Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 37-48 az összesből: 56

Találatok


A Mecsek északkeleti nyúlványainak rengeteg történelmi emléke, melyek ősi telepítésekre mutatnak, adták az impulzust arra, hogy ezen települések eredete után nézzek. Nagymányoknak, a bányászközségnek vizsgálata látszott a legalkalmasabbnak. Hozzá is fogtam. Kutatásaim során ezután láttam, hogy Kismányok tulajdonképpen Nagymányokból származott. Ennek kezdetben pusztája volt. Tekintve azt, hogy a két falu élete évszázadokon át elválaszthatatlan szerves egységben volt, kutatásaim tárgyává tettem ezt a falut is. Okleveles anyagom kevés volt. Úgyszólván teljesen az anyakönyvekre és egyházi feljegyzésekre voltam utalva, melyeket Blandl György főtisztelendő úr és Lang János tiszteletes úr készséggel bocsájtottak rendelkezésemre, miért is ezen a helyen mondok úgy nekik, mint vitéz Gáthy Ferenc főjegyző és Erdős Jenő bányafőfelügyelő uraknak köszönetet. A két falu településföldrajzának megírásánál tekintve azt, hogy az azonos geográfiai erők sok esetben azonos eredményeket produkáltak, azt a módszert követtem, hogy a különböző szempontok tárgyalásánál előbb Nagymányokot vettem, majd az idevonatkozó rész letárgyalása után Kismányok képezte kutatásom tárgyát. Az azonos jelenségeket Nagymányoknál tárgyalom. Ezeknek előrebocsájtása után legyen szabad köszönetet mondanom Prinz Gyula professzor úrnak, aki munkámban útmutatásaival segített. | A két falu a „Mecsek …
Tovább a műhöz
Földünk szerves életének egyik hatalmas tényezője a zsírsynthesis. Mint egy óriási arsenal áll előttünk a zsír-chemia az organikus chemia rendszerében. A nagy és fáradságos munka árán összegyűjtött adattömeg még mindig nem elegendő ahhoz, hogy mélyebb bepillantást nyerjünk a természet alkotó erejébe. Az általános kérdésektől a legfinomabb biologiai árnyalatig halmozódnak a megoldatlan problémák. Miért építi a pólusok táján a természet az animalis zsírokat, viszont a trópusok buja melegében miért dominál a növényi zsírsynthesis? Melyek azok a tényezők, mi az az ok, ami létrehozza a zsíroknak fajonkénti nagy varíatióját? Vagy nem csodálatos-e, hogy 1 C-atom feleslege vagy hiánya mily szemmel látható módon idézhet elő változást a szervezet anyagcseréjében. Gondoljunk csak a páratlan C-atomú zsírsavak B-oxidációjára és az ezzel kapcsolatos aceton-testek képződési viszonyaira. Vagy vessünk egy pillantást a központi idegrendszerre. Nemde a sötétbe vész itt előlünk a lipoidok szerepe. Vagy a lipoídban oldható carotinoid festékektől mily szálak vezetnek a vehiculumként felfogott zsírokhoz. Idézzük csak emlékezetünkbe a festékes zsírsorvadást. E nagy complexum bármely részén dolgozik a kutató, lépten-nyomon nagy nehézségekre talál a praeparatív munkában. Itt nincs jól kitaposott út, minden esetben alkalmazható, általános methodus. Minden felmerülő problémánál …
Tovább a műhöz
