Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 22

Találatok


A közoktatás minden ágát felölelő egyetemes és országos jellegű tanítói gyűlés eszméje a Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága igazgató-taná-csának az 1893. évi julius hó 12-én tartott ülésén vettetett fel, a mikor Nagy László budapesti tanítóképző tanító, az igazgató-tanács tagja, a következő indítványt tette : a A millenniumi kiállításra javában folynak máraz előkészületek. A magyar kormány s az ennek kebelében alakult kiállítási bizottságok már rég megindították az előmunkálatokat. A társadalom minden rétege, az iparosok, gazdák és ke-reskedők testületé, a kulturegyesületek, a tanügyi egyesületek, mint a tanítóképző tanárok és a középiskolai tanárok egyesülete, komolyan foglalkoznak már azzal a tervvel, miként legyen Magyarország közgazdaságának és közművelődésének minden ága a nagy ünnepen az országhoz méltóan képviselve. A néptanítóság körében is merültek már fel a részvételre nézve indítványok, de a néptanítóság, mint testület, eddig komolyan nem foglalkozott a kiállításon és a millenniumi ünnepségen való részvétel ügyével. A Tanítók Országos Bizottsága, mint a tanítóságot képviselő testület van hivatva a kezdeményezést magához ragadni és a részvét élről, a népoktatásnak a kiállításon való képviseltetéséről gondoskodni. «Másik módja a néptanítóság részvételének a millenniumon: egyetemes tanítógy …
Tovább a műhöz
A közoktatás minden ágát felölelő egyetemes és országos jellegű tanítói gyűlés eszméje a Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága igazgató-taná-csának az 1893. évi julius hó 12-én tartott ülésén vettetett fel, a mikor Nagy László budapesti tanítóképző tanító, az igazgató-tanács tagja, a következő indítványt tette : a A millenniumi kiállításra javában folynak máraz előkészületek. A magyar kormány s az ennek kebelében alakult kiállítási bizottságok már rég megindították az előmunkálatokat. A társadalom minden rétege, az iparosok, gazdák és ke-reskedők testületé, a kulturegyesületek, a tanügyi egyesületek, mint a tanítóképző tanárok és a középiskolai tanárok egyesülete, komolyan foglalkoznak már azzal a tervvel, miként legyen Magyarország közgazdaságának és közművelődésének minden ága a nagy ünnepen az országhoz méltóan képviselve. A néptanítóság körében is merültek már fel a részvételre nézve indítványok, de a néptanítóság, mint testület, eddig komolyan nem foglalkozott a kiállításon és a millenniumi ünnepségen való részvétel ügyével. A Tanítók Országos Bizottsága, mint a tanítóságot képviselő testület van hivatva a kezdeményezést magához ragadni és a részvét élről, a népoktatásnak a kiállításon való képviseltetéséről gondoskodni. «Másik módja a néptanítóság részvételének a millenniumon: egyetemes tanítógy …
Tovább a műhöz
A közoktatás minden ágát felölelő egyetemes és országos jellegű tanítói gyűlés eszméje a Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága igazgató-taná-csának az 1893. évi julius hó 12-én tartott ülésén vettetett fel, a mikor Nagy László budapesti tanítóképző tanító, az igazgató-tanács tagja, a következő indítványt tette : a A millenniumi kiállításra javában folynak máraz előkészületek. A magyar kormány s az ennek kebelében alakult kiállítási bizottságok már rég megindították az előmunkálatokat. A társadalom minden rétege, az iparosok, gazdák és ke-reskedők testületé, a kulturegyesületek, a tanügyi egyesületek, mint a tanítóképző tanárok és a középiskolai tanárok egyesülete, komolyan foglalkoznak már azzal a tervvel, miként legyen Magyarország közgazdaságának és közművelődésének minden ága a nagy ünnepen az országhoz méltóan képviselve. A néptanítóság körében is merültek már fel a részvételre nézve indítványok, de a néptanítóság, mint testület, eddig komolyan nem foglalkozott a kiállításon és a millenniumi ünnepségen való részvétel ügyével. A Tanítók Országos Bizottsága, mint a tanítóságot képviselő testület van hivatva a kezdeményezést magához ragadni és a részvét élről, a népoktatásnak a kiállításon való képviseltetéséről gondoskodni. «Másik módja a néptanítóság részvételének a millenniumon: egyetemes tanítógy …
