Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
A Magyar Tudományos Akadémia XXI-dik naggyülése 1859. december 15-kén tartott ülésében tudományos kézikönyvek készíttetését határozta el, melyek a különböző szakokat, a tudomány jelen állásának színvonalához mérten, mind alaposan, mind elég bőven tárgyalják, hogy a magyar olvasó azokban kellő tájékokozást nyerhessen. Ehhez képest — nagy szükségét érezvén irodalmunk egy a tudomány ujabb fogalma szerinti földiratnak — a mondott nagygyűlés első sorban egyetemes földirati kézikönyv készítését tűzte ki; s czélszerűnek találtatván utóbb, hogy ezt a magyar birodalom természettani földirata, mint legeslegégetőbb szükség előzze meg, először is ennek kiadása ment határozatba. Az Akadémia 1860. julius 30-án tartott ülésében, tapasztalván, hogy e szakban a legnagyobb készültség jeleit Hunfalvy János levelező tag adá irodalmunk mezején; ilyes kézikönyv megírására őt határozó felhivatni, ki is, elvállalván a megbízást, 1861. november 18-án mutatványképen azon részt olvasó fel az Akadémiában, mely a Bánság hegységeit tárgyalja, s mely közhelyesléssel találkozván, szerző az 1862. mártius 30-án tartott összes ülésnek bemutatá munkájának első részét ily czím alatt: „Magyarország természeti viszonyainak leírása“, előadván egyszersmind, ismertetésül e munka átalános tervét, s felolvasván bevezetésének egy részét. Az ülés a benyújtott művet …
Tovább a műhöz
A Magyar Tudományos Akadémia XXI-dik naggyülése 1859. december 15-kén tartott ülésében tudományos kézikönyvek készíttetését határozta el, melyek a különböző szakokat, a tudomány jelen állásának színvonalához mérten, mind alaposan, mind elég bőven tárgyalják, hogy a magyar olvasó azokban kellő tájékokozást nyerhessen. Ehhez képest — nagy szükségét érezvén irodalmunk egy a tudomány ujabb fogalma szerinti földiratnak — a mondott nagygyűlés első sorban egyetemes földirati kézikönyv készítését tűzte ki; s czélszerűnek találtatván utóbb, hogy ezt a magyar birodalom természettani földirata, mint legeslegégetőbb szükség előzze meg, először is ennek kiadása ment határozatba. Az Akadémia 1860. julius 30-án tartott ülésében, tapasztalván, hogy e szakban a legnagyobb készültség jeleit Hunfalvy János levelező tag adá irodalmunk mezején; ilyes kézikönyv megírására őt határozó felhivatni, ki is, elvállalván a megbízást, 1861. november 18-án mutatványképen azon részt olvasó fel az Akadémiában, mely a Bánság hegységeit tárgyalja, s mely közhelyesléssel találkozván, szerző az 1862. mártius 30-án tartott összes ülésnek bemutatá munkájának első részét ily czím alatt: „Magyarország természeti viszonyainak leírása“, előadván egyszersmind, ismertetésül e munka átalános tervét, s felolvasván bevezetésének egy részét. Az ülés a benyújtott művet …
Tovább a műhöz
A Magyar Tudományos Akadémia XXI-dik naggyülése 1859. december 15-kén tartott ülésében tudományos kézikönyvek készíttetését határozta el, melyek a különböző szakokat, a tudomány jelen állásának színvonalához mérten, mind alaposan, mind elég bőven tárgyalják, hogy a magyar olvasó azokban kellő tájékokozást nyerhessen. Ehhez képest — nagy szükségét érezvén irodalmunk egy a tudomány ujabb fogalma szerinti földiratnak — a mondott nagygyűlés első sorban egyetemes földirati kézikönyv készítését tűzte ki; s czélszerűnek találtatván utóbb, hogy ezt a magyar birodalom természettani földirata, mint legeslegégetőbb szükség előzze meg, először is ennek kiadása ment határozatba. Az Akadémia 1860. julius 30-án tartott ülésében, tapasztalván, hogy e szakban a legnagyobb készültség jeleit Hunfalvy János levelező tag adá irodalmunk mezején; ilyes kézikönyv megírására őt határozó felhivatni, ki is, elvállalván a megbízást, 1861. november 18-án mutatványképen azon részt olvasó fel az Akadémiában, mely a Bánság hegységeit tárgyalja, s mely közhelyesléssel találkozván, szerző az 1862. mártius 30-án tartott összes ülésnek bemutatá munkájának első részét ily czím alatt: „Magyarország természeti viszonyainak leírása“, előadván egyszersmind, ismertetésül e munka átalános tervét, s felolvasván bevezetésének egy részét. Az ülés a benyújtott művet …
Tovább a műhöz