A nyelvújítás mozgalmaival a magyar nyelv múltjának vizsgálói sokat foglalkoztak. Kutatásaik tisztázták az egyes újítók szerepét, elvégezték az értékelés munkáját és megismertettek bennünket azokkal a vitairatokkal, amelyek az újítás elveit fejtegették vagy pedig az ellenzék nézeteit adták elő. Pálóczi Horváth Ádám neve alig szerepel azoké között, akiknek állásfoglalásával a korszak kutatói behatóbban foglalkoztak. Általánosan ismert dolog, hogy ellenzője volt az újításnak, de ez a vélemény inkább működésének általános irányából és Kazinczyhoz való viszonyának ismeretéből szűrődött le, mint gondolatainak számbavételéből, Horváthnak a nyelvújításban való szerepléséről eddig a következő tanulmányok adtak tájékoztatást: Garda Samu: P. Horváth Ádám életrajza. (Nagyenyed, 1890). Célja Horváth emberi és költői pályáját megrajzolni; természetesen kitér — főként levelezése alapján — néhányszor a nyelvújításhoz való viszonyára is. Ezt — úgy látszik — külön munkában akarta tárgyalni, mert egy helyütt1 azt mondja: ,.Horváth nyelvészeti műveiről ... más alkalommal szándékom szólni." Kubáss Margit: P. Horváth Ádám és a nyelvújítás. (Budapest, 1910), Már Simonyi Zsigmond és Simái Ödön megmondották, hogy a dolgozat címe nem felel meg tartalmának, mert a füzet csak a Horváthnál először előforduló szavaknak hiányos …
Tovább a műhöz
Az értekezés célja Pécs napfénytartamának és felhőzetmenetének a megvilágítása és más állomásokkal való összehasonlítása. Feldolgozásom tárgya az 1926 januárjától az 1932 decemberéig rendelkezésemre álló napfénytartam és felhőzet anyag. A felhőzetre vonatkozó anyagot az Egyetem területén felállított meteorológiai állomás észlelési könyveiből vettem. A napfénytartami adatokat pedig a Magyar Kir. Orsz. Meteorológai és Földmágnességi Intézet apfénytartamértékeléseiből, melyeket az Intézet az Egyetem által hónapról-hónapra beküldött Campbell— Stokes napfénytartammérő készülék szalagjaiból állapított meg. Eljárásom a következő volt: az említett hét év anyagát napfénytartamra és felhőzetre összeállítottam. Az adatok összesítéséből külön-külön évi középérték menetet állapítva meg, egyszersmind azt grafikusan is ábrázolom. így kaptam meg e két klimatikus tényezőnek a menetét külön-külön és a kettőnek az összehasonlításából igyekszem megkapni a kettőnek az egymáshoz való viszonyát. A két tényezőnek a menete és hatása szűkebb körben a meteorológiai állomás területére, kis eltéréssel azonban az egész város területére vonatkozik. | Ismerkedjünk meg először a napfénytartam fogalmával. Napfénytartam alatt értjük általában azt az időt, mialatt a Nap a sík horizont feletti pályáját megfutva az adott földi területre vetheti …
Tovább a műhöz
A régi pécsi utcanevek olyan időbe vezetik vissza az olvasót, mely a mai Magyarország kialakulásának útját jelölte meg. Ebben az időben indult meg a töröktől szétdúlt, kifosztott hazánk hosszú évtizedekre kiható restaurációja. A német utcaneveknek felbukkanása városainkban természetes következménye volt annak, hogy az új lakók között igen sok volt a németajkú. Az ó-hazára való élénk emlékezés gátolta a bevándorlóknak az új hazához és ennek lakóihoz való asszimilálódását s ezért önkénytelenül a régi mederben folytatták az új környezetben is egyéni és társadalmi életüket. A teljes asszimilálódás csak több generáció után ment végbe s vele csaknem párhuzamosan a régi német utcanevek is eltűntek. A mai kor embere előtt ezek a régi német utcanevek — keletkezésük helyének és idejének körülményeit tekintve — kuriózum voltuknál fogva érdekesek, mint ahogy a török utcanevek sem hagynák közömbösen az érdeklődőt, hiszen ezek a régi elnevezések hazánk történetének egy-egy fejezetéhez szolgáltatnak újabb dokumentumokat. A bécsi Hofkammerarchiv és Kriegsarchiv, valamint az "Országos Levéltár az utcanevek szempontjából nem igen nyújtott számottevő anyagot, amennyiben az ott található conscriptiók inkább csak a város lakóinak számát, vagyoni állapotát tüntetik fel különböző korokban az utcanevek megjelölése nélkül. A Kriegsarchiv-ban található régi …
