Keresés
Találatok
A Balaton
- Lukács Károly
- 1931
Az ország szívét Csonkamagyarország délnyugati szögletével átlósan összekötő s az Adria felé vezető vasút' vonal mentén, közel 80 km. hosszúságban húzódik a Balaton kettős medencéje, melynek méretei eléggé igazolják a „magyar tenger" elnevezés költői túlzását. Nincs még egy ilyen hatalmas vízfelület egész Középeurópában: több mint százezer kat. hold, máskép kerek hatszáz km2, a kiterjedése. (A Genfi-tó 580, a Bódeni 540, a legnagyobb német tó, a Spirding csak 130 km2.) A fővárostól alig több, mint száz km.-nyire, amint az aligai magas partról lefelé kezd robogni a vonat, hirtelen tűnik elő, gyémántos csillogással, az óriási víztükör, melyet derült időben a tihanyi félszigettel záruló, hegyvölgyekkel csipkézett láthatár övez, ködös-párás napokon azonban a víz síkja az égbolttal folyik egybe és valóban tengerszerű távlatot mutat.
A Balatont természeti ritkaságai, táji szépségei, történeti emlékei és mindinkább előtérbe nyomuló gazdasági tényezői a maradék ország legértékesebb tájává avatják, amely egyre jobban kezdi már nemcsak a magyar társadalom szélesebb rétegeinek, hanem a kormányzatnak figyelmét is magára vonni. A Balaton valódi megismerése a Lóczy Lajos által 1891-ben megindított tudományos tanulmányozással vette kezdetét és nem lehet egészen véletlen, hogy a balatonparti fürdőhelyek is ebben és az erre következő években kezdtek …
Tovább a műhöz
A Föld és népei
- 1879
Korunkban, a rohamosan egymást követő találmányok és felfedezések, a gőzhajózás, vasúti közlekedés és a villanyos távirás korában, a tudomány nem maradhat egyes néposztályok titka és kiváltsága, hanem kell, hogy az a népek minden osztályainak és összes rétegeinek közös kincsévé váljék. Nemzeteknek és egyeseknek a tudományos ismeretek adják meg az erkölcsi és értelmi míveltség jellemét. S a különböző ismeretkörök között az egyik legkiválóbb helyet a földrajz foglalja el, mely a természeti és történelmi tudományok közötti hézagot áthidalja, mely bennünket megismertet az emberi nem egyes fajaival és családjaival, saját hazánkkal s a föld egész kerekségével, mint a különböző nemzetek lakhelyével s működésök és fejlődésök, felvirágzásuk és elhanyatlásuk színhelyével. Kellő földrajzi ismeretek nélkül bizonyára senki sem foghatja fel és értheti meg a történelem évkönyveiben feljegyzett események és viszontagságok lefolyását. Aki tehát a mívelt ember nevére igényt tart, annak okvetetlenül némi tájékozottsággal és jártassággal kell bírnia a földrajzban; már Sztrábo bizonyítgatja, hogy a földrajzra nemcsak a bölcsnek és tudósnak, a hadvezérnek és államférfinak van szüksége, hanem a mérnöknek, építésznek, kereskedőnek és iparűzőnek is, szóval minden felvilágosodott és mívelt embernek. Csakugyan minden európai országban kormányok, …
Tovább a műhöz
A Föld és népei
- 1880
Ha rátekintünk a térképre, észreveszszük, hogy Afrika idomtalanabb, szegletesebb, minta többi világrészek, kivéve az ausztráliai földrészt. Már egy ízben említettük, hogy Ausztráliához és Dél-Amerikához hasonlít, s körvonalainak csínja sokkal megette áll Európa és Ázsiáénak, de sőt még Észak-Amerikáé megett is. Félszigetei épenséggel nincsenek, s az egyetlen Szomáli nevű keleti fok, mely előtt Szokotora szigete fekszik, alig tekinthető a félsziget halvány másának. Ebből következik az is, hogy a