Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 49-56 az összesből: 56

Találatok


Zinkoxydnak szénnel való redukciójánál fedezte fel. Lassone a szénmonoxydot, de éghetősége miatt előbb a hydrogénnel tévesztette össze. Húsz évvel később Priestley (1796) izzított szenet vasoxyddal, de a fejlődő gázt szénhydrogénnek nézte. A szénmonoxyd igazi összetételét csak 1801-ben derítették fel Cruis-hank, Clément és Desormes. Megfigyelték, hogy a szénmonoxyd oxygénnel nem egyesül vizzé, hanem széndioxyddá és hogy akkor keletkezik, ha izzó szén fölött széndioxydot vezettek el. Ebből következtették, hogy a szénnek egy oxydjávai állnak szemben. Cseppfolyósítása 1877-ben sikerült L. Cailletet-nek és M. Berthelot figyelte meg először (1855) a szénmonoxydnak alkaliformiatokká való átalakulását alkaliák jelenlétében. Jelentős felfedezés volt még L. Mond és C. Langer részéről a nickel-szénmonoxyd, Ni(CO)4, felismerése. A természetben szénmonoxyd vulkánok gázaiban található. A Mont Pelée-nek egy vulkanikus kitörése után Moissan" megvizsgálta a feltörő gázokat és 1,6% szénmonoxydot talált. Szénben, kokszban és meteorvasban figyeltek már meg bezárt szénmonoxydot, sőt Ramsay és Travers cinnoberben és azonkívül ásványi anyagokban, mint pl. kryolithban is felismerték nagyon kis mennyiségben. A természetben még bányatüzeknél is keletkezik, ha az izzó szén nem ég el tökéletesen, vagy széndioxyd hat az izzó szénre. Városok ipartelepeinek közelében az …
Tovább a műhöz
Mi a hírnév? Az emberek szeme, az emberek szava, az emberek kezevonása, hogy látunk, szeretünk, vagy gyűlölünk. Van író, aki elásva ír, nem látja senki, ő se látja az olvasóit, Esztendők karja emeli ki az ilyent, sok könyv és Emberek, Van író, aki buzgón szedi össze az emberek étlapját, a szalonok tréfáit, a lokálokból ritmust vesz, divatos stílust ölt és máról holnapra híres. Ez a hamar születő, hamar pusztuló hírnév.. Van író, aki nem ismert világot hoz és a közönsége úgy terjed mint a lavina ; az ilyen hónapok alatt lesz híres. Van író, aki harsogva szólal meg, vagy mint a félrevert harang. Épen éjszaka. És siet tudatni, hogy vigyázni, a kenyér, amit esztek, penészes, a kutak meg vannak mérgezve, kalandorok tanyáznak a falu végén, a házaitok tűzbe kap reggelre, ha elalusztok, elhajtják barmaitokat, elviszik asszonyaitokat, nektek pedig előre kinyitják kapuját a temetőnek. Ez a leggyorsabb hírnév, a legnagyobb hírnév: a próféta hírneve. És van író, aki esztendőkbe zárva a belső világ mélységeit hozza elő, mint a bányász, nem gyárt reklámtáblákat s mire eljönne érte a hír, már halott. Ez a hírnév a legrettenetesebb. Hiába ver utat magának a szarkofágba, az akit érint, süket, néma, mozdulatlan, nem tudja már. De a hírnevek legnagyobb mestere az idő. Az örökkévaló dolgoknak, az örökkévalóságban való bizonyos idejű élete, jegyeink kidomborodása, …
Tovább a műhöz
A cellulóz sósavban való oldását először Béchamp1 említi fel, de felfedezése, talán adatainak bizonytalansága folytán, nem ment át a gyakorlatba. Willstätter és Zechmeister" érdeme, hogy e megfigyelést a technikai gyakorlatban is gyümölcsözővé tudták tenni és hogy a kérdést tudományos szempontból megvizsgálták. A cellulóz teljes hydrolyzise a kisérleti hibákon belül quantitativ kitermeléssel glukózhoz vezet. Willstätter és Zech-meister 40%-os sósavval 96% -os lebontást értek el, Heuser és Dammel3 kénsavval 94% glukózt állítottak elő. Közbeneső termékként eddig teljes biztonsággal csak a cellobiózt sikerült előállítani, az oktaacetylcellobiózon keresztül. Ezenkívül számos kísérlet irányolt már a cellulóz lebontásánál keletkező más közbeneső termékek elkülönítésére, így Bondeau és Carolle* a cellulózt tömény-kénsavban oldották, majd vízzel kicsapták a keletkező temeket. Aszerint, hogy a kénsav behatása mennyi ideig tartott, más és más összetételű kénsavas esztereket kaptak. Ezek vizsgálatával később Honig és Schubert5 is foglalkozott. Ők alkohollal való főzés útján az esztereket elszappanosították, de csak dextrin-szerű anyagokhoz jutottak el. Kissé eredményesebbek voltak azok a kísérletek, melyek az acetylezett vagy methylezett cellulóz lebontásával foglalkoztak. Erre nézve sok adat található az irodalomban. Az Ost-féle izocellobióz6 hosszas vitára …
