Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
A közigazgatással kapcsolatos alapvető ismeretek kidolgozása, megértése és oktatása sem tartozik a könnyen letudható feladatok közé. Nem csak a magyar közigazgatás, hanem a hazai jogi és igazgatási képzés történetében is időről-időre előtérbe kerültek különböző előjelű korszerűsítések. A nehézség elsősorban abból adódik, hogy a közigazgatás „bemutatásában” a rendszerszemléletet nagyon nehéz következetesen érvényesíteni. A különböző megközelítések mást és mást tekintenek a vizsgálódás kiindulópontjának (pl. a szervezetet, a feladatokat, a működést stb.), és emiatt gyakori az egyoldalúság és az összefüggések súlyukhoz méltó bemutatásának az elmaradása.
Jó ideje már nem tekinthető új keletűnek az a felismerés, hogy a közigazgatás nem azonos a rá vonatkozó joggal. Ebből okszerűen következik, hogy a közigazgatás megismerésével, tudományos kutatásával, fejlesztésével számos tudományág foglalkozik. Az említett felismerés, a komplexitás irányába történő elmozdulás vezetett el a közigazgatástan, mint közigazgatás-tudományi diszciplína kialakulásához. Úgy vélem, hogy a magyar és a kialakulóban lévő európai közigazgatási jog megismerését elengedhetetlenül szükséges elméleti megalapozottsággal is összekötni. Ebből kiindulva az egyik lehetséges megközelítésnek a közigazgatás-elmélet (közigazgatástan) fontosabbnak ítélt …
Tovább a műhöz
Hihetetlenül felgyorsult világban élünk. Az utóbbi évtizedekben, de különösen napjainkban a távközlési (mobiltelefon, műholdak), az informatikai (számítógép, CD-ROM, Internet, szerverek), a kommunikációs (digitális nyomdatechnika, egyre nagyobb számú rádiós, televíziós csatornák, multiplexek) technikák fejlődése elképesztő ütemre váltott. Használatba vételük értelemszerűen új módszerek, eszközök megjelenését jelenti a szervezetfejlesztés (minőségirányítás, controlling, benchmarking, Total Quality Marketing, reengineering stb.) területén is. Nincs pardon. Egy másodpercnyi kihagyás több éves lemaradást eredményezhet. A technikai, a szervezeti változások, a humán erőforrás-gazdálkodás új módszereinek megjelenése nem hagyja érintetlenül a nemzeti gazdaságokat, a szolgáltatóipart és a közszférát sem. Valljuk be őszintén, a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a meglévő technikai eszközeink alkalmazásával, illetve a gondolkodásunkkal, a szemléletünkkel, a régebben tanult kommunikációs, verbális eszközkészletünkkel mennyire nehéz (és egyre nehezebb) megfelelni a napi kihívásoknak. Folyamatos önképzés, állandó tanulás nélkül az állásunk is könnyen veszélybe kerülhet.
A minőségirányítási rendszer(ek) bevezetése a gazdasági- és a nem profitorientált szférák bármely területén a szervezet és az egyén szintjén is segíthet a több irányú elvárások magas …
Tovább a műhöz
A közigazgatást a szervezet, a tevékenység és a különleges jogállású személyzet oldaláról is meg lehet közelíteni. Ebben a munkában arra vállalkoztam, hogy bemutassam a magyar közigazgatás személyi állományának teljes vertikumát, a személyzeti rendszer belső összefüggéseit, a vezetők és beosztottak közötti jogi és nem jogi kapcsolatokat. Erről a gyorsan változó, kissé elzárt világról törekedtem olyan pillanatképet adni, amelyben talán időtállóbb megállapítások és következtetések is megjelenhetnek. A közigazgatással kapcsolatos két legfontosabb követelmény - szinte hagyományosan - a törvényesség és az eredményesség. E két fontos elvárás teljesülése viszont nem a szervezet, a feladat- és hatáskörök függvénye, hanem a személyzeté. Végeredményben azonban azt is kijelenthetjük, hogy tulajdonképpen nem a közigazgatással kapcsolatban fogalmazzuk meg, hogy tevékenykedjen törvényesen és eredményesen, hanem a közigazgatás által foglalkoztatottakról. Természetesen nem egyenlők a személyzettel kapcsolatos elvárások sem, vannak, akiktől többet (vezetők), és vannak olyanok, akiktől kevesebbet (beosztottak) követel meg a személyzeti politika, a személyzeti jog. Ahogy a közigazgatás nem azonosítható a közigazgatási joggal, úgy nem azonos a köz-igazgatás személyzete a rá vonatkozó joganyaggal. Nem tagadom a közszolgálati jog óriási jelentőségét a modem …
Tovább a műhöz
A közigazgatást a szervezet, a tevékenység és a különleges jogállású személyzet oldaláról is meg lehet közelíteni. Ebben a munkában arra vállalkoztam, hogy bemutassam a magyar közigazgatás személyi állományának teljes vertikumát, a személyzeti rendszer belső összefüggéseit, a vezetők és beosztottak közötti jog és nem jogi kapcsolatokat. Erről a gyorsan változó, kissé elzárt világról törekedtem olyan pillanatképet adni, amelyben talán időtállóbb megállapítások és következtetések is megjelenhetnek. A közigazgatással kapcsolatos két legfontosabb követelmény - szinte hagyományosan -a törvényesség és az eredményesség. E két fontos elvárás teljesülése viszont nem a szervezet, a feladat- és hatáskörök függvénye, hanem a személyzeté.
Végeredményben azonban azt is kijelenthetjük, hogy tulajdonképpen nem a közigazgatással kapcsolatban fogalmazzuk meg, hogy tevékenykedjen törvényesen és eredményesen, hanem a közigazgatás által foglalkoztatottaktól. Természetesen nem egyenlők a személyzettel kapcsolatos elvárások sem, vannak, akiktől többet (vezetők), és vannak olyanok, akiktől kevesebbet (beosztottak) követel meg a személyzeti politikai, a személyzeti jog.
Ahogy a közigazgatás nem azonosítható a közigazgatási joggal, úgy nem azonos a közigazgatás személyzete a rá vonatkozó joganyaggal. Nem tagadom a közszolgálati jog óriási jelentőségét a modern …
Tovább a műhöz