tengerparton az öböl és bájképzödés is nagyon tökélletlen. Ott van ugyan az északi parton a régi, úgynevezett Syrtis maior és Syrtis minor közötti nagy öböl, a nyugatin pedig a Guineai-öböl; de ezek is oly kevéssé bemélyedő és körülzárt bevágások, hogy az öböl neve csak hízelgés lehet rájok nézve. Valóságos öblöt, körülbelől a Californiai-öbölhöz hasonló Veres-tenger képez, de ennek keleti partjai már Arábia ázsiai részéhez tartoznak. A számtalan tengerparti sziget által képzett díszt is nélkülözi Afrika. Nehány a Guineai-öbölben fekszik, a legjelentékenyebb csoportok pedig t. i. a Zöld-fok, és Kanári-szigetek, a fekete földrész nagy, nyugati kidudorodása körül, s az Azori szigetek már oly távol tőle, hogy alig lehet őket Afrikához számítani. Afrika keleti partjai már kedvezőbben vannak megáldva szigetekkel, s itt újra látjuk azon törvény …
Tovább a műhöz
A Föld és népei
- 1881
Hellwald nagy ethnographiai műve jelen harmadik kötetének átdolgozásával a magyar kiadó engem bízott meg. Nincs miért tagadnom, örömmel fogadtam el e megbízatást. Nemcsak azért, mivel a mű jelentőségét irodalmunkban teljesen tudom méltányolni s hiányt pótló mii alkotására magyar író mindenkor büszkén vállalalkozik, hanem tisztán egyéni okokból is. A mű kidolgozása ifjúkori álmaimat, a múltak szép emlékeit fogja visszaidézni elém. Serdülő korban voltam még, midőn a mai Magyarország egész területét beutaztam s nagyrészt gyalog, mindenkor tanulmányozás végett téve utamat s érett ifjúságom négy teljes évét áldoztam arra, hogy Európa egy jelentékeny részét bejárjam. Hónapokat töltöttem a nagy városokban, hogy tudományos ismereteimet gyarapítsam, de megragadtam minden alkalmat, hogy oly helyekre is elmehessek, hol magyar utazó talán soha sem fordult meg, s hol magát a czivilisatió által még nem változtatott népéletet tanulmányozhattam. Árva és vagyontalan ifjú voltam, de szivem nem tudott meghidegülni soha s az itt-ott érzett űrt örömest pótoltam ama kimondhatlan gyönyörrel, mit a természet szépségei s a népélet vonzó aprólékos jellemvonásainak megfigyelése minden fogékony kebelben ellenállhatatlanul felkelt. A magyar nép mélyen érző ábrándozásra hajlandó jellege megmaradt nálam a mai napig is. Kém közönyös előttem semmi, a mivel időről-időre foglalkoznom kell …
Tovább a műhöz
Tizenkét éve múlt, midőn a hasonczimü mű, mely az első nagyobb szabású népszerű földrajzi munka volt hazai irodalmunkban, ugyanezen czég kiadásában három vaskos kötetben megjelent. Akkor e mű Hellwald Frigyes német földrajzi iró hason irányú munkájának átdolgozásaként jelöltetett meg s jelentékeny részben valóban az is volt. Az első két kötetet dr. Toldy László, az utolsó harmadikat alulírott készítették s az úttörő vállalathoz a rendszeres magyar földrajzi irodalom megalkotója, dr. Hunfalvy János egyetemi tanár irt előszót. A jelen uj kiadás nem a régi átdolgozása többé, hanem egészen uj munka, melynek Hellwald Frigyes művével csak történeti összefüggése van s igy a német iró nevét sem viselheti többé czimében. Teljesen megokolt ez a változtatás, ha csak egy pillantást vetünk is az első kiadás megjelenése óta lefolyt 12 év alatt történt eseményekre, a mennyiben azok a föld felületének politikai megoszlására, valamint a földrajzi és népismei tudományok fejlődésére vonatkoznak. Nem nagyítás azt állítanunk, hogy mind a három szempontból oly gyökeres átalakulások történtek ezen aránylag rövid idő alatt, melyek még egy nem szakképzett, de általános műveltséggel bíró közönség igényeihez alkalmazott műnél is csak a teljes átdolgozást engedik meg, nem pedig kisebb-nagyobb pótlásokat és javításokat. Leginkább ismeretes minden művelt egyén előtt az a …
