Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
IV. Konferenciakötet
- 2022
2021 november 20-án szerveztünk meg immáron negyedik alkalommal
konferenciát a pécsi jogász doktoranduszoknak. A hagyományt még 2018-ban kezdtük meg. A konferencia szervezésével lehetőséget biztosítunk a pécsi PhD-hallgatóknak, doktorjelölteknek, illetve posztdoktoroknak, hogy bemutassák kutatási eredményeiket, majd írásos formában azokat publikálják konferenciakötetben. A konferencia online térben Microsoft Teams alkalmazás segítségével valósult meg. A résztvevők száma 29 volt, ami mennyiségben felülmúlta a korábbi konferenciák iránti érdeklődést. Az előadásokat három (két idegen nyelvű és egy magyar) szekcióba osztottuk be. A publikum számos jogterületről hallgathatott színvonalas előadásokat, amelyeket követően pedig lehetőség volt az eredményeket megvitatni, és kérdéseket intézni az előadóhoz. A szerkesztőbizottság a konferenciakötetbe 17 tanulmányt fogadott be, amelyet online formában publikálunk. A szerkesztők ezúton is köszönik minden előadónak, illetve tanulmányt küldő szerzőnek, hogy a konferencia sikeréhez hozzájárultak.
Tovább a műhöz
A Digitális Társadalom jogrendszereinek kialakulásáról szóló könyvem hosszú előtörténettel bír. Az első kérdések akkor merültek fel bennem, amikor 2015-ben az Igazságügyi Minisztériumba kirendelt bíróként a perrendtartások reformján dolgoztam, és a munka elérkezett az elektronikus kapcsolattartás, az elektronikus eljárások kodifikálhatóságához. A hagyományos eljárásjog fogalmaitól elérő, új, nyelvileg nehezen megfejthető jogi rendelkezések szükségessége vetődött fel, így utána kellett nézni néhány problémának, mielőtt a megoldások perjogi módjairól döntöttünk. A következő állomás a Kúriához kötődik, ahol 2016-2017-ben kirendelt bíróként végeztem különböző kutatásokat. A Kúria vezetésével egyetértve megszerveztük a Tudósklubot, ahova olyan előadókat, szakembereket hívtunk, akik az informatika és a jog világában egyaránt otthonosan mozogtak. Több hónapon keresztül, havi egy-két alkalommal folytak a beszélgetések az adatvédelem új rendszeréről, a digitális világ kihívásairól, az adatbankok kezeléséről, a Big Data jelentőségéről, a jogi nyelvezet átalakulásáról. Érdeklődésem a témák iránt a kúriai munkámat befejezve sem lankadt, kíváncsi voltam a külföldi tapasztalatokra, ezért kutatási pályázatot nyújtottam be az Alexander von Humboldt Alapítványhoz. A kutatási terv a német jog digitális átalakulásának főbb irányait célozta meg. …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 15.
- 2021
A gyónási titok egy rendkívül érzékeny és sokszínű kérdéskör, amely összeköti az egyházi és a világi jogot. Számos olyan kérdést vet fel, amelyeket interdiszciplináris megközelítésben kell vizsgálni. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk róla, hogy valójában mi is az a gyónási titok, egyszerre kell világi jogi, egyház jogi és filozófiai oldalról is vizsgálni. A jog és az egyház mást ért jelen esetben igazság szó alatt. Miért fontos, hogy mit jelent az igazság? Mert az egyházi jog szerint az egyházi igazság az elsődleges és a követendő. Vele szemben áll a jogi igazság, a jogszabályoknak való megfelelés. Valójában mindkét tudományterület rendelkezik a saját igazságával, amely a saját szabályrendszerén belül elfogadott és követendő. A probléma akkor merül fel, amikor ez a két igazság eltér egymástól. Véleményem szerint meg kell találni azokat a külső társadalmi körülményeket, amelyek indokolják az egyik vagy másik igazságnak a privilégiumát. Mindig komplexitásában kell vizsgálni az egyedi eseteket is. A gyónási titok a legnagyobb egyházi szentség, a bűnbánó megtisztulni vágyó embert vallomása. A célja pedig a feloldozás elnyerése. Joggal merül fel a kérdés, hogy hogyan viszonyul ehhez a világi jog és a társadalmi értékrendszer. További kérdésként merül fel, hogy hol van az a határ, amikor a jogi és a társadalmi érdek erősebb, mint az egyházi titok …
Tovább a műhöz
It is a truism that the law lags behind technology. The British Statute of Anne enacted in 1710, considered to be the world’s first legislation to grant copyright under public law, appeared over 250 years after Gutenberg introduced the movable type printing press. By that reckoning, data protection law has reacted with nimble vigour to the digitalisation of society and the economy. The EU’s General Data Protection Regulation (‘GDPR’) must be viewed in the context of the worldwide trend to adopt similar laws, a trend inspired by the EU itself. On the adoption of the GDPR’s predecessor, Directive 95/46/EC, around 30 countries had similar rules, and the bulk of these were within Western Europe; now there are almost 130, across all continents. The EU remains, however, wholly unique in one sense—it is the only jurisdiction whose own constitution, in the form of Article 8 of the Charter of Fundamental Rights and Article 16 of the Treaty on the Functioning of the European Union, obliges the adoption of comprehensive rules for the protection of personal data. The GDPR is indeed comprehensive: its material and territorial scope matches the depth and breadth of digital technologies’ encroachment (welcome or not) into our lives; updated or brand new rights and obligations with regards to profiling, automated decision-making, portability, erasure and other areas take aim at standard practices which potentially harm the individual; and the powers of independent …
Tovább a műhöz