Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 6

Találatok


E jegyzék összeállítása a végből történt, hogy a történetírók tájékozást szerezhessenek, mily nyomtatott oklevél-gyűjtemények találhatók a M. T. Akadémia könyvtárában. A történelmi szak a könyvtárnak egyik legnagyobbika, melynek a történeti forrásmunkák már eddig is kiváló részét tették, s részint vétel, részint csere útján jelentékenyen gyarapodtak. A diplomatariumok és monumenták rendszeres gyűjtése azonban csak 1901 óta történik azon 2000 korona összegen, melyet a belügyministerium az Akadémiával ugyanazon évben történt megállapodás (Lásd Akad. Értesítő 1901. évf. 193. lapját) értelmében, diplomatariumok vásárlására az Akadémiának rendelkezésére bocsát. Eddig 500-nál több különféle diplomatarium- és monumenta-gyűjteménynyel növekedett a könyvtár, a mely gyűjtemény gazdag anyagot nyújt a magyar, franczia, olasz, spanyol, portugal, angol, német, holland, svéd, orosz, lengyel történelem tanulmányozásához. E jegyzék összeállításában túlnyomólag az oklevélgyűjteményekre és történeti monumentákra van súly fektetve; s így a különböző krónikák, naplók, emlékiratok kimaradtak, bár a történeti forrásmunkák keretébe tartoznak. Kivételt csak akkor tettem, ha az ilynemű művek valamely gyűjteményes munkák részeit képezik. Fölvettem a jegyzékbe, bár nem oklevél-gyűjtemények, a különböző „Scriptores" gyűjteményes kiadásait is, minők a …
Tovább a műhöz
A figyelmes szemlélő az emlékszerű díszes épületeknél leginkább az épület tervezője, az építési terv végrehajtója, a faragványok, szobrok művészei s a festések, műipariemlékek mesterei iránt érdeklődik. Rendesen kevésbé veszi a szegény napszámosokat, kik verejtékkel hordtak téglákat, homokot, meszetaz épülethez s legnagyobb mérvben viselték a nap terhét és hevét. Édes hazánk történelmének nagyszerű palotája kétségkívül további és folytonos fejlesztésre szorul. Ehhez új s különleges építési anyag kivántatik, mely nem oly könnyen található, mint az épületek, házak téglái s homoka. E különleges anyag:- az eredeti kiadatlan történeti adatok, melyeknek ritka téglagyárai a levéltárak. Hazai történetírásunkhoz való élénk s hazafiúi hajlamom ily anyag gyűjtésére, következőleg szerényebb történeti munkásságra ösztönzött, s annak hatása alatt írtam meg jelen munkámat, mely sok tekintetben folytatása «Adatok erdődi báró Pálffy Miklós, a győri hősnek életrajza és korához 1552—1600» ez 1897. évben megjelent eredeti forrásmunkámnak, melyben a gróf Pálffy család levéltárából 840 eredeti okmány — részint egész terjedelemben, részint szabatos kivonatban — más levéltárakból pedig 320 eredeti oklevél foglaltatik. Jelen munkám 1044 eredeti okmányt és okmánykivonatot tartalmaz a gróf Pálffy család levéltárából s 65 eredeti kiadatlan okmányt a …
Tovább a műhöz
Az Orsz. Erdészeti Egyesület választmányának 1893. évi deczember 3-án tartott ülésében Bedő Albert első alelnök azzal az indítványnyal lépett föl, hogy miután immár az erdészeti irodalom sürgősebb szükségleteit, részben kielégítve, részben megbizások s pályázatok útján biztosítva látja, tekintettel az ország ezredéves fennállásának közelgő ünnepére is, a magyar erdőgazdaság-történet megirásának előkészítését tartja szükségesnek. E czélból javaslatba hozta, hogy egy ahhoz értő szakember által, gyűjtessenek össze mindazon kiadott vagy kiadatlan okiratok, a melyek a magyar erdágazdaság fejlődését a honfoglalástól kezdve 1867-ig feltüntetik, s majdan az egyesület kiadásában, a milleniumi kiállításon is bemutathatók legyenek. Az igazgató választmány ezen indítványt nyomban magáévá tévén, miután azt a közgyűlés is elfogadta s keresztülvitelére a választmányt hatalmazta fel, az 1894. évi január 28-án a magyar erdészeti oklevéltár szerkesztésére a választmány kitüntető bizalma engem szemelt ki. Az elvállalt feladat nagyságához képest rövid két év alatt, szakadatlanul folytatott kutatásaimnak sikerülj: is a kívánt anyagot három kötetben összeállítanom. Az anyag összehordásánál mindenképpen azon iparkodtam, hogy abban erdőgazdaságunk fejlődése híven tükröződjék, s megnyugvással mondhatom, hogy e fejlődésnek nincs olyan mozzanata, a melyről …