Tovább a műhöz
Földrészünket Gibraltárnál egy 13 km. széles tengersáv választja el Afrikától, s Túnisz és Sziczília közt sem nagyobb a távolság 150 km.-nél, úgy hogy tiszta időben szabad szemmel is egészen jól ki lehet venni a túlsó partokat; de már a görög szigetek végső nyúlványai és Egyiptom északi partjai közt egy teljesen szigetnélküli mély tenger terűl el. Mai közlekedési eszközeinkkel 29 óra alatt érünk Marseilleből Algírba, arra pedig három nap elegendő, hogy Brindiziből eljussunk a Szuez-csatorna északi torkolatához. Már a régi rómaiak úgy találták, hogy Karthágó nagyon közel van Kómához és meg sem nyugodtak addig, míg ezt az alkalmatlan «szomszédok el nem távolították a közeliikből; a Földközi-tenger keleti részében pedig, tudjuk, a görög és egyiptomi világ közt már a legsötétebb ó-korban kezdődött meg az érintkezés és sok századon keresztül szakadatlanúl fennállott. Mind ennek ellenére, Afrika belsejének, de még csak a partjainak kikutatása is lassan haladt előre, s még napjainkban is egészen a Földközitengerig és a Nílus völgyéig nyúlnak azok a területek, a melyek a földrajzi tudományra részleteiben még teljesen ismeretlenek. Ennek az okait nem kell hosszasan kutatnunk. Bármikép vélekedjünk ugyanis azokról a változásokról, a melyeken Észak-Afrika éghajlata és a mívelődés iránti fogékonysága az ó-kor óta netán keresztül ment: az az egy bizonyos, …
Tovább a műhöz
Az a földrész, melyet a legtöbb európai néppel közösen mi magyarok is őseink hazájának tartunk, a hova a biblia és a tudományos világ az emberiség bölcsőjét helyezte, területre a legnagyobb, népességre a legsűrűbb, tájképi érdekességekben a leggazdagabb s történeti szempontból a legcsodálatosabb valamennyi között. Nagyobb, mint az ó-világ két más földrésze, Európa és Afrika, együttvéve; tisztán keleti országaiban a jelenleg élő emberi nemnek közel fele része található; hatalmas folyói versenyeznek a legnagyobbakkal; hófedte tetői páratlanok a világon ; magasabb hegy, nagyobb síkság nincs sehol, s népeinek története, bár aránylag kevéssé ismeretes, a mesés őskorba nyúlik vissza, tiszteletet ébresztve maga iránt. Ma igen kevés jelentősége van a világegyetemben az óriási föld népének; az európai népek gyarmatain kivül csak a napjainkban mesés gyorsasággal megifjodott .Japán mutat figyelemreméltó törekvéseket; azonban önkéntelenül érezzük, hogy Európa mellett — az új amerikai társadalomtól eltekintve — csak Kelet-Ázsiában van még nagyfontosságú néptelep; érezzük, hogy ez a kolosszus, mely most újból megmozdúlt, jelentékeny szerepet fog játszani. Mind a mellett Ázsiát csak napjainkban kezdjük valósággal ismerni; sőt kétségtelen, hogy jelenleg a sarkvidéken kívül ez a legismeretlenebb világrész. Nemcsak a részleteket, de nagy területeket tekintve is. …
Tovább a műhöz