Tovább a műhöz
Eötvös József szerint a könyv, melyet irtunk, befolyással lesz egész további életünkre; Péterfy tragikumának útját ép ily meg nem írt könyvek jelzik" — írja Rédey Tivadar.1 Péterfy Jenő valóban a magyar kultúra egyik legnagyobb igérete. Tehetsége, tudása a világ legjelesebb esztétikusai sorába emelhették volna. Élete s műve mégis csonka maradt. Csak e torzóból, hírlapi cikkeiből, kritikáiból, essayiből, görög irodalomtörténetéből sugárzik felénk e lángelme, mely a néhánysoros cikkbe is mély esztétikai elveket, eredeti s termékeny elméleteket rejtett. Péterfy nem alkotott egységes, esztétikai rendszert, mégcsak vezérfonalat sem adott s talán mégis neki van legnagyobb hatása a modern magyar esztétikára. S ennek elsősorban nem korunk impresszionista ha jlama az oka, hanem Péterfy büszke s a jövőt magában foglaló esztétikája. Ő hirdette először a független, autonom esztétikát s szabadította meg az etikai, metafizikai stb. elemektől. Az ő szemében az esztétika célja a szépnek a lélek mélyéig ható kutatása volt. S ha Péterfy tragikumának útját, életét meg nem írt könyvek jelzik s műve csonka maradt, esztétikai gondolatai összeállítva mégis örökértékű tanítások. A gondolkodónak két faját ismerjük. Van. aki eszméit teljes egészükben az utókornak átadja s amellett, hogy a végeredményre törekedett, kidolgozta a részleteket is. Van azonban olyan, akinek az …
Tovább a műhöz
A magyar irodalom dús televénye szüntelen megújulásban érleli ki a gazdag és nehéz kalászokat. De ez a föld , melyet régmúlt századok keménylelkű és alázatos szívű magvetőinek hívő buzgalma és a faj termő ereje munkáltak ilyen pazarlóan teremtő-kedvűvé, gyakran hordoz letört kalászokat is. A növekedő életnek ugyanolyan titokzatos igyekezetével sarjadnak, fejlődnek, mint a többiek. És alig hogy virágoztak, vissza hulltak a földre. A kalász majdnem üres, néhány gyönge kis mag benne, az sem érett. Arat ás kor elsiklik fölötte a marokszedő keze, nem kerül belőle mázsára a mag, hogy megméressék a többivel. Még csak az ünnepi koszorúba sem fonják bele ékességül. Ott marad a tarlón. Talán érdemes lehajolni érte, fölvenni, mielőtt az idő végleg eltemetné... Pilisi Lajos sorsa nem azé az íróé, akit elfelejtenek. Nem felejthették el, mert nem is ismerték. Mégcsak egyetlen irodalomtörténeti munka, vagy lexikon sem emlékezik meg a nevéről sem. Pedig itt élt, az írói elismerésért küzdött, könyvei jelentek meg, verses kötete, hadi tudósításai és egy regénye. Igaz, hogy abban a percben szakadt ki az életből, mikor elérkezett volna oda, hogy megismerhessék. Ami nevét a személy szerint való barátok és tisztelők kicsiny körén túl a szélesebb közönség előtt is ismertté tette: múló értékű újságírói tevékenység. Az emberélet felén túl, termékeny férfikora …
Tovább a műhöz