Tovább a műhöz
Az ammoniumchlorid-oldatnak magnesiumot oldó hatása már Wöhler előtt ismeretes volt, 2 NH4Cl+Mg = MgCl2+2 H +2NH3 de az eközben fejlődő hydrogen csak az utóbbi időben nyert alkalmazást reduktios célokra. L. Zechmeister és P. Rom dolgozott ki először olyan eljárást, mely a magnesium és ammoniumchlorid egymásra hatásánál fejlődő hydrogent nitro-vegyületek redukálására alkalmazza. A módszer lényege az, hogy a redukálandó anyag methyl-alkoholos oldatához telített aminoniumchlorid-oldatot és szeletekre aprított (0.5 cm) magnesiumot adunk. A reduktio hevességétől függően, hűtött vagy melegített oldatról a fém eltűnte után edesztilláljuk a methylalkoholt. A methylalkoholtól megszabadított, vízzel hígított és lehűtött oldatból a reduktios termék kiválik. A nyerstermék tisztítása esetenként különböző, ugyancsak egyes esetekben az anyag természetéhez viszonyítva, az eljáráson is kisebb-nagyobb változtatások alkalmazhatók. Az eljárás egyszerű és minden tekintetben könnyen kezelhető, éppen ezért más vegyület-csoportok redukálására is alkalmasnak mutatkozott. — Részemről elsősorban aromás nit-roso-vegyületek redukálását és ezzel kapcsolatban a nitro-cso-port reduktiojára vonatkozó ismereteinknek kibővítését tűztem ki célul. Az első nitroso-vegyületet 1874-ben Baeyer állította elő (nitrosonaphtalin). Ezután többen foglalkoztak a nitroso-vegyületek előállításával, …
Tovább a műhöz
Az alábbiakban felsorolt forrásmunkák alapján a vogul nyelv jelzős szerkezeteit szeretném bemutatni, annak igazolására és kiegészítésére, amit eddig a vogul jelzőkről tudunk. A fgr. nyelvek, ellentétben az indogermán nyelvekkel, a főnévi szó hangkomplekszumát is változatlanul, azaz minden alaki elem hozzáillesztése nélkül teszik a jelzett szó elé vagy után. Azaz a főnévi szót alaki szempontból nem változtatják akkor sem, ha a főnév kifejezte fogalom a szemléletnek csak éppen időszerű (actualis) kiegészítője és nem a főpontja. A puszta anyagnév jelzői használata a vogulban is nagyon széleskörű.A puszta anyagnév a jelző:3 k ё r-u s, a x w t é s-ü s neilés Vas-vár, kő-vár látszik.' (VNGy. II. 62.). — ker-lakw sarixwe'it, 'vas-abroncsot rugdalnak.' (uo. 85.). — K ё r-s ё r jamés aul altitá, 'vas-láncok jeles végeit egybecsatolta." (uo. III. 45.). — numél tarémnél k ё r-t a x t ti jiw, 'fölülről az égből (egy) vas-búvármadár jön.' (uo. I. 1.). — a 1 n ё n t a p-kwalyá, 'ezüst öv-kötőjét.' (uo. IV. 282.). — lant u x s á l'-k h u ra, 'mond a réz-ember.' (uo. 545.). — ustál-kliult u x s á l'-a skhus al, 'Az asztalban egy rézkulcs van.' (uo. 546.). — axwtés-kwol ünli, 'kőház áll ott.' (uo. III. 525.) Az anyagnév! jelzőnek is van jelzője:4 l i l i v\ n a l i' Xámsim xossulilém, 'eleven kígyó ostoromat legyintem.' (í. 80.). Az anyagnévi jelzőnek is, meg a jelzett …
Tovább a műhöz
