Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A XVIII-ik század fontos időszak a magyar művelődés történetében. Két évszázados háborúskodás után, mely gazdaságilag és szellemileg egyaránt tönkretette az országot, a magyarságra nézve ekkor békés és termékeny időszak következett be, amely lehetővé tette számára, hogy a művelődés munkájában részt vegyen, a tudományok, művészetek és az irodalom iránt érdeklődjék, s hogy megvesse bizonyos kultúrintézményeknek alapját, melyekkel a nyugat-európai szerencsésebb és nyugodtabb viszonyok közt élő nemzetek már régóta rendelkeztek. Ha ennek a századnak művelődéstörténetét tanulmányozzuk, amelyet még a közelmúltban is történetíróink jó része úgy tekintett mint nemzetietlen, hanyatló korszakot, meglep bennünket az a buzgóság, amellyel e századnak magyar főurai és főpapjai elsajátítani és meghonosítani igyekeztek azt a műveltséget, melyet külföldi tartózkodásaik és utazásaik alatt alkalmuk volt megismerni. Nem a háborúskodás, nem a harcokban való kiválás többé az eszményképük: egymással versenyezve építtetnek falusi kastélyokat, városi palotákat, kolostorokat, templomokat s egyéb középületeket, alapítanak iskolákat, könyvtárakat és tudományos gyűjteményeket. Igaz, hogy ez a Nyugat-európából importált művelődés egyrészt kozmopolita, másrészt pedig egyoldalú és felületes volt, amennyiben nem hatolt be a nemzet alsóbb rétegeibe, mindamellett …
Tovább a műhöz
1998 óta jelenik meg meg városunk reprezentatív helytörténeti folyóirata, a Pécsi Szemle. Alcíme szerint: várostörténeti folyóirat. Külső megjelenését, tartalmát és szellemiségét a jó értelemben vett állandóság jellemzi. Ennek összetevőit „A főszerkesztő helyzetjelentése” című írásában (2001. tavaszi szám) Dr. Romváry Ferenc az alábbiakban foglalta össze: „spenótszínű” félkemény borító, a pécsi hagyományokra utaló bauhausos betűkkel megjelenített címfelirat, valamint a Mária Teréziától nyert szabad királyi városnak, a mai hivatalosan használt és a folyóirat számára közgyűlési határozattal engedélyezett vonalrajzos címere. Ugyanitt – a folyóirat célkitűzései között – az alábbiak szerepelnek: a város régmúltjának és közelmúltjának megismertetése, a történeti tények népszerűsítése és új kutatási eredmények közzététele. A Pécsi Szemlét a hasonló jellegű periodikák közül rendkívül gazdag képanyaga emeli ki. Bár kitűnő erőkből álló szerzői gárdáját az utóbbi években súlyos veszteségek érték, többek közt Bezerédy Győző, Szita László, Borsy Károly és Rajczi Péter halálával, a helyükre lépő tehetséges fiatalok munkái biztosítják a magas színvonal fenntartását. A folyóirat folyamatos megjelenése a Pécsi Szemle Várostörténeti Alapítvány révén biztosítottnak látszik. A Pécsi Szemle repertóriuma jelenleg csak …
Tovább a műhöz