Valamely ítélet logikai bizonyossága nem önmagában van, hanem abban a menetben, amellyel más igazságokból kikövetkeztettük. így pl. a matematika tételeinek igazságértéke azon a logikai exaktságon nyugszik, amellyel más tételekből levezethetők. Vannak azonban olyan ítéleteink, amelyeknek egyenesen nincsen módszeres kialakulásuk, hanem érvényességüket kizárólag önmagukban bírják. Ezek az intuitív igazságok. Logikai ítéleteinket tudatosan mi alkotjuk meg, az intuitív meglátások azonban minden akarattól függetlenek és míg az előzők gondolati érvénnyel bírnak, az utóbbiaknak mintegy pszichikai bizonyosságuk van. Az intuitív igazságok vakító felvillanások az emberi lélek irracionális mélységeiben, amely felvillanások, minden módszeres kialakulás hiján, teljes kongruenciával többé fel nem idézhetők és így a pillanattal együtt elenyésznek. Azonban erre a pillanatra, úgy érezzük, közelebb jutottunk a dolgok lényegéhez, mint amilyen közelséget köztünk és a valóság között a legszigorúbb matematicizmus valaha is létre tud hozni. A gondolkodásnak ezt az ellentétét érezzük ki az exakt természettudományos módszer és a metafizika nagy szintéziseinek az eltéréseiből. Az exakt tudományok logikai ereje és a metafizika élményszerűsége kerülnek szembe egymással ebben a felosztásban. Azonban az emberi gondolatoknak ez a tagozódottsága csak azoknak objektív formájukban van meg, …
Tovább a műhöz
A kultúra átélése az emberi lélekben nagyon különböző, sokszor egészen ellentétes hangulatot vált ki. A bizakodó, remélő s a kultúra eredményeiben gyönyörködő szellemek optimizmusa vigasztaló eszméket ad s lélekemelő kilátásokkal biztatja az élet komoly feladataival küzködő emberiséget. Ugyanazon kultúra szemlélete és átélése egy másik ember lelkét sokszor kielégítetlenül hagyja; nyugtalansággal és keserű pesszimizmussal tölti el. Általában azt látjuk, hogy amíg egy-egy kultúrális irány lendületes fejlődését rendesen az optimizmus segíti elő, addig beteljesülésénél örök kételkedésével s fájó pesszimizmusával jelenik meg a gondolkodó ember, mert ez a beteljesülés nem adott kielégítő valóságot nyugtalan lelkének. Ezt a lelkiállapotot találjuk meg Rousseauban és Tolsztojban is. Rousseau a klasszicizmus merev, színtelen s hideg kultúrája után a természethez, az ősihez való visszatérést hirdeti. Ugyanazt akarja Tolsztoj, Rousseau legnagyobb követője s eszméinek továbbfolytatója. Az eszmetörténet e két nevet legnagyobb alakjai között említi. S méltán, mert kevés azoknak száma, akik olyan mélyen nyúltak be az emberi gondolkodás fejlődésének folyamatába, mint ők. Apostolok ők, akikben legerőteljesebben nyilatkozik meg koruknak minden küzdelme, minden vágyódása, erénye és bűne. A korok, melyeknek kultúrtörekvéseiben e két nagy szellem oly fontos …
Tovább a műhöz
A magnesium hydrogen-fejlesztő hatását abs. methylalkoholban már 1897-ben felfedezte Szarvasy I.1 E kutató trimethylamint akart magnesiumnitrid és methylalkoholból előállítani, de kísérletei, nem a várt eredménnyel jártak; ugyanis kis mennyiségű amin mellett, egy új vegyület keletkezett, melynek analysise magnesiummethylat jelenlétét állapította meg. Ezekután a kísérleti viszonyokat úgy választotta, hogy trimethylamin nem is képződött, a reactio pedig a következőképen ment végbe: MgaN2 + 6 CH3 OH — 3 Mg (O CH»)2 + 2 NH3 Ennek az analógiájára tételezte fel Szaroasy, hogy — ha a nitrid helyét fémes magnesium foglalja el — az ammónia helyett hydrogen fog keletkezni, amit a további kísérletek teljes mértékben igazoltak. Frissen tisztított magnesium absolut methylalkoholban, szobahőmérsékleten, rövid időn belül élénken megindítja a gázfejlődést, lényeges felmelegedés mellett, a következő egyenlet értelmében: Mg + 2 CH3OH = Mg (OCH3)2 + H2 Később N. Bjerrum és L. Zechmeister'- foglalkoztak a reactioval behatóbban, amikor kimutatták, hogy nemcsak abs., de csekély vízmennyiséget tartalmazó methylalkoholban is megindul a CH3OH-coneentratioval arányos sebességű reactio. Az utóbbi körülményt a methylalkoholban levő vízmennyiség quantitativ kimutatására használták fel, 0.1%-nyi pontossággal. A magnesium és methylalkohol hydrogen-fejlesztő hatása gyakorlati alkalmazást nyert a …
