Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 10
Összes találat megjelenítve : 10
Találatok
A Föld és népei
- 1879
Korunkban, a rohamosan egymást követő találmányok és felfedezések, a gőzhajózás, vasúti közlekedés és a villanyos távirás korában, a tudomány nem maradhat egyes néposztályok titka és kiváltsága, hanem kell, hogy az a népek minden osztályainak és összes rétegeinek közös kincsévé váljék. Nemzeteknek és egyeseknek a tudományos ismeretek adják meg az erkölcsi és értelmi míveltség jellemét. S a különböző ismeretkörök között az egyik legkiválóbb helyet a földrajz foglalja el, mely a természeti és történelmi tudományok közötti hézagot áthidalja, mely bennünket megismertet az emberi nem egyes fajaival és családjaival, saját hazánkkal s a föld egész kerekségével, mint a különböző nemzetek lakhelyével s működésök és fejlődésök, felvirágzásuk és elhanyatlásuk színhelyével. Kellő földrajzi ismeretek nélkül bizonyára senki sem foghatja fel és értheti meg a történelem évkönyveiben feljegyzett események és viszontagságok lefolyását. Aki tehát a mívelt ember nevére igényt tart, annak okvetetlenül némi tájékozottsággal és jártassággal kell bírnia a földrajzban; már Sztrábo bizonyítgatja, hogy a földrajzra nemcsak a bölcsnek és tudósnak, a hadvezérnek és államférfinak van szüksége, hanem a mérnöknek, építésznek, kereskedőnek és iparűzőnek is, szóval minden felvilágosodott és mívelt embernek. Csakugyan minden európai országban kormányok, …
Tovább a műhöz
Tizenkét éve múlt, midőn a hasonczimü mű, mely az első nagyobb szabású népszerű földrajzi munka volt hazai irodalmunkban, ugyanezen czég kiadásában három vaskos kötetben megjelent. Akkor e mű Hellwald Frigyes német földrajzi iró hason irányú munkájának átdolgozásaként jelöltetett meg s jelentékeny részben valóban az is volt. Az első két kötetet dr. Toldy László, az utolsó harmadikat alulírott készítették s az úttörő vállalathoz a rendszeres magyar földrajzi irodalom megalkotója, dr. Hunfalvy János egyetemi tanár irt előszót. A jelen uj kiadás nem a régi átdolgozása többé, hanem egészen uj munka, melynek Hellwald Frigyes művével csak történeti összefüggése van s igy a német iró nevét sem viselheti többé czimében. Teljesen megokolt ez a változtatás, ha csak egy pillantást vetünk is az első kiadás megjelenése óta lefolyt 12 év alatt történt eseményekre, a mennyiben azok a föld felületének politikai megoszlására, valamint a földrajzi és népismei tudományok fejlődésére vonatkoznak. Nem nagyítás azt állítanunk, hogy mind a három szempontból oly gyökeres átalakulások történtek ezen aránylag rövid idő alatt, melyek még egy nem szakképzett, de általános műveltséggel bíró közönség igényeihez alkalmazott műnél is csak a teljes átdolgozást engedik meg, nem pedig kisebb-nagyobb pótlásokat és javításokat. Leginkább ismeretes minden művelt egyén előtt az a …
Tovább a műhöz
Angyalfény
- Hand, Cynthia
- 2012
Álmomban bánat tör rám, minden porcikámban érzem, iszonyatos szomorúság szorongatja a torkomat, könnybe lábad tőle a szemem, ólomsúlyú a lábam, ahogy a magasra nőtt fűben lépkedek. Fenyves közepén, szelíd emelkedőn haladok. Ez nem a látomásomból ismert hegyoldal, nem az erdőtűz, ez valami új, itt még sohasem jártam. A fejem fölött felhőtlen, tiszta kék az égbolt. Süt a nap. Csiripelnek a madarak. Langyos fuvallat zizegteti a fenyőfákat. Ha ez a gyötrő szomorúság nem csal, akkor egy fekete szárnyú van a közelemben, egészen közel. Körülpillantok, és most veszem észre, hogy az öcsém ballag mellettem. Öltöny van rajta, fekete