Keresés
Összes találat megjelenítve : 9
Összes találat megjelenítve : 9
Találatok
„A katonai büntetőjog rendszertana” c. mű szerzője megtisztelt azzal, hogy annak idején - mielőtt megkezdte tanulmányait és kutatásait a Doktori Iskolában - kikérte a véleményemet a témaválasztásról, a későbbiekben pedig igényt tartott arra, hogy a készülő tanulmány egyes részeiről konzultáljunk. Örömmel üdvözöltem, hogy ezt a jó ideje elhanyagolt jogterületet választotta a kutatás tárgyául és nagyon is szükségesnek véltem, hogy elkészüljön egy igényes, jórészt hiánypótló mű. A magyar katonai büntetőjog ilyen, teljességre törő feldolgozása már valóban időszerű volt. A 2009-re - akkor még „A magyar katonai büntető eljárásjog alapjai és továbbfejlesztésének lehetőségei” címmel - elkészült doktori (Phd) értekezés igen jelentős kutatómunka, igen jelentős jogirodalmi olvasottság eredményeként a komplex katonai büntetőjog egészét; elméleti alapjait, történetét, a katonai büntető anyagi jog kérdéseit, a katonai büntetés-végrehajtási jog jellemzőit, a katonai büntetőeljárás összes történeti és aktuális kérdését igyekezett áttekinteni, így tehát a már akkor nagyon értékesnek ítélt művel szemben magam leginkább a túlzott terjedelmet kifogásoltam. Helyeslem tehát, hogy sikeresen megvédett tudományos dolgozatra épülő mű immár „A katonai büntetőjog rendszertana” címet viseli, és elsősorban a cím által ígért témakörökkel foglalkozik, …
Tovább a műhöz
Az emberi helyváltoztatás államhatárokon átnyúló megvalósulási formái napjaink egyik kiemelt kérdésköre, politikai vitatémája szerte Európában, illetve hazánkban. A nemzetközi migráció kontinensünkön talán még soha nem volt ennyire fókuszban, mint manapság. E jelenség valós vagy lehetséges következményei egyaránt foglalkoztatják az állami, társadalmi és gazdasági szektor szereplőit. Különösen így van ez Magyarországon. A nemzetközi vándorlás és annak szükségszerűségének megítélése, valamint a kapcsolódó jogi szabályozás iránya a 21. század második évtizedének végére jól körülhatárolható módon mozdult el. Az ellenőrizetlen migráció büntetőjogi eszközökön keresztüli tiltása ugyan nem új keletű dolog, de a jelenséggel szembeni állami és társadalmi elutasítás talán még soha nem volt ilyen mértékű, mint manapság. Alapvetően ez az attitűd határozza meg jelenkorunk migrációs politikáját, az emberi vándorlással, különösen az irreguláris migrációval és ezzel párhuzamosan a menedékjogi szabályokkal közvetlenül összefüggő jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlat formálását. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy a külföldiekkel összefüggő jogi szabályozás mennyire fonódik össze a migrációs szabályozással? E kötet célja - a fentiekre is figyelemmel - vázlatos képet mutatni a migrációval, illetve a külföldiekkel összefüggő jogi …
Tovább a műhöz
Néhány évvel a tanúvédelem európai modelljeit alaposan bemutató és elemző miskolci konferencia1 után mindenekelőtt az indokolja újabb tudományos fórum, tanácskozás megrendezését, hogy a tanúvédelem hazai bevezetésével lényegében paradigmaváltás következett be a büntető igazságszolgáltatásban. Paradigmaváltozásról beszélhetünk, mert nemcsak
új intézmények születnek, születtek a tanúvédelem körében, hanem új szemlélet kialakítása is szükséges a szóban forgó intézményrendszer helyes felfogásához, törvényes és szakszerű működtetéséhez. A paradigmaváltás mellett további két fontos indoka a jelenlegi konferenciának az, hogy egyfelől már jó néhány év tapasztalattal is rendelkezünk a tanúvédelem lépcsőzetes bevezetésével összefüggésben s ezek a gyakorlati eredmények és gondok is elemzést, értékelést igényelnek.