Tovább a műhöz
Je tiens à exprimer ma profonde gratitude à toutes les personnes qui ont eu la -bonté de s'intéresser à mon travail. Je dois des remerciements particuliers à Mme de Coudekerque-Lambrecht, Mme M. de Czóbel, M. G. Vautier et M. J. de Pékár qui ont bien voulu mettre à ma disposition des lettres inédites et qui m'ont aidé complaisamment dans mes recherches. Je suis de même heureuse de pouvoir adresser mes remerciements à mon professeur, M. G. Birkás qui a appelé mon attention sur Justh et qui, pendant deux ans, a bien voulu diriger et surveiller mon travail. | Au XIXe siècle il y a un assez grand nombre d'écrivains hongrois qui subissent dans une mesure plus ou moins grande et d'une façon plus ou moins consciente l'influence de la littérature française. Sur plusieurs de ces écrivains (Vörösmarty, Petőfi, Jókai) cette influence s'exerce particulièrement à travers les livres et les journaux français qu'ils lisent, ou à travers les pièces qu'ils voient représenter en Hongrie. Il y en a d'autres (Eötvös, Csiky, Malonyai, Ady) qui font un séjour plus ou moins prolongé en France, qui se mettent en relation directe avec des écrivains français et qui font la connaissance immédiate de la vie littéraire française. C'est surtout Paris qui les attire avec un charme irrésistible, et, dans la plupart des cas, cette ville incomparable a un effet salutaire sur eux, en leur donnant des impressions profondes et inoubliables, en éveillant ou en mûrissant …
Tovább a műhöz
A «vallásfilozófia, mint önálló tudomány, vagyis olyan filozófia, melynek a vallás nem létrehozott, hanem csak megértett tárgya, amely „a filozófiai gondolkodásnak a vallási fenoménre való koncentrálása“ (Scholz), tulajdonképpen csak Kant óta lehetséges. Amit ugyanis a Kant előtti korszakban vallásfilozófiának lehetne nevezni, abban a vallásnak és a filozófiának a viszonya kétféle módon alakulhat. Lehet, hogy a vallás a létrehozó alany és a filozófiai gondolatrendszer a létrehozott tárgy (theologia naturális, vallási metafizika). Ekkor a vallásfilozófia éppen olyan öntevékenysége a vallásnak, mint a theológía s ezért ezzel szemben nem is önálló tudomány. De lehet az is, hogy a filozófia hozza létre a vallást (a deisták és a felvilágosodás észvallása, a különféle spekulatív filozófiák), vagyis a tárgyat, a tartalmat is a filozófiai gondolkodás, a racionális dedukció szolgáltatja. Ekkor a vallásfilozófia megint nem lehet önálló tudomány, mert nincsen levezethetetlen sajátos tartalma, tárgya, ami pedig az önálló tudománynak alapfeltétele. Önálló tudomány csak akkor lehet a vallásfilozófia, ha sem a vallást nem teszi filozófiává, sem a filozófiát vallássá, hanem a vallást vallásnak hagyva, pozitíve adottnak elfogadva, annak tudományos megértésére, az adott, tehát irracionális tartalmú vallás lényegének és igazságának kimutatására törekszik. Midőn …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 37-48 az összesből: 56