Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Ez a könyv egy olyan építési megoldást mutat be, amely a tengerentúlon annyira általános, mint Közép-Európában a téglaház-, illetve kőházépítés. A nyugati társadalmakban, és ez különösen jellemző Észak-Amerikára, a lakóház az esetek nagy többségében az építtetőnek nem egész életére, hanem arra az időre és úgy épül, ahogy azt életvitele, a család nagysága és a családtagok megoszlása éppen igényli. Lakásuk megépítésekor tulajdonosaik tudják, hogy tizenöthuszonöt év múlva új lakásba fognak költözni. Ezt a mozgást indokolhatja a gyermekek felnövése és a gazdasági körülmények is, hiszen a munkalehetőségek sokszor más-más városban jobbak. A fiatalok általában kisebb lakásokat bérelnek, és a családalapítás része a nagyobb, esetleg magántulajdonú családi ház megszerzése, ahol felnevelik majd gyermekeiket. A gyermekek 18...21 éves korukra önálló életet kezdenek - a kollégiumban vagy munkahelyükhöz közeli lakóhelyen -, így a korábbi nagy ház kiürül, ilyenkor szoktak a szülők kisebb házba költözni; ez az, amelyet a hátralevő évekre már véglegesnek tekintenek. Egy vagy két vendégszoba
természetesen ezekben is van, hogy a hazalátogató gyermekeket és unokákat fogadni tudják. Másik szempont, hogy bizonyos társadalmi státuszt is szimbolizál az ember lakóhelye. Ebből adódóan a jobb módú családok idővel modernebb, szebb, jobb, divatosabb helyen lévő …
Tovább a műhöz
Nincs a tudományfilozófia történetének zavarba ejtőbb jelensége, mint Thomas Kuhn és főműve, A tudományos forradalmak szerkezete (TFSz). Az 1962-ben megjelent könyvet több mint húsz nyelvre fordították le, s eladott példányainak száma jóval meghaladja az egymilliót. Kétségkívül a XX. századi angolszász filozófia legtöbbek által olvasott, messze legnagyobb hatású s máig az egyik leggyakrabban idézett könyve. Ha van olyan szerző, illetve mű, mely a szó tudo-mánymetriai értelmében jól „látható”, a TFSz bizonyosan az. Annak azonban, aki a könyv alapos ismeretében a róla szóló irodalmat lapozgatja, néha az a benyomása támad, mintha nem egyazon műről és szerzőről szólnának ezek az írások. Magának Kuhnnak is volt ilyen érzése, benne is felötlött az ironikus gondolat, hogy talán két Thomas Kuhn van, s ezeknek két azonos című könyve, melyek gondolatilag sokszor átfedik egymást, ugyanazokat a szavakat használják, de lényegi mondandójuk (their central concerns) nagyon különböző. Afelől, hogy legalább a szándékolt értelem más volt, mint a közkeletűen neki tulajdonított, Kuhn alig hagyott kétséget: a kritikákra adott válaszaiban éppúgy, mint a vele készült interjúkban, újra meg újra hangot adott döbbenetének, mennyire félreértik állításait. Mindhiába. Bár írásait mindenki olvasta, sokan egyetértettek vele, mégis azzal a keserű tudattal kellett meghalnia, hogy nem …
Tovább a műhöz
A megállapodások tárgyával, a konszenzus-orientált eljárási beszélgetésekkel kapcsolatban különböző felfogások alakultak ki. A büntetőeljárási törvényben számos olyan előírást találunk, amelyek az eljárás résztvevői közötti hozzájárulásokra, beleegyezésekre, egyezségek, megállapodások kötésére vonatkozó elemeket tartalmaznak. A mű az ezekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekre próbál választ adni.
Tovább a műhöz