Másfelől nem lankad a hallgatóság érdeklődése a tanúvédelem kérdései tekintetében: ezt mutatja, hogy a tanszéken számosán első szakdolgozati témalehetőségként a tanúvédelmet említik, és a hallgatók által fenntartott szakkollégium is ennek a témakörnek a napirendre tűzését kezdeményezte. Reméljük, hogy a konferencián elhangzott előadások pontosított és kiegészített anyagainak közzététele e füzetben jelentős segítséget nyújt nemcsak a téma iránt érdeklődő joghallgatóknak, hanem a gyakorlatban fáradozó jogalkalmazóknak is.
Tovább a műhöz
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) jelentősen megváltoztatta a büntetőeljárást mind szerkezeti, mind tartalmi szempontból. Míg az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) a korábbi (szocialista) büntetőeljárási törvények rendszerét követte (alapkoncepciójával ellentétesen), így a hagyományos nyomozás (közbenső eljárás) - bírósági eljárás rendszerben szabályozta a büntetőeljárást, addig a hatályos törvény jóval tágabb teret enged a megállapodás alapján folytatott büntetőeljárásnak, illetőleg a terhelt beismerése (tényállás elfogadása) számos egyszerűsítést tesz lehetővé. Ezáltal a büntetőeljárás menete (lehetséges végkimenetele) jóval bonyolultabb, szerteágazóbb, mint a korábban lineáris ábrával leírható eljárásé. A Be. felépítése a korábbi törvényekhez hasonló, azaz (az első nyolc Részben lévő) statikus rendelkezéseket követik a dinamikus szabályok (a Kilencedik Résztől): Első Rész: Általános rendelkezések (1-10. §) Második Rész: A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság (11-36. §) Harmadik Rész: A büntetőeljárásban részt vevő személyek (37-73. §) Negyedik Rész: Az eljárási cselekményekre vonatkozó általános rendelkezések (74-162. §) Ötödik Rész: A bizonyítás (163-213. §) Hatodik Rész: Leplezett eszközök (214-260. §)
Hetedik Rész: Adatszerző tevékenység (261-270. §) …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszéke a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX.
törvény (Be.) 2003. július 1-jei hatályba lépése óta is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a büntető eljárásjog című tantárgyat mindig a hatályos joganyagon alapuló
tananyag közreadása mellett oktassa. Itt kell említeni Fenyvesi Csaba egyetemi docens, Herke Csongor egyetemi docens és Tremmel Flórián egyetemi tanár által írt Új magyar büntetőeljárás (2004) c. egyetemi tankönyvet, amelynek célja az volt, hogy a jogász alapképzésben részt vevő hallgatóknak a szigorlati vizsga letételéhez nyújtson elméleti és gyakorlati ismereteket. Herke Csongor a jogi szakvizsgázók számára írt Büntető eljárásjog című jogi szakvizsga jegyzetet (legutóbbi kiadása 2010-ben), valamint Hautzinger Zoltán egyetemi adjunktus és Herke Csongor társszerzőségében megjelent az Új magyar büntetőeljárás dióhéjban, később A magyar büntető eljárásjog alapvonásai című tansegédlet. Ennek a folyamatnak következő lépcsőjét jelenti ez az egyetemi jegyzet, amely a jogi szakokleveles hallgatók, jogi asszisztensképzésben részt vevők, valamint az igazságügyi főiskolások részére a 2012. január 1-jétől hatályos Be. alapján készült.
Az említett képzésekben - különös tekintettel az egyetemi alapképzéshez képest rendkívül alacsony óraszámra - a …
Tovább a műhöz
A megállapodások tárgyával, a konszenzus-orientált eljárási beszélgetésekkel kapcsolatban különböző felfogások alakultak ki. A büntetőeljárási törvényben számos olyan előírást találunk, amelyek az eljárás résztvevői közötti hozzájárulásokra, beleegyezésekre, egyezségek, megállapodások kötésére vonatkozó elemeket tartalmaznak. A mű az ezekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekre próbál választ adni.