Tovább a műhöz
Kötetünkben a Pécsi Tudományegyetem Könyvtára által, 2001. szeptember 28-án megrendezett konferencia előadásainak írott változatát olvashatják. Konferenciánk apropója a Klimo-könyvtár régen várt szerzői betűrendes katalógusának megjelenése volt, amely nem csak a régi könyves szakma figyelmére tarthat számot, hanem más tudományterületek művelői is bizonyára haszonnal forgatják majd. Konferenciánk is ezt példázta, hiszen olyan előadókat hallgathattunk meg, akiknek szakterülete nagyon eltérő. Volt közöttük botanikus, jogász, történész, irodalomtörténész és természetesen könyvtáros is. A Klimo Könyvtár anyaga nem holt állomány tehát, széles körű tudást gyűjtött össze, amelyben a mai kutató is talál feldolgozásra váró anyagot, ötletet. Reméljük, hogy a katalógus, a konferencia és a most megjelent kötet olyan fiatal kutatokat is a Klimo-könyvtárba vezet, akik diákköri dolgozatukhoz, szakdolgozatukhoz, doktori disszertációjukhoz keresnek témát.
Tovább a műhöz
A tematikus nemzetközi online konferenciára 2022. 04. 27.-én került sor, amely a „Teams” alkalmazáson keresztül valósult meg. A konferenciára 17 fő jelentkezett számos országból, akik között találkozhatunk professzorokkal, adjunktusukkal, doktoranduszokkal. Az előadók a kutatáshoz kapcsolódó előadásaikat magyar, angol és német nyelven adhatták elő. A prezentációkat követően a résztvevőknek lehetőségük volt kérdéseket és hozzászólásokat megfogalmazni. A konferencia teljes programjának a kötet végén található meg mellékletben. Az „Az internet és a közösségi média jogi kihívásai” című konferenciának a célja az volt, hogy a témával foglalkozó kutatókat a jog minden területéről arra hívja, hogy bemutassák eredményeiket és a közös eszmecsere révén elősegítsék egymás kutatómunkáját. Az internet és közösségi média alapjaiban változtatta meg az emberek életét és ez új kihívásokat teremt a jog minden területén. A technológia fejlődése hatással van a közjogi és magánjogi jogágakra, új lehetőségeket és új problémákat teremtve. A konferencia résztvevőiből tizenegyen járultak hozzá közleményükkel e könyv megvalósulásához. A jövőben a téma iránt érdeklődő olvasók és kutatók számára egy hivatkozási mű lehet. Szerkesztőként ezúton is köszönöm az előadóknak és a szerzőknek a munkájukat. A konferenciakötet az Innovációs és Technológiai …
Tovább a műhöz
Az Pozsonyból Pécsre költözött Erzsébet Tudományegyetem nyolcvan esztendeje, 1923 október 24. napján tartotta ünnepélyes tanévnyitó közgyűlését. Az egyetem négy karán — köztük a jog- és államtudományi karon — ekkor kezdődött meg az oktatás .A korabeli dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a kar a megnyitásakor — miként a világháborúból súlyos veszteségekkel éppen csak kilábalt ország — komoly nehézségekkel küzdött. A beiratkozott mintegy kétszáz rendes és rendkívüli hallgatónak három szemináriumi helyiség jutott, és a kari jegyzőkönyvek szerint — mivel a karnak egyetlen folyóirat sem járt — a professzorok saját költségükre voltak kénytelenek a legnélkülözhetetlenebb könyveket és folyóiratokat beszerezni. Ehhez képest túlságos optimizmusnak tűntek Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek a tanévnyitón elmondott szavai: „az Erzsébet egyetem tanári karát olyannak ismerem, hogy meg van győződve róla, meg fogják alkotni itt a Magyar Heidelberget." Ha a nagyhírű német egyetemmel nem is versengünk, büszkén mondhatjuk, hogy az egyetem, és a jogi kar állta a huszadik század gyakran drámai megpróbáltatásait. Annak ellenére, hogy még a megszüntetés gondolata is felmerült, a kar közösségének állhatatos erőfeszítései nyomán napjainkban az ország egyik legjelentősebb tudományos és oktatási műhelye működik a 48-as téri — és 2002 óta a Dohány utcai — …
