Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A XVIII-ik század fontos időszak a magyar művelődés történetében. Két évszázados háborúskodás után, mely gazdaságilag és szellemileg egyaránt tönkretette az országot, a magyarságra nézve ekkor békés és termékeny időszak következett be, amely lehetővé tette számára, hogy a művelődés munkájában részt vegyen, a tudományok, művészetek és az irodalom iránt érdeklődjék, s hogy megvesse bizonyos kultúrintézményeknek alapját, melyekkel a nyugat-európai szerencsésebb és nyugodtabb viszonyok közt élő nemzetek már régóta rendelkeztek. Ha ennek a századnak művelődéstörténetét tanulmányozzuk, amelyet még a közelmúltban is történetíróink jó része úgy tekintett mint nemzetietlen, hanyatló korszakot, meglep bennünket az a buzgóság, amellyel e századnak magyar főurai és főpapjai elsajátítani és meghonosítani igyekeztek azt a műveltséget, melyet külföldi tartózkodásaik és utazásaik alatt alkalmuk volt megismerni. Nem a háborúskodás, nem a harcokban való kiválás többé az eszményképük: egymással versenyezve építtetnek falusi kastélyokat, városi palotákat, kolostorokat, templomokat s egyéb középületeket, alapítanak iskolákat, könyvtárakat és tudományos gyűjteményeket. Igaz, hogy ez a Nyugat-európából importált művelődés egyrészt kozmopolita, másrészt pedig egyoldalú és felületes volt, amennyiben nem hatolt be a nemzet alsóbb rétegeibe, mindamellett …
Tovább a műhöz
A rejtelmes sziget
- Verne, Jules
- Ismeretlen
- Emelkedünk? - Ugyan! Ellenkezőleg! Süllyedünk! - Annál is rosszabb, Cyrus úr! Zuhanunk! - Az Isten szerelmére! Dobjatok ki minden nehezéket! - Most ürítettem ki az utolsó homokzsákot!... - Fölfelé száll a léghajó? - Nem! - Mintha hullámverést hallanék... - Itt a tenger a gondolánk alatt! - Alig ötszáz lábnyira lehet! Ekkor hatalmasan zengő hang hasított át a levegőn, s ezek a szavak hallatszottak: - Dobjatok ki minden súlyos holmit... mindent! Rajta, és Isten irgalmazzon! Ezek a szavak a Csendes-óceán roppant vízsivatagja fölött hangzottak el, délután négy óra tájt, 1865. március 23-án. Bizonyára mindenki emlékszik még rá, milyen borzalmas északkeleti szélvész tört ki abban az esztendőben, napéjegyenlőség idején, olyan hirtelen, hogy a légsúlymérő higanyoszlopa egyszeriben 710 milliméterre zuhant alá. Ez az orkán egyhuzamban tombolt március 18-tól 26-ig. Mérhetetlen rombolást végzett Amerikában, Európában és Ázsiában egyaránt, az északi szélesség 35. fokától egészen a déli szélesség 40. fokáig, az Egyenlítőre rézsútosan, mintegy 1 800 mérföldnyi2 sávon! Városokat döntött porba, erdőket csavart ki tövestül; a szökőár módjára száguldó hullámhegyek - mint a hírügynökségek jelentéseiből köztudomású -százszámra vetették partra a hajókat; az ítéletidő, amerre csak elvonult, egész országrészeket tett a föld színével egyenlővé, mindenütt ezrével …
Tovább a műhöz
Az Ego transzcendenciája Sartre legelső bölcseleti műve. Ezt megelőző két publikációját nem lehet a szó szoros értelmében filozófiai vizsgálódásnak nevezni: az egyik egy 1927-ben közölt cikk, mely Duguit realista jogelméletét tárgyalja; a másik írás a Bifur című folyóiratban jelent meg 1931-ben Az igazság legendája címmel, amelyben egy elbeszélés keretein belül önti formába gondolatait. Sartre ezzel a tanulmánnyal indítja el azt a kutatói munkát, amely a A Lét és a Semmiben csúcsosodik ki. Másfelől az időrend is megerősíti filozófiai törekvéseinek ezen időszakra jellemző, elvitathatatlan egységét: talán nem túlzás azt mondani, hogy minden akkori művét, ha nem is egy időben írta, de egyszerre vette tervbe. Az Ego transzcendenciája 1934-ben íródott, részben Sartre berlini tartózkodása alatt, amikor is Husserl fenomenológiáját tanulmányozta. 