Európa a legnevezetesebb világrész. Itt laknak a legműveltebb népek, a világtörténelem eseményeinek nagy része ezen a földön történt s innen terjedt szét s terjed nagyrészt mai nap is a civilisatio a földteke minden részére, melyben csak a régi keletázsiai művelődés b az egészen új északamerikai versenyezhet némileg vele. De ha a múlt s jelen nagy eseményei nem tennék is e földrészt oly fontossá, nevezetes lenne azért, mert mi is itt lakunk s mert e terület lakói általában legközelebbi ismerőseinkhez tartoznak. Őszintén meg kell vallanunk, hogy tisztán ez az érdeklődés okozza azt, hogy Európát a világrészek közé számítjuk. Földrajzi tekintetben szigorúan véve, nincs jogunk hozzá. Európa tulajdonkép Ázsiának nyugatra terjedő nagy félszigete s Afrikától is csak a keskeny gibraltári szoros, a régi Hereules-oszlopok, választják el. Általában az ó világ három nagy területe földrajzi szempontból egy egészet képez, még a látszólag önálló Afrikát is összeköti Ázsiával a szuezi földszoros. Európa s Ázsia között még szorosabb a kapocs. A földrajzírók megállapították ugyan a határt az éjszakról délre nyúló Ural hegység ormóján, részben pedig a mellette levő nagy mélyedésben, de e határ egészen mesterséges s nem a természet szabta meg. Az e vidéken lakó emberek életmódjában s jellegében sem lehet észrevehető különbséget találni az Uralhegy nyugati, …
Tovább a műhöz
A Föld és népe című nagyobb terjedelmű illusztrált népies földrajzi műből, melynek első kiadását a Méhner Vilmos-féle könyvkiadó czég már 25 évvel ezelőtt megkezdette, a jelen kötetben adjuk ki a második teljesen újból írt kiadásnak bezáró részét. Az a nagy érdeklődés, melyet olvasóközönségünk e mű iránt tanúsított, arra ösztönzött bennünket, hogy a második kiadást tetemesen nagyobb s a közszükségletnek megfelelőbb átdolgozásban adjuk ki. így lett a korábbi három kötetű műből jelenleg öt vaskos kötetből álló gyűjtemény, melynek négy első kötete az idegen országokat és népeket ismerteti, a jelenlegi pedig kizárólag Magyarország földjét és népét tárgyalja. Hazánk régibb és újabb leírásai mellett éreztük mindnyájan egy, középterjedelmü népies nyelven írt s illusztrált műnek hiányát. Hogy ezt a hazafias feladatot minél jobban valósíthassuk meg, elhatározta a szerző és kiadó, hogy a nagy honismertető mű egyes részeinek feldolgozására a legkiválóbb szakerők közreműködését kéri ki. így sikerült a czímlapon felsorolt 26 kiváló szakerő közreműködését megnyerni, kiknek munkáit a tartalomjegyzék egyenkint feltünteti, s a mellett közel félezer képet gyűjteni össze, hogy a művelt magyar közönség kezébe új kézikönyvet adhassunk, mely gyönyörködtetve oktasson, s ismereteket terjesztve éleszsze s tartalmasabbá tegye a hazaszeretet nemes …
Tovább a műhöz
Általános gazdaságföldrajzi ismeretek
- Ismeretlen
A világgazdaság hosszú történelmi út során alakult ki, időben a tőkés termelési mód kibontakozására esik kialakulása. Ezt megelőzően is voltak olyan térségei a világnak, amely fejlettségével, hatalmával egy kontinens vagy egy nagyobb térség vezető hatalma volt. Ezeket a mai szóhasználattal élve koruk gazdasági (politikai, katonai) centrumának nevezhetjük. A gazdálkodás kezdeteinek kialakulása összefügg a pleisztocén vége felé elkezdődő klímaváltozással. Nagy felmelegedés indult meg, az addigi éghajlati területek átrendeződtek, északabbra tolódtak amihez alkalmazkodni kellett a gyér népességnek. 