeteiből is következtethetjük, élénk, rakoncátlan, vakmerő gyerek volt, kinek gyermekéletében a legkülönféle emberek emlékképei halmozódtak fel. Mert népies élet lehetett egy naissosi fogadóban a III. …
Tovább a műhöz
Az ión hilozoizmustól Bergson intuícionizmusáíg a filozófia gerince mindig a metafizika. Akár a vizet vagy a levegőt, akár a mcnaszt vagy az akaratot tartom az (...) mindegyik metafizikai talajban keresi. A metafízikum sóvárgása, a haupáÉeiv emocionális affektusa azonban
szinte meghatározhatatlanná teszik a metafizika fogalmát, mert
pszichikai alapjánál fogva az ordre du coeur-be tartozik, amelyről
tudjuk, hogy ineffabile et incomparabile. A metafizika infínitizmusából következő indefinitizmusának ellenére mégis sokan megpróbálkoztak a definiálásával. A metafizika névvel jelölt npujTti cpiXocrocpía lehet vagy
ontológia (W. Jerusalem) vagy kozmoteoria, világnézettan
pH. Gomperz). Mind a két esetben azonban transiensek a
problémái. A parmenidesi tiszta létről szól a príma philosophia, reális adottságaival szemben. A Stagíríta szerint azt kutatja a metafizika, mi a ,,lét‘‘ mint lét általában, rj őv nem konstatálja azt, ami van, tó őti, hanem azt keresi, miért van, tó öióti. A metafizika a lét princípiumait (ratio entis)
kutató tudomány. Az aristotelesi transcendens metafizika uralkodott egészen Descartesig. Nagy Albert és Aquinói Tamás transphysíca néven
említik az „első filozófiát" és Bacon szerint a metafizika „de forma et fine” tárgyal. Descartes után ugyan differenciálódnak a metafizikai felfogások: monisták (Spinoza stb.), pluralisták (Leibniz stb.), dualisták …
Tovább a műhöz
DIE ERSTE SEKTE des Mittelalters, die im Volke, d. h. in seinen unteren Schichten, den Drang nach evangeliummäßigem Leben anschürt, ist die Sekte der Katharer (Al-bigenser). Ihre Anhängerschaft, in ihrer großen Masse, besteht aus den Armen und Bedrückten,1 dem ungeschulten Volke, das weder lesen noch schreiben kann; das Mittel zur Verbreitung ihrer Lehre ist daher vornehmlich das gesprochene Wort, der Hauptbestandteil ihrer Gottesdienste ist die Predigt über die Hl. Schrift, doch besitzen sie romanische Übersetzungen des Neuen Testaments,2 mit deren Hilfe die Wanderprediger die Worte des Evangeliums dem Volke ins Gedächtnis einprägen. Auch verfassen die Gelehrteren unter den Häresiarchen lateinische apologetische Schriften, aus denen ihre katholischen Gegner die ketzerischen Irrtümer widerlegen, sie kompilieren und korrumpieren katholische Schriften und bieten sie feil.3 Lieder und Traktate in der Volkssprache tragen ihre Lehren in immer breitere Kreise. Daneben besteht eine heftige Opposition gegen die Schriftgelehrten, die orthodox-katholische Gelehrsamkeit.4 Sie stützen sich eben nur auf die einfach-populäre Kenntnis und Auslegung des Gotteswortes, ohne viel Buchgelehrsamkeit. Spuren einer noch ganz primitiven Schriftlichkeit, das Keimen eines durch die katholische Kirche früher nicht gestillten Bedürfnisses nach eigener Lektüre religiöser Schriften in der Schar der „credentes" sind deutlich wahrnehmbar, der erste Anstoß zur Entwicklung späteren …
Tovább a műhöz
A Hazánkkal foglalkozó általános és gazdasági-földrajzi munkáknak a halászatot tárgyaló fejezetein meglátszik az erre vonatkozó földrajzi alaptanulmányok hiánya. A halászat gazdasági-földrajzi ábrázolásához szükséges adatok összeállítása a Magyarország halászati földrajzához szükséges első lépés. E munkámban ismertetni fogom elsősorban is a magyar halászat múltját, Magyarország halainak eredetét, gazdaságilag fontosabb halainkat, majd azokat a földrajzi tényezőket, melyek szerepet játszanak fejlett halászatunk kialakulásánál (folyóvizek, tavak, klíma, talajviszonyok, domborzat stb.). Ismertetem egyes jelentősebb vizeink természeti viszonyait, halászatát, a tógazdaságok fejlettségét. A halászat gazdasági jelentőségét, a halászterületekért fizetett bérösszegek nagyságát, Hazánk halexportját, az importot, Hazánk halfogyasztását, (külön Budapestét) a halárak változását. Foglalkozom a halászattal, mint fogalkozási ággal az 1920-as népszámlálás alapján. Végül a sporthorgászatra térek rá, elsősorban ismertetve magát a sporthorgászatot, majd Hazánk horgászviszonyait tárgyalom s végül foglalkozom az idegenforgalom szempontjából szükséges intézkedésekkel. Magyarország térképét kezünkben tartva, első pillantásra szemünkbe ötlik gazdag vízhálózata. Folyóvizekben és tavakban bővelkedő ország. Ha pedig csak néhány száz esztendővel próbálunk …