1935-36 között egy időben írta A képzeletet és A képzeletbelit (melyek sorrendben 1936-ban, illetve 1940-ben jelentek meg), majd 1937-38 között A pszichét, amelynek ötlete már 1934-ben körvonalazódott benne. A pszichébő\ mindössze az Egy emóció-elmélet vázlata maradt meg, amelyet 1939-ben adtak ki. Említsük még meg, hogy ezt A Lét és a Semmi követte közvetlenül 1943-ban. Ebben az írásában félreérthetetlenül megtartja Az Ego transzcendenciája következtetéseit, emellett kiegészíti, illetve elmélyíti a hiányosnak ítélt …
Tovább a műhöz
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem pecséttel ellátott, ránk maradt kottáinak könyvtári gyűjteménye a Pécsi Egyetemi Könyvtár kottaállományán belül különleges helyet foglal el. E kották az egyetemi emlékezet számára, annak, művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is gazdag színfoltjai. A gyűjtemény 525 kottából áll. A kották hű képet adnak a kor legkedveltebb zenei műfajairól, a 19. század vége, 20. század eleje ízlésvilágáról. A kották Ambrozovics Dezső (1864–1919) és Latinovits Illés (1820–1886) táblabíró adományaként érkeztek az egyetemre.
Tovább a műhöz
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem pecséttel ellátott, ránk maradt kottáinak könyvtári gyűjteménye a Pécsi Egyetemi Könyvtár kottaállományán belül különleges helyet foglal el. E kották az egyetemi emlékezet számára, annak, művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is gazdag színfoltjai. A gyűjtemény 525 kottából áll. A kották hű képet adnak a kor legkedveltebb zenei műfajairól, a 19. század vége, 20. század eleje ízlésvilágáról. A kották Ambrozovics Dezső (1864–1919) és Latinovits Illés (1820–1886) táblabíró adományaként érkeztek az egyetemre.
Tovább a műhöz
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem pecséttel ellátott, ránk maradt kottáinak könyvtári gyűjteménye a Pécsi Egyetemi Könyvtár kottaállományán belül különleges helyet foglal el. E kották az egyetemi emlékezet számára, annak, művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is gazdag színfoltjai. A gyűjtemény 525 kottából áll. A kották hű képet adnak a kor legkedveltebb zenei műfajairól, a 19. század vége, 20. század eleje ízlésvilágáról. A kották Ambrozovics Dezső (1864–1919) és Latinovits Illés (1820–1886) táblabíró adományaként érkeztek az egyetemre.
Tovább a műhöz
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem pecséttel ellátott, ránk maradt kottáinak könyvtári gyűjteménye a Pécsi Egyetemi Könyvtár kottaállományán belül különleges helyet foglal el. E kották az egyetemi emlékezet számára, annak, művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is gazdag színfoltjai. A gyűjtemény 525 kottából áll. A kották hű képet adnak a kor legkedveltebb zenei műfajairól, a 19. század vége, 20. század eleje ízlésvilágáról. A kották Ambrozovics Dezső (1864–1919) és Latinovits Illés (1820–1886) táblabíró adományaként érkeztek az egyetemre.
Tovább a műhöz
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem pecséttel ellátott, ránk maradt kottáinak könyvtári gyűjteménye a Pécsi Egyetemi Könyvtár kottaállományán belül különleges helyet foglal el. E kották az egyetemi emlékezet számára, annak, művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is gazdag színfoltjai. A gyűjtemény 525 kottából áll. A kották hű képet adnak a kor legkedveltebb zenei műfajairól, a 19. század vége, 20. század eleje ízlésvilágáról. A kották Ambrozovics Dezső (1864–1919) és Latinovits Illés (1820–1886) táblabíró adományaként érkeztek az egyetemre.