Tovább a műhöz
Pleadings
- 2011
Felicitations to our estemeed master. We are all pupils of the person feted. It feels pleasant to say so since we have all experienced that a pupil is not the one whom we are teaching or have taught (for we have so many of them) but the one who has learned something from us. We may say with full justification that we have always had something new to learn from our Master. Neither the word Master itself, nor its spelling with capital ‘M’ is an exaggeration as - luckily - we are not the only ones. The two thick volumes of studies, Minutiae and Evidence, published in honour of his 60th and 65th
birthday together with the studies herein written by his pupils and admirers in Hungary and abroad are a clear demonstration of it. Each piece of writing is a short pleading for him, to him and in his favour and honour. We all feel that reaching this 70th spring is a milestone in the career of our honoured Professor. What will remain unchanged henceforward? His enthusiasm for criminal procedure as a science of law and for forensic science as a science of fact.
His devotion to and activity in physical sports strengthening the body, spirit and mind (table tennis) and mental sports (chess). His attraction towards literature, especially rhetoric, poetry and musical instruments (violin and piano), his creativity and playfulness. His affection and supportive zest provided to his family, colleagues and students.
Ilis sustained involvement and engagement in learning English, which he can …
Tovább a műhöz
Az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásának, joggyakorlatának követése egyre nagyobb feladat a jogban járatos szakemberek számára is. A Bíróság egyre növekvő számú ítéletében ma már az eligazodást nem pusztán a nyelvi nehézségek okozzák, sokkal inkább az a tény, hogy a magyar gyakorló jogászok túlnyomó többsége tanulmányai, illetőleg pályája során nem kaphatott szisztematikus képzést az emberi jogok európai védelméről. így nem ismerheti az esetjog rendszerét, tartalmát és technikáját, szükségképpen nehezen igazodik el annak használhatóságát illetően. Ez azért is sajnálatos, mert a Bíróság esetjoga nem pusztán a nemzeti jogélet legkülönbözőbb területén alkalmazandó joganyag, hanem olyan szemlélet is, amely a magyar a jogi gondolkodás alakítására is meghatározó hatással lehet. A strasbourgi bíróság immár több évtizede létező és állandóan alakuló joga olyan közös európai érték, amelynek ismerete az alapjogok magyarországi szemlélete, jogi szabályozása, és az alapjogi bíráskodás megalapozása szempontjából ma már nélkülözhetetlen. A fentiek miatt tartom nagy jelentőségűnek azt, hogy a strasbourgi esetjogot a magyar büntető eljárásjog szemszögéből feldolgozó kézikönyv jelenik meg. Ennek a könyvnek a különlegességét az adja meg, hogy a büntetőjog területén működő szakemberek, gyakorló büntetőbírók írták. Ez az egyik oldalról garancia …
Tovább a műhöz
A hatályos büntetőeljárási jogban a súlyosítási tilalom megtalálható a másodfokú
eljárásban, a harmadfokú eljárásban, a megismételt eljárásban, a rendkívüli perorvoslatok
során, sőt egyes különeljárásokban is. A büntetőeljáráson kívül a reformatio in peius
tilalmáról beszélhetünk a szabálysértési jogban is. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX.
törvény 92. § (4) bekezdése szerint a bíróság az eljárás alá vont személy terhére a
szabálysértési hatóság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb
rendelkezést csak akkor hozhat, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a
bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni,
vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni. Ahogyan KENGYEL is említi, a
polgári eljárásjogban is érvényesül a ne ultra petitum elve. Az 1952. évi III. törvény (Pp.) 253.
§ (3) bekezdésének elsőmondata szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak
a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között
(247. §) változtathatja meg, e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetőleg az
azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat,
amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem …
Tovább a műhöz