10-12 ezer éve az addigi gyűjtögetés helyett megjelent a földművelés és állattenyésztés. Ez kezdetben a Zagrosz hegységből terjedt szét Mezopotámiába, Nílus felső völgyére és a Jordán mellékére. A vadászat feltételeit a szárazabbá váló klíma rontotta, emiatt megpróbálkoztak a háziasítással. Mintegy 5-10 ezer évvel ezelőtt részben egymással párhuzamosan a Föld több pontján is megindulnak a gazdálkodás kezdeti lépései. Ebben Elő-Ázsia járt az élen, ahol a gabona (búza, árpa) termelése mellett az állattenyésztés (kecske, juh) is megjelenik. Ugyancsak itt öntözik először a földet a termés-mennyiség növelése érdekében. Délkelet-Ázsiában a monszun éghajlat miatt a rizstermelés honosodott meg, s innen terjedt el a Huangho völgyéig, valamint Elő-lndiába. Ez a …
Tovább a műhöz
A Magyar Tudományos Akadémia XXI-dik naggyülése 1859. december 15-kén tartott ülésében tudományos kézikönyvek készíttetését határozta el, melyek a különböző szakokat, a tudomány jelen állásának színvonalához mérten, mind alaposan, mind elég bőven tárgyalják, hogy a magyar olvasó azokban kellő tájékokozást nyerhessen. Ehhez képest — nagy szükségét érezvén irodalmunk egy a tudomány ujabb fogalma szerinti földiratnak — a mondott nagygyűlés első sorban egyetemes földirati kézikönyv készítését tűzte ki; s czélszerűnek találtatván utóbb, hogy ezt a magyar birodalom természettani földirata, mint legeslegégetőbb szükség előzze meg, először is ennek kiadása ment határozatba. Az Akadémia 1860. julius 30-án tartott ülésében, tapasztalván, hogy e szakban a legnagyobb készültség jeleit Hunfalvy János levelező tag adá irodalmunk mezején; ilyes kézikönyv megírására őt határozó felhivatni, ki is, elvállalván a megbízást, 1861. november 18-án mutatványképen azon részt olvasó fel az Akadémiában, mely a Bánság hegységeit tárgyalja, s mely közhelyesléssel találkozván, szerző az 1862. mártius 30-án tartott összes ülésnek bemutatá munkájának első részét ily czím alatt: „Magyarország természeti viszonyainak leírása“, előadván egyszersmind, ismertetésül e munka átalános tervét, s felolvasván bevezetésének egy részét. Az ülés a benyújtott művet …
Tovább a műhöz
A Magyar Tudományos Akadémia XXI-dik naggyülése 1859. december 15-kén tartott ülésében tudományos kézikönyvek készíttetését határozta el, melyek a különböző szakokat, a tudomány jelen állásának színvonalához mérten, mind alaposan, mind elég bőven tárgyalják, hogy a magyar olvasó azokban kellő tájékokozást nyerhessen. Ehhez képest — nagy szükségét érezvén irodalmunk egy a tudomány ujabb fogalma szerinti földiratnak — a mondott nagygyűlés első sorban egyetemes földirati kézikönyv készítését tűzte ki; s czélszerűnek találtatván utóbb, hogy ezt a magyar birodalom természettani földirata, mint legeslegégetőbb szükség előzze meg, először is ennek kiadása ment határozatba. Az Akadémia 1860. julius 30-án tartott ülésében, tapasztalván, hogy e szakban a legnagyobb készültség jeleit Hunfalvy János levelező tag adá irodalmunk mezején; ilyes kézikönyv megírására őt határozó felhivatni, ki is, elvállalván a megbízást, 1861. november 18-án mutatványképen azon részt olvasó fel az Akadémiában, mely a Bánság hegységeit tárgyalja, s mely közhelyesléssel találkozván, szerző az 1862. mártius 30-án tartott összes ülésnek bemutatá munkájának első részét ily czím alatt: „Magyarország természeti viszonyainak leírása“, előadván egyszersmind, ismertetésül e munka átalános tervét, s felolvasván bevezetésének egy részét. Az ülés a benyújtott művet …
Tovább a műhöz