Tovább a műhöz
Maurice Barrés helye a realizmus utáni fejlődésben. Mauríce Barrés nem azok közül az írók közül való, akiknek személyisége egy egész kort képvisel és jellemez. Valamilyen átmenet erőit kell látnunk benne, tehát mindazt, ami túlviszí őt egy kornak megállapodottságán és azt is ami egy eljövendő kornak még ködös és félig kibontakozott Ígéreteit jelenti. Alakja, a késő naturalista lélekelemző korszak és a mai új világnézetet kereső kor határán áll. Ezért van benne valami problematikus, valami önmagával ellentétes. Ezt az ellentétet jeleníti meg életpályája is. Látjuk amint egymásután legyőzi és meghaladja életének már elért állomásait és eredményeit. Ezen állandó benső megújulások során nem alakul ki előttünk sehol egyéniségének végleges, lezárt és egységes képe. Összes változásai során az önmagával küzdő s az elérhetetlen tökéletességet kereső művész marad. Mik azok a feltételek, melyek egyéniségének alapjait megadják? Hol kereshetjük Barrés élete munkájának történeti előzményeit és hátterét? Az imént azt mondottuk, hogy átmenetet
jelent a késő naturalista lélekelemző regény és annak reakciója
között. Kiindulópontja valóban az analitikus pszichológiai regény, melynek fejlődési sorát folytatja. Ennek a regényformának történeti fejlődésére kell tehát egy pillantást vetnünk, hogy Barrés élete munkáját megérthessük.
Nem …
Tovább a műhöz
In Heines Zeilen erklingen die Melodien der Zukunft, die die Möglichkeit einer großen Umwälzung ahnen lassen. Nach dem Buch der Lieder verhallen die modernen Triller, die durch den alten Grundton gaukeln. Heine sagt schon im Atta Troll: „... es ist vielleicht das letzte Waldlied der Romantik", „andere Zeiten, andere Lieder". Das „Jungdeutschland" war vielleicht keine „politische Sekte", wie das Metternich anfangs meinte, es bestand auch kein Zusammenhang mit jenem politischen Jung-Deut-schland ,das ein Teil des politischen Jung-Europas war. Das Junge Deutschland, der literarische Kreis der W i e n b a r g, Laube, Mündt, Gutzkow und dessen Beziehungen zu Heine und Börne konnten durch das Streben nach geistiger Revolution sehr wohl Wegbereiter der politischen Revolution werden. Trotz der politischen Gegensätze verband Heine und Metternich eine Zuneigung, die auf einer gegenseitigen Bewunderung ihrer geistigen Leistungen beruhte. Heines Schriften werfen helles Licht auf Metternichs Gestalt. Heine schätzte Metternichs staatsmännische Begabung hoch. Er wollte ihm ein Denkmal setzen: „Ich habe ein gewisses Tendre für Metternich — schrieb Heine im Nachtrag zum dritten Band der Reisebilder — ich lasse mich nicht täuschen durch seine politischen Bestrebungen und ich bin überzeugt: der Mann, der den Berg besitzt, wo der flammende, liberale Johannisberger wächst, kann im Herzen den Servilismus und den Obecurantismus nimmer mehr lieben. Es ist vielleicht eine …
Tovább a műhöz
Talán hálásabb, de mindenesetre könnyebb feladat rég elhunyt író irodalmi munkásságát méltatni. Az irodalomtörténet már rég kijelölte helyét, bőséges forrásmunkák állanak rendelkezésre, s a kellő időbeli távlat is megbízhatóbbá, tárgyilagosabbá teszi a megfigyelést, a tanulmányozást és a bírálatot is. Hogy mégis napjainkban élő és alkotó írónak és épen Móra Ferencnek irodalmi munkásságát kívánom tanulmányom tárgyává tenni, annak több oka van. Az első, hogy érdekesebb s érdemesebb munkának tartottam a rég kialakul! értékelés mankója nélkül a magam lábán járni, a magam megfigyeléseinek eredményeit leszűrni. A második az, hogy kortárs tanulmányozásakor a hiányzó adatok, homályos részletek tekintetében mód és alkalom van a legilletékesebbhez, magához az íróhoz fordulni felvilágosításért, és ezzel elejét venni a későbbi kutatók önkényes találgatásainak és következtetésének. A közvetlen ösztönzést mégis az adta meg, hogy évekkel ezelőtt egy balatoni fürdőhelyen hosszabb időt tölthettem az író közvetlen társaságában. Móra egyéniségének csodálatos varázsa, magánbeszélgetésekben is sajátos írói stílusa s az a szertetet, amely az akkor még gyermekifjúra is mórai pazar bőséggel sugárzott, volt az oka annak, hogy azontúl minden sorát elolvastam s minden sor olvasása közben szinte hallottam mesélő hangját. Az író aztán valóban a …
Tovább a műhöz