Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Évekkel ezelőtt kaptam az első megtisztelő felkérést arra, hogy a Széchenyi István Egyetem, Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar által szervezett Apáczai-Napok tudományos
konferencián előadást tartsak. Így ismerem ezt a magas színvonalú rendezvénysorozatot, és mint a Veszprémi Akadémiai Bizottság Neveléstudományi Szakbizottságnak elnöke, nagyon örültem Sipos Judit és Boldizsár Boglárka kollégáink javaslatának, hogy ez a rangos konferencia egy önálló, nemzetközi szekcióval egészüljön ki, amely közös rendezésű az MTA VEAB Neveléstudományi Szakbizottságával. Ezekből az előadásokból születtek az alábbi tanulmányok. A programon nagy örömmel vettem részt magam is több kollégámmal a Kodolányi János Egyetemről. A rendezvény napján érzékelhető volt a már megszokott jó hangulat mellett a professzionális szervezésnek köszönhető gördülékenység, ami ennek az együttműködésnek következtében biztosította a magas tudományos színvonalat. A kötet talán ezt a baráti légkört nem tudja visszaidézni, de a tudományos igényességet, a rendkívül izgalmas témák sokaságát igen, ezért ajánlom jó szívvel az olvasó figyelmébe a kötetet. Ez a kötet így kiemeli a szekciót még ebből a rangos konferenciából is, erősítve annak nemzetközi dimenzióit. Az együttműködést remélem folytatjuk és minden évben megrendezésre kerülhet a Veszprémi …
Tovább a műhöz
A. Magyar Tudományos Akadémiában a czigány nyelv akkor jött először szóba, mikor a magyar nyelv nagy szótárának szerkesztéséhez készültek. Valamint a Magyar Nyelvmívelő Társaság 1796-ban azt sürgette, hogy tudósaink a nemzetek atyafiságának, nevezetesen a magyarok Ázsiában levő legközelebbi rokonainak kinyomozására a legkülönbözőbb nyelveket, még a czigányt is dolgozzák ki : a mi tudományos intézetünk is mindenféle nyelvből válogatta össze azokat a szókat, melyek magyar szókhoz hasonlítanak s e módon hitte az etymologia útját egyengethetni. Ugyane czélból czigány szógyűjtetnényt is szerzett magának.
Első nyomát ennek a dolognak az 1836. febr. 8-iki ülés jegyzőkönyvében találjuk, melynek 47. pontja így szól :
«Olvastatik Kállay Ferencz r. tag tudósítása, mellyhez Enzsel
Sándor ügyvéd részéről egy oláh-magyar s egy czigány-magyar
szógyűjteményt kapcsol ; s figyelmessé teszi a társaságot Szmodich
(olv. Szmodis) János gelsei plébánosnak kéziratban levő czigány
grammaticája és igen bő szótárára azt javasolván, hogy szólíttatnék fel az említett szerző e munkáknak használatra átengedésére. Határoztatik : köszönné meg a titoknok Enzsel Sándor buzgó
készségét; s szólítaná fel említett Szmodich Jánost a társaság nevében az említett kéziratok ideiglenes átengedésére.» A további jegyzőkönyvek idetartozó pontjai ezek : Az 1836. márcz. 28-iki …
Tovább a műhöz