Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 2

Találatok


A társas lény első magyar kiadása csaknem negyedszázaddal ezelőtt, 1978-ban jelent meg. Az első kiadás rövid idő alatt elfogyott, s így 1980-ban sor került a második - változatlan - kiadásra is. 1987-ben látott napvilágot a könyv harmadik, átdolgozott és bővített magyar kiadása, amely az 1984-es amerikai kiadáson alapul. Az 1987-es magyar kiadás azóta szinte minden évben újra megjelent - Aronson könyve messze a legsikeresebb és legnépszerűbb magyar nyelvű szociálpszichológiai könyvvé vált. Egyetemi és főiskolai hallgatók nemzedékei tanultak belőle, és a szociálpszichológia alkalmazásának legkülönbözőbb területein - így például a nevelőmunkában, a tömegkommunikációban, a reklám-, marketing- és PR-tevékenységben, a közvélemény és az előítéletek kutatásában - került felhasználásra. A mostani kiadás, amely az 1999-es amerikai kiadás alapján készült, nagymértékben eltér az előzőektől. Bővült egy teljesen új fejezettel (A társas megismerés), de a meglévő fejezetek is jelentős mértékben módosultak. A szemléletmód és a tudományos törzsanyag természetesen nem változott, de az elméleti és a kísérleti háttér sok tekintetben megújult vagy kiegészült. Aronson az elmúlt évek szociálpszichológiájának számos kutatási eredményét is feldolgozta. Lépést tartva az amerikai társadalom átalakulásával, és általában korunk politikai fejleményeivel, társadalmi, …
Tovább a műhöz
Számos jó és kevésbé jó próbálkozás ellenére, valójában még egyetlen kutatónak sem sikerült az érzelem fogalmát maradéktalanul definiálnia. Az első pillanatban ez talán meglepőnek látszik, hiszen ha kimondjuk a szót: érzelem, mindenki csalhatatlan pontossággal tudja, hogy milyen lelki jelenségre gondolunk. Vegyük azonban tekintetbe, hogy még olyan egyszerű, ún. konkrét fogalmak esetén is, mint pl. az „asztal” vagy a „szék”, hasonló problémával állunk szemben: mindenki pontosan tudja, hogy mi az asztal, és azt is, mi a szék, mégis, ha bárki megpróbálkozik e két fogalom szabatos definiálásával (természetesen a ideologikus megközelítést a szabatos definíció kizárja; a tárgyat céljával meghatározni - a szék az, amin ülünk, az asztal az, amin eszünk - csak az óvodás és a kisiskolás gyermekeknek szabad) a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Szerencsére az ilyen próbálkozás alig több puszta logikai játéknál, hiszen a tényből, hogy ezek a bútordarabok közismertek, egymással, illetve bármilyen más objektummal föl nem cserélhetők, az következik, hogy logikus körülírásukra - definiálásukra - nincs is alapvető szükség. Ugyanez a helyzet az érzelem esetében is. Meggyőződésünk, hogy ha az olvasó e kis könyv bármelyik helyén az érzelem szóval találkozik, nem gondol sem az észlelésre, sem a problémamegoldó gondolkodásra, hanem kizárólag és pontosan arra a lelki …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 2