zakó meg minden: legombolós nyakú sötétszürke ing, ezüstcsíkos nyakkendő, kisuvickolt cipő. Tekintetét előreszegezi, elszántan összeszorítja a fogát, vagy talán dühében, vagy nem is tudom, miért. - Jeffrey — motyogom. - Essünk túl rajta! — mondja, de rám se néz. - Bárcsak tudnám, mire céloz. - Azután valaki megfogja a kezemet, ismerős a bőre melege, ahogy a finom, mégis férfias ujjak összekulcsolódnak az enyémekkel. Valaha azt gondoltam, olyan, mint egy sebészkéz. Christiané. Elakad a lélegzetem. Nem kellene hagynom, hogy megfogja a kezemet, nem, a történtek után semmiképpen, mégsem húzódom el tőle. Pillantásom a zakója ujjáról az arcára, aranypettyes zöld szemére siklik. Ettől egy másodpercre enyhül a bánat. Tarts ki! — hallom …
Tovább a műhöz
Angyalvágy
- Hand, Cynthia
- 2013
Először a sötétség tudatosul bennem. Mintha valaki egyszerűen kikapcsolt volna minden fényt. Hunyorgok a tusfekete semmibe, erőlködöm, hogy lássak valamit, akármit, de a szemem nem alkalmazkodik a sötétséghez. Óvatosan tapogatózom a lábammal a padlón, amely furcsán lejt, mintha lebillenne a helyiség. Hátralépek, és a lábszáram valami keményhez ütközik. Megtorpanok. Igyekszem visszanyerni az egyensúlyomat. Fülelek. Valahonnan felülről beszédhangok, fojtott beszédhangok hallatszanak. Még nem tudom, miről szól ez a látomás, hol vagyok, mi a teendőm, mi elől rejtőzködöm. Csak annyit tudok, hogy rejtőzködöm. És hogy valami szörnyűség történt. Lehetséges, hogy sírok. Folyik az orrom, de nem is próbálom megtörölni. Félek. Eszembe jut, hogy megidézhetném oltalmul a dicsfényt, de akkor rám találnának. Inkább ökölbe szorítom a kezemet, hogy elmúljon a reszketés. Rám zárul, beburkol a sötétség, és egy pillanatig annyira viaskodom a dicsfény megidézésére való késztetéssel, hogy körmömmel a tenyerembe vájok. Csöndre, nyugalomra intem magamat. Hagyom, hogy egészben nyeljen el a sötét. (...) — Meg bírsz állni, Clara? A szobám közepén térek lökésszerűen magamhoz, a lábam körül egész kötegre való régi magazin szóródott szét, bizonyára leejtettem, amikor rám tört a látomás. A lélegzetem még a tüdőmben rekedt, izmaim feszesek, mintha futáshoz készülődnének. Az ablakon …
Tovább a műhöz
Az emlékek, a szerelem és a veszteség olykor a legváratlanabb módon köthetik össze az életünket. Mielőtt Madeleine Kimble hegymászó férje, Aidan elindulna az alaszkai McKinley-expedícióra, aggódó feleségének és a kisfiának, Gabrielnek ünnepélyesen megígéri, hogy mindenképpen vissza fog térni a csúcstámadásról. Ám nem sokkal az expedíció vége előtt Maddie baljós előérzete beigazolódik, mert egyik éjszaka telefonon értesítik, hogy a férje lavinaomlás áldozata lett, és hiába keresik nagy erőkkel, sehol sem találják. A hívás Aidan hegymászótársától és legjobb barátjától, J.C.-től, érkezik, akinek nemcsak azért van bűntudata, mert nem tudta megmenteni a barátja életét, hanem azért is, mivel titokban már évek óta szerelmes Maddie-be. Aidan balesetének napján az Egyesült Államok egy távoli részén Nicholas Sullivan úgy ébred fel a motorbalesetét követő kómából, hogy minden korábbi emléke kitörlődött, viszont az álmaiban újra és újra felbukkan egy titokzatos nő és egy kisfiú, akikkel még soha életében nem találkozott. Mivel az a meggyőződés hajtja, hogy a rejtélyes idegenek választ adhatnak az emlékezetvesztés miatt felfordult élete kérdéseire, felkerekedik és meg sem áll New Yorkig. Felfedezése nem csupán a saját életét változtatja meg végérvényesen, hanem a férjét gyászoló Madeleine-ét is. (...) Ha 4000 méter magasságban elromlik valami, akkor …
