Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 4

Találatok


A határterületi kutatások örökös dilemmája, hogy a résztvevő tudományágak sajátlagos szabályai, metodológiái mennyiben maradjanak érvényesek, milyen korlátokat bontsunk le, s melyeket ne, hogy a különös szabadságból valódi érték szülessen. A medicina önmagában is a reáliák és a humaniórák halmazainak átfedésében létezik. A legrégebbi művészetek közül való és a legújabb tudományok közé tartozik – fogalmazta a XIX. században az excentrikus német orvos, Nussbaum. Határterületi tanulmánykötetünk abban az értelemben is, hogy az orvoslás „tárgyáról” az emberi testről, alkalmasint a költő testéről, filozófiai értelemben bölcselő gondolatokat is a magunkénak tudjuk, diskurzusunk tárgyává tesszük. Ugyanebben az értelemben tekintünk a társadalomtudományok felé. A demográfiai katasztrófa idején aligha lehet fontosabb számunkra, mint visszanézni: elődeink miként hozták létre a védőnői hálózatot. A szekció szellemiségét illetően azt az elvet szándékoztunk érvényesíteni, hogy a kutatás és a feldolgozás számára egységes szabályok szerint vizsgálandó történelem létezik, és a puszta, bár tagadhatatlanul érdekes, anekdotikus történetmondás ettől különbözik. Bizonyos karakteres szegmensekben, mint a hadtörténelem, gazdaságtörténet, politikatörténet, ideológiatörténet – a szaktudományi vonások különösen erősek –, és az orvos- és a …
Tovább a műhöz
Orvosi helyirások’ haszna tagadhatatlan. A’ helynek, hol lakunk átalános egészségi állapolja nemcsak az orvosra, hanem a’ kormány és minden egyes lakóra nézve is felette fontos. A’ kormányt érdekli a’ tárgy, mert a’ köz testi jólétre gondoskodás első kötelességei közé tartozik; mert csak egészséges polgárok munkásak, ‘s munkássághoz jólétet és szerencsét egyesekre úgy, mint az álladalomra. Az egyes lakó illy helyiratok által avattatik azon visszonyok’ ismeretébe, mikről az ő, ‘s laktársai épsége függ. Végre, ki ne olvasná szívesen lakhelye sőt önnön maga előadását illy fontos és eddig még nem érintett tekintetekben? — A’ föladás azonban nehéz, ugy annyira, hogy a’ jeles orvosi helyirások átalában a’ ritkaságok közé tartoznak. Mert a’ tárgyak’ kölönfélesége többek’ Összemunkálását teszi szükségessé, a’ kútfők’ vizsgálata, az adatok' gyűjtése töménytelen akadályokkal jár, kivált nálunk, hol vajmi sok dolog még bölcsőjében fekszik. ’S mert az illy helyirat leginkább a' leirt táj' lakóitól olvastatik, a' legszigoruabb szabatosságot, pontosságot és hűséget kívánja, annyira, hogy a' legkisebb kicsiség, máskép adva mint van, tetemes szemrehányást szerez az írónak.
Tovább a műhöz
Az emberiség legnemesebb harcáról szól ez a könyv: a betegségek, a halál elleni harcról. Ennek a több évezredes küzdelemnek az első csatáit még könnyűfegyverzetben vívta az ember: segítői mindössze a tapasztalatok s a gyógyfüvek voltak, majd - ahogy fokozatosan megismerte saját testét, szerveinek felépítését, működését - megalkotta egyre komolyabb fegyvereit is: műszereket, vizsgálati és sebészeti módszereket, gyógyszereket. A neves orvostörténész gazdagon illusztrált kötete a gyógyítás hőseit mutatja be Hippokratésztől a himlővakcinálást bevezető Jennerig, Vesaliustól a penicillint felfedező Flemingig. Találkozunk azokkal, akik mindent feláldoztak azért, hogy betegeiken segítsenek. Így a legnagyobb magyar orvossal, Semmelweis Ignáccal, aki a gyermekágyi láz leküzdésének szentelte életét, vagy azzal a fiatal kutatóval, aki katétert vezetett be a saját szívébe, hogy a szívkamra vérének öszszetételét megismerje. Ők igazi példaképek lehetnek. Mert nem a hiúság és a dicsvágy volt tetteik indítéka, hanem a tudományos kíváncsiság és az emberszeretet. A kötetet mintegy százötven fekete-fehér és színes fénykép illusztrálja.
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 4