Tovább a műhöz
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem pecséttel ellátott, ránk maradt kottáinak könyvtári gyűjteménye a Pécsi Egyetemi Könyvtár kottaállományán belül különleges helyet foglal el. E kották az egyetemi emlékezet számára, annak, művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is gazdag színfoltjai. A gyűjtemény 525 kottából áll. A kották hű képet adnak a kor legkedveltebb zenei műfajairól, a 19. század vége, 20. század eleje ízlésvilágáról. A kották Ambrozovics Dezső (1864–1919) és Latinovits Illés (1820–1886) táblabíró adományaként érkeztek az egyetemre.
Tovább a műhöz
A Kockadobás-hoz a legfontosabb magyarázó támpontokat az életrajz és a művek jól ismert adatai szolgáltatják. A költemény először 1897-ben, egy évvel a költő halála előtt jelent meg a Cosmopolis című folyóiratban. A költő a következő esztendőben külön nagyalakú kiadást készített elő, hogy a mű tipográfiai sajátosságai, melyek a folyóiratban nem érvényesültek kellőképpen, kibonthatók legyenek. Ezt a kiadást Odilon Redon illusztrálta volna. A munka nyomdai oldala eljutott egészen a korrektúrákig, melyeken Mallarmé a tipográfiai elrendezés újabb és újabb változataival kísérletezett. Valéry - Mallarmé tanítványa, barátja és csodálója -látta ezeket a korrektúrákat, s elragadtatással nyilatkozott róluk (jelenleg tíz-egynéhányról tudni részint örökösök, részint magángyűjtők birtokában). A tipográfiailag szinte teljesen előkészített kiadás azonban nem jelent meg. Mallarmé 1898-ban, ötvenhat éves korában hirtelen meghalt, remekműveket és talányokat hagyva maga után. A Kockadobás-t bízvást sorolhatjuk mindkét kategóriába. A megfejtéshez - megfejtési kísérlethez -azonban jóval messzebbre kell visszanyúlnunk. Az ígéretes tehetségű költő 1866-ban, huszonnégy éves_ korában az egész további életét és költői pályáját befolyásoló elhatározásra jutott. Szándéka ezentúl: nem egyszerűen verset írni, hanem egy teljes könyvet. Nem a véletlen, kósza …
Tovább a műhöz
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem pecséttel ellátott, ránk maradt kottáinak könyvtári gyűjteménye a Pécsi Egyetemi Könyvtár kottaállományán belül különleges helyet foglal el. E kották az egyetemi emlékezet számára, annak, művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is gazdag színfoltjai. A gyűjtemény 525 kottából áll. A kották hű képet adnak a kor legkedveltebb zenei műfajairól, a 19. század vége, 20. század eleje ízlésvilágáról. A kották Ambrozovics Dezső (1864–1919) és Latinovits Illés (1820–1886) táblabíró adományaként érkeztek az egyetemre.
Tovább a műhöz
Ezzel a könyvünkkel elsősorban a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdasági szaknyelvi szóbeli vizsgájának közép-, illetve felsőfokú, hallás utáni szövegértés feladatának sikeres megoldásához szeretnénk hatékony segítséget nyújtani, de szívesen ajánljuk azoknak is, akik francia nyelvű üzleti, illetve gazdasági híreket szeretnének mind tökéletesebben megérteni, illetve értelmezni. A könyvben tíz középfokú és öt felsőfokú teszt szerepel, amely a vizsgaközpont akkreditált, Közös Európai Referenciakeret szintjéhez illesztett tesztjeinek a struktúráját követi. Egy-egy hallás utáni szövegértési teszt - terjedelemtől függően - két szövegre, híranyagra épül, amelyek szorosan kapcsolódnak a vizsga témaköreihez (a témakörök megtekinthetők a www.szaknyelvvizsga.hu oldalon). Az itt használt anyagokat autentikus híradásokból szerkesztettük össze. A továbbiakban javaslatok, tanácsok következnek a sikeres gyakorláshoz. Az első fejezet négy tesztet tartalmaz, amelyeket részletes kérdések előznek meg. (Az ehhez való útmutatót az első fejezet tartalmazza.) Ez a fejezet különösen részletes gyakorlásra nyújt módot. Az itt található három középfokú és egy felsőfokú tesztet egészen részletesen, minden szempontból megvizsgáljuk. Az ebben a fejezetben való elmélyülés valóságos lovagi páncéllal vértezi föl a vizsgára készülőt. Ha ezeken a feladatokon alaposan átrágja magát …
Tovább a műhöz