Tovább a műhöz
Az Orsz. Erdészeti Egyesület választmányának 1893. évi deczember 3-án tartott ülésében Bedő Albert első alelnök azzal az indítványnyal lépett föl, hogy miután immár az erdészeti irodalom sürgősebb szükségleteit, részben kielégítve, részben megbizások s pályázatok útján biztosítva látja, tekintettel az ország ezredéves fennállásának közelgő ünnepére is, a magyar erdőgazdaság-történet megirásának előkészítését tartja szükségesnek. E czélból javaslatba hozta, hogy egy ahhoz értő szakember által, gyűjtessenek össze mindazon kiadott vagy kiadatlan okiratok, a melyek a magyar erdágazdaság fejlődését a honfoglalástól kezdve 1867-ig feltüntetik, s majdan az egyesület kiadásában, a milleniumi kiállításon is bemutathatók legyenek. Az igazgató választmány ezen indítványt nyomban magáévá tévén, miután azt a közgyűlés is elfogadta s keresztülvitelére a választmányt hatalmazta fel…
Tovább a műhöz
Az Orsz. Erdészeti Egyesület választmányának 1893. évi deczember 3-án tartott ülésében Bedő Albert első alelnök azzal az indítványnyal lépett föl, hogy miután immár az erdészeti irodalom sürgősebb szükségleteit, részben kielégítve, részben megbizások s pályázatok útján biztosítva látja, tekintettel az ország ezredéves fennállásának közelgő ünnepére is, a magyar erdőgazdaság-történet megirásának előkészítését tartja szükségesnek. E czélból javaslatba hozta, hogy egy ahhoz értő szakember által, gyűjtessenek össze mindazon kiadott vagy kiadatlan okiratok, a melyek a magyar erdágazdaság fejlődését a honfoglalástól kezdve 1867-ig feltüntetik, s majdan az egyesület kiadásában, a milleniumi kiállításon is bemutathatók legyenek. Az igazgató választmány ezen indítványt nyomban magáévá tévén, miután azt a közgyűlés is elfogadta s keresztülvitelére a …
Tovább a műhöz
A boszorkányhit és az annak alapján kifejlett boszorkányüldözés, mely főleg Nyugat- és Közép-Európában több századon át, mintegy járványszerűleg rémesen pusztított, sok százezer áldozatot emésztve fel, az emberiség szellemi és erkölcsi fejlődése történetének sötét foltját képezi; egyúttal azonban számos tudományágra érdekes, fontos kérdéseket tár fel. Önmagában véve az, hogy az emberek ily nagy tömege pusztult el, oly vádak súlya alatt, melyeknek hangoztatását is most esztelen badarságnak tekintjük, komoly figyelmet követel. Fokozza a megdöbbenést az a látszólagos ellentmondás, hogy a középkori babonáknak ez a vészes kialakulása legádázabban, nem a középkor sötét századaiban dühöngött, hanem az újkor ragyogó hajnalán: a felfedezéseknek, a művészetek virágzásának, a tudományok újjáéledésének korában; melyet egyúttal . a lelkiismeret és a gondolatszabadság kivívása korának szokás tekinteni. A vallásos nézetek fejlődését figyelemmel kísérőt érdekli, hogy állapította meg, hogy fokozta az ördög hatalmába vetett hitet a középkori scholasticus theologia, és hogy hatott ezáltal arra, hogy a boszorkányfogalom, mind csodásabbá és rémesebbé fejlődjék. A büntető jogtudomány művelőjére fontos annak megfigyelése, hogy az inquisitionak mily szerep jutott a boszorkányüldözések szaporításában; és kivált, hogy az inquisitio kebelében az eretnekek …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 6