Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
IV. Konferenciakötet
- 2022
2021 november 20-án szerveztünk meg immáron negyedik alkalommal
konferenciát a pécsi jogász doktoranduszoknak. A hagyományt még 2018-ban kezdtük meg. A konferencia szervezésével lehetőséget biztosítunk a pécsi PhD-hallgatóknak, doktorjelölteknek, illetve posztdoktoroknak, hogy bemutassák kutatási eredményeiket, majd írásos formában azokat publikálják konferenciakötetben. A konferencia online térben Microsoft Teams alkalmazás segítségével valósult meg. A résztvevők száma 29 volt, ami mennyiségben felülmúlta a korábbi konferenciák iránti érdeklődést. Az előadásokat három (két idegen nyelvű és egy magyar) szekcióba osztottuk be. A publikum számos jogterületről hallgathatott színvonalas előadásokat, amelyeket követően pedig lehetőség volt az eredményeket megvitatni, és kérdéseket intézni az előadóhoz. A szerkesztőbizottság a konferenciakötetbe 17 tanulmányt fogadott be, amelyet online formában publikálunk. A szerkesztők ezúton is köszönik minden előadónak, illetve tanulmányt küldő szerzőnek, hogy a konferencia sikeréhez hozzájárultak.
Tovább a műhöz
A Digitális Társadalom jogrendszereinek kialakulásáról szóló könyvem hosszú előtörténettel bír. Az első kérdések akkor merültek fel bennem, amikor 2015-ben az Igazságügyi Minisztériumba kirendelt bíróként a perrendtartások reformján dolgoztam, és a munka elérkezett az elektronikus kapcsolattartás, az elektronikus eljárások kodifikálhatóságához. A hagyományos eljárásjog fogalmaitól elérő, új, nyelvileg nehezen megfejthető jogi rendelkezések szükségessége vetődött fel, így utána kellett nézni néhány problémának, mielőtt a megoldások perjogi módjairól döntöttünk. A következő állomás a Kúriához kötődik, ahol 2016-2017-ben kirendelt bíróként végeztem különböző kutatásokat. A Kúria vezetésével egyetértve megszerveztük a Tudósklubot, ahova olyan előadókat, szakembereket hívtunk, akik az informatika és a jog világában egyaránt otthonosan mozogtak. Több hónapon keresztül, havi egy-két alkalommal folytak a beszélgetések az adatvédelem új rendszeréről, a digitális világ kihívásairól, az adatbankok kezeléséről, a Big Data jelentőségéről, a jogi nyelvezet átalakulásáról. Érdeklődésem a témák iránt a kúriai munkámat befejezve sem lankadt, kíváncsi voltam a külföldi tapasztalatokra, ezért kutatási pályázatot nyújtottam be az Alexander von Humboldt Alapítványhoz. A kutatási terv a német jog digitális átalakulásának főbb irányait célozta meg. …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 15.
- 2021
A gyónási titok egy rendkívül érzékeny és sokszínű kérdéskör, amely összeköti az egyházi és a világi jogot. Számos olyan kérdést vet fel, amelyeket interdiszciplináris megközelítésben kell vizsgálni. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk róla, hogy valójában mi is az a gyónási titok, egyszerre kell világi jogi, egyház jogi és filozófiai oldalról is vizsgálni. A jog és az egyház mást ért jelen esetben igazság szó alatt. Miért fontos, hogy mit jelent az igazság? Mert az egyházi jog szerint az egyházi igazság az elsődleges és a követendő. Vele szemben áll a jogi igazság, a jogszabályoknak való megfelelés. Valójában mindkét tudományterület rendelkezik a saját igazságával, amely a saját szabályrendszerén belül elfogadott és követendő. A probléma akkor merül fel, amikor ez a két igazság eltér egymástól. Véleményem szerint meg kell találni azokat a külső társadalmi körülményeket, amelyek indokolják az egyik vagy másik igazságnak a privilégiumát. Mindig komplexitásában kell vizsgálni az egyedi eseteket is. A gyónási titok a legnagyobb egyházi szentség, a bűnbánó megtisztulni vágyó embert vallomása. A célja pedig a feloldozás elnyerése. Joggal merül fel a kérdés, hogy hogyan viszonyul ehhez a világi jog és a társadalmi értékrendszer. További kérdésként merül fel, hogy hol van az a határ, amikor a jogi és a társadalmi érdek erősebb, mint az egyházi titok …
Tovább a műhöz