Tovább a műhöz
Három éves voltam, amikor szüleim először vittek el Hévízre és megmártottak a Tóban. Szülőfalumból. Tőrjéről 25 km-t kellett lovaskocsizni Hévízig. Ez általában 3 órát tartott, de nem volt fárasztó, mert gumikerekű spediter (Spediteur) kocsival könnyen szaladtak a lovak és szomszédok, barátok közül is 10-15-en fölfértek a platóra, így a vidám társaság számára gyorsan eltelt az idő. Fürdés után hangulatos ebéd következett valamelyik tóközeli kiskocsmában, (leggyakrabban a halászcsárdában) majd kocsikázás haza. Később már autóval jártunk Hévízre, majd amikor diák voltam a keszthelyi Szent Imre Gimnáziumban, illetve az államosítás után a Vajda János Gimnáziumban, gyalog, vagy biciklivel jártunk a Vadaskerten keresztül a Hévízi-tóra úszni, hogy testileg, lelkileg felfrissüljünk. A Ilévízi-tó egy csoda. Aki már úszkált az október végi fáradt, de még feladatát teljesíteni akaró nap ezüstfényében, a 38 méter mélységben pulzáló források fölött, a mediterrán típusú, örökzöld, rezgőlevelű fák körkeretében, az tudja, ehhez nincs mérhető. A Hévízi Tó paramétereitől, kapcsolódásáról a dunántúli karsztvízhálózathoz, mindent meg lehet tudni ebben a könyvben, és ezek alapján kiderül, hogy ilyen óriásgejzír tündértó csak egy van a külön is csodának számító kék bolygónkon (és egyesek szerint talán még egy hasonló Uj-Zélandon). Rémisztő volt …
Tovább a műhöz
A kiadvány az ERASMUS/EUROMIR program zárásának tekinthető. Mint ilyen, szinte megköveteli a kutatási program résztvevőinek a megörökítését. A már elindult projekt résztvevői: Dr. Günther Sander Mainz - Németország, az alprogram koordinátora; dr. Alberto Merler Sassari - Szardínia; dr. Birgitta Bruks Östersund - Svédország; dr. José Gabriel Pereira Bastos Lisboa - Portugália; dr. Athina Zoniou-Sideri Athine - Görögország, 1999 folyamán megnyerték a Pécsi Tudományegyetem Európa Központját és Bölcsészettudományi Karának Idegennyelvi Lektorátusát a közös tevékenységbe történő bekapcsolódásra. (A kapcsolattartást a továbbiakban dr. Cseresnyés Ferenc és Tóth Hajnalka biztosították a két szervezeti egységből). Ennek egyik eredményeként a Pécsi Tudományegyetem említett intézetei vállalták az EUROMIR záró rendezvényén a házigazda feladatát. A 2000. április 25-e és május 2-a közötti nemzetközi intenzív szeminárium előadásai, workshop referátumai és team-tevékenységei Európa, illetve a régió nemzeti és etnikai kisebbségeivel foglalkoztak. A résztvevő külföldi partner egyetemek hat oktatójához, nyolc doktoranduszához és huszonhat egyetemi hallgatójához csatlakoztak a szemináriumon a Pécsi Tudományegyetem oktatói (nyolcán) és hallgatói. Az együtt töltött napok során az intenzív szeminárium résztvevői megismerhették öt európai uniós ország és Magyarország egy …
Tovább a műhöz
A konferencia célja a tudományos publikálás nyílt tudományhoz (open science) kapcsolódó új trendjeinek, hazai és nemzetközi jó gyakorlatainak megismertetése, valamint az egyetemi oktatók és kutatók publikálási tevékenységének és mért teljesítményének hatékonyabb támogatását célzó lehetőségek bemutatása. Az egyetemi rangsorok, a folyóirat-szerkesztőségek fejlesztési lehetőségei és a tudományos kibocsátás nemzetközi láthatósága, valamint a nyílt hozzáférésű (open access) publikálás, a kutatási adatkezelés és a közösségi tudomány (citizen science) témakörei egyaránt helyet kapnak előadások, illetve kerekasztal-beszélgetések formájában. Az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kutatástámogatási szolgáltatásai is bemutatásra kerülnek, melyek révén a Könyvtár a tudományos információszolgáltatás és adatmenedzsment terén tudja támogatni a PTE kutatóinak nemzetközi sikerességét.