Fényképeiről igazi „filozófusfej“ néz ránk: hatalmasan domborodó, magas koponya, élénk, mélyretekintő szem, derűs, nyugodt vonások, gyér fehér haj és fehér tudósszakáll. Középmagas termete eléggé erősnek látszott, pedig sokat betegeskedett ifjúkora óta. Az Irving Street-en lévő házából sietős léptekkel ment naponta át a Harvard-egyetemre, egyenes testtartással, szórakozottan tekintgetve körül, hóna alatt mindig egynéhány könyvet szorongatva. Gyors mozdulatairól akkor sem szokott le, amikor orvosai kérve kérték: járjon lassabban. Még ötvenéves korában is kettesével-hármasával ugrált fölfelé a lépcsőkön, míg 1899-ben egy balvégű kirándulása, — eltévedt a hegyekben és csak késő éjszaka vetődött emberlakta vidékre, — végleg össze nem törte. Soha még emberben nem volt kevesebb páthosz. Ha beszélt. a szeme gyorsan mozgott. Könnyen és mindig derűsen beszélt, még 68 éves korában is olyan fiatalos frisseséggel, hogy környezetét magával ragadta. Hatalmas szókincs fölött rendelkezett, hangja erős volt és tiszteletet parancsoló. Előadásaira özönlött a közönség, nemcsak Angliában, hanem még Amerikában (!) is. Mikor egyszer New-Yorkban a pragmatizmus filozófiájáról adott elő, az előadás előtt a közönségnek át kellett vonulnia az egyetem legnagyobb előadótermébe, mert a második legnagyobban nem fért el; az utolsó előadáson azonban ez is kicsinynek …
Tovább a műhöz
A romantika és a nyomában járó német idealizmus lehanyatlása után a szellemi élet minden ágában Európa-szerte tért foglalt a pozitivizmus és a természettudományos gondolkozás. A XIX. századbeli nagy gyakorlati és elméleti felfedezések, valamint a jeles természettudósok, mint Darwin, Claude Bemard stb. munkái átalakítóan hatnak a közvéleményre s mindjobban megerősödik az a gondolat, hogy a tudomány és a technika megváltoztathatja a politikai, társadalmi, gazdasági, szellemi életet, sőt magát az emberi lelket is. Ez a változás főkép a múlt század utolsó évtizedeiben következik be. Franciaországban is Taine és Renan 1870 előtt megjelent munkái az 1871—72-es háború után éreztetik igazán hatásukat s ekkor talál termékeny talajra Auguste Comte pozitivizmusa, amely nem volt egyéb, mint az új filozófiával és tudománnyal gazdagodott régi enciklopédista szellem. A pozitivisták feltétlenül hisznek az észben és a haladásban, telve vannak optimizmussal, megváltót vélnek látni a tudományban s ez a nagyfokú bizakodás társadalmi téren is a régi konzervatív gondolkozású közönség helyébe egy egészen új, liberális nemzedéket teremt. Ekkor emelkedik a tudományok sorában vezető szerepre a szociológia s ekkor írják a pozitivisták zászlójukra a „savoir pour prévoir afin de pouvoir" jelszavát, amely „mindenkori szövetségese lett a XIX. század társadalomboldogító utópistáinak és …
Tovább a műhöz
A pécsi egyetem olasz intézete 1932-ben azzal a megbízással küldött ki Zágrábba, hogy ott másoljam le s adjam ki a Zrínyi-könyvtár könyveiben található sajátkezű Zrinyi-jegyzeteket. Hálás köszönetemet fejezem ki Kastner Jenő professzor úrnak, aki állandó irányításával munkámban vezetett. Nagy hálával tartozom Tentar Máté úrnak, a zágrábi egyetemi könyvtár igazgatójának, aki a legnagyobb előzékenységgel megengedte nekem, hogy az ott elhelyezett Zrínyi-könyvtárban dolgozhassam és a nagy értékű anyagot összegyűjthessem. Köszönetet mondok Mészáros Ede magántanár úrnak, aki a latin szöveg ellenőrzésében mindig készségesen segített. Zrínyi munkáit mindig Kazinczy Gábor és Toldy Ferenc teljes kiadásában, (Pest. 1852.) Z. m. jelzéssel idézem. 1. A Zrínyi-könyvtár. A zágrábi Zrinyi-könyvtárban törtért kutatásom néhány szerény adattal hozzájárul a könyvtár történetének és jelen állapotának tisztázásához. Tudjuk, hogy a költő halála után (1664) a gazdag könyvtár fiának, Zrínyi Ádámnak tulajdonába került. Ádám halála után (1691) özvegye Lamberg Mária Katalin grófnő újból férjhez megy Wlassin Miksa Ernő báróhoz. Leányuk Leopoldina Daun Henrik gróf felesége lesz. Vele a Zrínyi-relíquiák és a könyvtár Vöttauba, Morvaországba kerülnek. A Zrínyi Ádám, báró Wlassin és gróf Daun könyveivel kibővült Zrínyi Miklós-könyvtárat 1880-ban Szluha …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 49-56 az összesből: 56