Tovább a műhöz
Lödft lüatjrfdieinltd gelangten ftafiaten fdioit in fein alter cit nad ben Ideftfüften Hmerifas unb mürben bort Begrünber non Kulturftaaten. anj fidjer ift es, balg germanifdje Seefahrer, Hormannen aus jsianb, nbe bcs. jaln-bunberts bie ftfüften Horbamerifas befiebelten unb bafelbft über bret alrbunbcrte fefte lOobnfie Ratten. Die abrten ber ftafiaten blieben in Europa unbefannt, bie ber Hormannen gerieten in üergeffeubeit. Hur eine fdnnadie Hhnung blieb im Bemuftfein ber elefjrten jurücf non einem im tneiten Ipeften entlegenen ifel lanbc, tneldics auf ben Seefarten nom Beginne bes. abrbuncrts als „ jttfel Hntiglia" nerjeidniet tnirb. Die Erfolge ber feefafyreubeu portugiefen im letgenannten bunberte regten bie Bemüther auf: Arieb unb Drang Entbccfuugsreifeu lagen ba= mals in ber £uft. Der Sohn eines IDoIlmebers aus enua, CLtiiftopb Kolumbus, bot feine Dieufte Spanien an unb am . Huguft fulr er mit brei Sdjiffen. aus bem Ifafcu non Palos, unter bem Banner bes Kreises, in bas unbefannte itcer. Hin . ftober , Htorgens Ufjr fam £anb in Sidjt; es mar eine ber Babamainfein. Die Heue IDelt mar entbccft. — Das materielle 3ii, meines Kolumbus leitete, mar, Anbien non IPeften bcv zu erreichen. Hber au di höhere, geiftige 5icle fdimebten nor feinen Hugen, nämlich, in ben oftafiatifdfen nfcn em bl'ipenui1tc neue Räuber zu eröffnen unb burd bereu Beiditbümcr Iltittel gemimten, bas heilige £aub bem bfalbmonb t entreißen. KU’ fein Craditeu richtete fid nur …
Tovább a műhöz
Azon tudomány, mely földünk külső sajátságairól értekezik, földiratnak neveztetik. Háromféle földiratot különböztetünk meg. Ha a föld mint égitest tekintetik, és viszonya a napköz s a bolygókhoz taglaltatik: a földirat csillagászati vagy mértani leszen. Midőn földünk fölületének változatossága, magaslatai, mélyedései, vizei és folyóinak hálózata tárgyaltainak: a földirat természettaninak mondatik. Ha a föld mint az emberek lakhelye tekintetik, és fölületén az emberi csoportozatok és a társodalmi tevékenység eredményei jelöltetnek ki: a földirat államinak neveztetik. A csillagászati földirattal kapcsolatban áll a földtan (geológia), mely földünket mint világtestet tekinti, s annak keletkezését és kifejlődési viszontagságait kémleli. A természettani földiratnak előnyös segédje a földisme (geognosia), mely a föld belső szerkezetét, alkatrészeit és rétegeit elemezi. Az állami földiratnak közel rokona az államisme (statistica); a különbség a kettő közt csak abban rejlik, hogy amaz leginkább a helyeket és községeket Írja le; emez pedig különösen az országok kormányzatát, hadi erejét, költségét, vagyonát, szellemi műveltségét, iparát, kereskedelmét és termékeit veszi tárgyalás alá. Terjedelmét illetőleg a földirat feloszlik egyetemesre, mely leírja az egész föld fölületét; és részletesre, mely csak egyes országok vagy vidékek leírására szorítkozik. …
Tovább a műhöz
Tizennégy esztendős kölyökként 1936-ban egy szép tavaszi napon az apám elvitt egy kiotói balettelőadásra. Az egészből mindössze két dologra emlékszem. Az első az, hogy az egész nézőseregből csak mi ketten voltunk nyugatiak. Mindössze néhány héttel azelőtt érkeztünk meg Hollandiából, úgyhogy még nagyon erősen éreztem a kulturális különbségeket, hiszen nem volt még alkalmam hozzászokni a japán kultúrához. A második dolog az, hogy mekkora örömet éreztem, amikor a japán nyelv intenzív tanulásának eredményeképpen már sikerült megértenem néhány japán mondattöredéket. A színpadon táncoló fiatal japán nőkről csak nagyon homályos emlékeim