Tovább a műhöz
Az Pozsonyból Pécsre költözött Erzsébet Tudományegyetem nyolcvan esztendeje, 1923 október 24. napján tartotta ünnepélyes tanévnyitó közgyűlését. Az egyetem négy karán — köztük a jog- és államtudományi karon — ekkor kezdődött meg az oktatás .A korabeli dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a kar a megnyitásakor — miként a világháborúból súlyos veszteségekkel éppen csak kilábalt ország — komoly nehézségekkel küzdött. A beiratkozott mintegy kétszáz rendes és rendkívüli hallgatónak három szemináriumi helyiség jutott, és a kari jegyzőkönyvek szerint — mivel a karnak egyetlen folyóirat sem járt — a professzorok saját költségükre voltak kénytelenek a legnélkülözhetetlenebb könyveket és folyóiratokat beszerezni. Ehhez képest túlságos optimizmusnak tűntek Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek a tanévnyitón elmondott szavai: „az Erzsébet egyetem tanári karát olyannak ismerem, hogy meg van győződve róla, meg fogják alkotni itt a Magyar Heidelberget." Ha a nagyhírű német egyetemmel nem is versengünk, büszkén mondhatjuk, hogy az egyetem, és a jogi kar állta a huszadik század gyakran drámai megpróbáltatásait. Annak ellenére, hogy még a megszüntetés gondolata is felmerült, a kar közösségének állhatatos erőfeszítései nyomán napjainkban az ország egyik legjelentősebb tudományos és oktatási műhelye működik a 48-as téri — és 2002 óta a Dohány utcai — …
Tovább a műhöz
Ez a kötet a M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Pécsre kerülésének 80. évfordulója alkalmával a PTE Állam- és Jogtudományi Karán 2003 október 16-17-én szervezett tudományos rendezvények Alkotmányjogi Alszekciójának keretében elhangzott előadások publikálásra átdolgozott változatait tartalmazza. A századforduló az európai alkotmányjog-tudományt számos új kihívással szembesíti, amelyek összefüggésben állnak a korszakot jellemző globális tendenciákkal, az európai integrációs folyamat közjogi differenciálódásával, a közép- és kelet-európai demokráciák működési tapasztalataival, az egyén és az állam közhatalmi viszonyának újraértelmezésével. A közjog tradicionális intézményrendszere és az alkotmányjog dogmatikája szélesebb vertikumban és rugalmasabban értelmezendő, mint másfél évtizeddel ezelőtt - és e megállapítás nem csupán hazánkra vagy a közép- és kelet-európai államokra igaz. Tudományos vizsgálat tárgyát képezi a közjog és a magánjog kölcsönhatása, az alkotmányjog és a politikai berendezkedés viszonya, az állam helyzete az európai együttműködésben, vagy az egyén alapjogi stásusának több dimenzióssá válása. A közjogi és ezen belül az alkotmányjogi intézmények már nem szemlélhetők izoláltan, a hagyományos fogalmi kultúrába ágyazottan, vagy a nemzeti jogrendszer keretein belül. Az említett kihívások okán és az újszerű problémák …
Tovább a műhöz
Szervezők: Baranya Megyei Önkormányzat, Pécsi Tudományegyetem, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. (a Pécs2010 Menedzsmentközpont Közhasznú Nonprofit Kft. jogutódja) | A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában valósul meg. | A projekt európai uniós támogatása: 4 614 738 595 Ft.
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 22