maradtak, mindössze arra emlékszem, hogy világos színű kimonót viseltek. Halvány sejtelmem sem volt arról, hogy óriási időbeli és térbeli távolságban - New York városában és ötven esztendővel később - egyikükkel jó barátságba kerülök és le fogja nekem diktálni visszaemlékezéseit. Történészként a memoárokat mindig történeti forrásanyagnak tekintettem. Szerintem a memoár kevésbé jellemző írójára, mint a korára. Magától értetődően különböznie kell az életrajztól, hiszen más perspektívából tekinti az eseményeket, mint egy életrajzíró. Az önéletrajz - ha egyáltalában létezik - olyan dolog, mintha egy nyúl azt akarná leírni, milyen ő, miközben a fűben ugrál. Honnan tudhatná? Ha azonban arra volnánk …
Tovább a műhöz
- Szerelem.? Beszéljünk másról, annyi más téma van, nem kell mindig hazudni...! - mondta Stella. Ádám letette a cigarettáját, éppen rá akart gyújtani. A keze mintha megakadt volna a levegőben, lehet, hogy a lány vállát akarta megsimogatni vagy közelebb húzni magához. De csak a szék karfája tette a kezét, mert a szomszédos asztaltól, mintha idenéztek volna. - Drágám! Tudod, hogy szeretlek és soha nem hazudok neked! Soha! Nem ígértem semmit és most sem ígérhetek. Egyelőre nem válhatok el Nicole-tól, megoldhatatlan. - Ezt pontosan tudom! Négy éve hallom ezt és már kezdem unni! Ha tényleg szeretnél, találnál valami megoldást. De így, kényelmesebb neked! A házasságod tökéletes! Boldogak vagytok! Nicole élvezi, hogy most grófné, te meg élvezed az ő pénzét. - Ezt úgy mondod, mintha egy közönséges gigoló lennék, akit a gazdag felesége tart el! - Soha nem használtam ezt a kifejezést! De legyünk őszinték, mielőtt Nicole-t elvetted, nagyon szegény voltál. Papírból etted a parizert vacsorára a nyomorult kis lakásodban, ahol még lift se volt, gyalog kellett felmászni az ötödik emeletre. - Tévedsz, volt lift! - Csodálom, ilyen rozoga, lebontásra ítélt, régi házban! Most a Park Avenue-i Penthouse-ban laksz és állandó asztalod van a „Four Seasons”-ben. Mercedest vezetsz, azelőtt subway-n jártál be a vacak állásodba! Hát ez kis különbség! - Nagyon bánt, hogy így beszélsz Stella! A …
Tovább a műhöz
Azt szokás mondani, hogy ne próbálj meg olyasvalaki lenni, aki nem te vagy. De mi van azzal, aki majdnem te vagy? Esetleg azzal, aki régebben voltál? Amikor a testvérem, Claire belépett az Alder Grove Gimi menzájára, automatikusan kihúztam magamat ültömben. Gyerekként folyton azt mondogatták nekünk, hogy olyanok vagyunk a tökéletes testtartásunkkal, mint két tojás. „Milyen szép kislányok!” - hajtogatták mindig. Elég messze voltunk attól, hogy ikreknek nézzenek bennünket, de mindig reménykedtem benne, hogy az emberek észrevesznek majd valami aprócska hasonlóságot. A tökéletes testtartásunk lehetett az egyetlen emlékeztetője annak, hogy Claire nem Gwyneth Paltrow és Ashton Kutcher titkos szerelmének gyümölcse, illetve annak, hogy én nem Danny DeVito és egy gondozatlan pudli leszármazottja vagyok. - Ez aztán a mellbedobás! - szaladt ki az asztal másik oldalán ülő barátnőm, Shayleen szájából. Biztosan tudod, milyen az, amikor valaki valami kínosat mond, és mindenki nyomban elhallgat. Na, igen. Még Claire is felénk pillantott, hogy lássa, miért bámul mindenki, és abban a pillanatban ráeszméltem, milyen hülyén is nézhetek ki. Mintha képes lennék visszaalakítani krumpliszerű testemet azzá a vékony sült krumplivá, amilyen régen volt. Claire még mindig ugyanazzal a természetességgel tartotta magát szálfaegyenesen, mint amilyen magától értetődően fehér halásznadrágját és pántos …
Tovább a műhöz