Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 6
Összes találat megjelenítve : 6
Találatok
A munkaerőpiac a maga „spontán” működésével nagyon racionális és hatékony lehet, de ezzel együtt is maga után von olyan foglalkoztatási, jövedelmi feszültségeket, amelyeket indokolt és szükséges a munkavállalói (társadalmi, szociális) érdekek és értékek alapján – előre, vagy legalább utólag – korrigálni. A fejlett piacgazdaságok rendszerében erre szolgálnak az ún. munkaügyi kapcsolatok, és ezen belül a kollektív tárgyalások, kollektív szerződések rendszere. A kollektív tárgyalások arra szolgálnak, hogy a munkaadók és munkavállalók közötti, a munkaviszonnyal kapcsolatos érdek-vitákat egy külön erre a célra kialakított egyeztetési rendszerben, tárgyalásokkal oldjuk fel, így megelőzve a konfliktusok olyan felerősödését, ami már nyílt konfrontációhoz, harchoz vezetne. Meggyőződésünk, hogy a harc – akár nyílt sztrájk formájában, akár az elégedetlenség, csalódottság, kiszolgáltatottság miatti rejtett teljesítmény-visszatartás formájában jelenik meg – végső soron káros mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak. Az egyeztetési folyamat eredményeként született megállapodás viszont mind a két fél számára hasznos: elősegíti, biztosítja a munkavállalói érdekek érvényesítését, de az elégedettséggel és biztonsággal a munkaadók számára is stabil vállalaton belüli viszonyokat teremt, és elvezethet a vállalattal való azonosuláshoz, ami viszont …
Tovább a műhöz
Az Európa 2020 stratégia megfogalmazásával az Európai Unió a legfontosabb fejlesztési feladataként a térség versenyképességének növelését tűzte ki célul, amelynek megvalósításában kiemelt szerephez jut a fiatalok helyzetének javítása, az élethosszig tartó tanulás. A fentiekkel összhangban az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” elnevezésű kiemelt kezdeményezés célja a munkaerő piacok modernizálása, a munkavállalók mobilitásának fokozása az egész életen át tartó készségfejlesztés révén. A programban hangsúlyosan megjelenik a munkaerő -piaci részvétel ösztönzése, a kínálat és kereslet hatékonyabb összehangolása is. Ehhez kapcsolódva a
felső oktatási intézményekre is kiemelt szerep hárul, hiszen a végzett hallgatók sikeres munkaerő-piaci elhelyezkedése és helytállása elemi érdeke minden szereplőnek. A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban PTE) által elnyert EFOP-3.4.3-16-2016-00005Felső oktatási intézményi fejlesztések a
felső fokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében c. projekt részét képezi az Unió által azonosított célok elérése. Az A.2. Oktatási innováció – a felső oktatási képzési szerkezet, módszer és tartalom modernizálása, munkaerő -piaci relevanciájának fokozása fejlesztési tevékenység részeként jelen kézikönyv a Munkavállalói soft-skill kompetenciák fejlesztése témakörhöz …
Tovább a műhöz
A munkaerőpiaccal mindannyian szoros kapcsolatban állunk, akár munkaadóként, akár munkavállalóként, vagy éppen munkát keresve. A piacgazdaságban ez a munkavégzés, a jövedelem-szerzés és társadalmi-szociális kapcsolatok természetes színtere. Épp ezért feltétlen szükséges, sőt mindenkinek saját elemi érdeke - bármelyik oldalon is áll hogy ismerje ezt a közeget, annak sajátosságait, működési mechanizmusát, szabályozó rendszereit. Az európai uniós csatlakozás küszöbén mindez kiegészül még egy sajátos dimenzióval: nem elég a hazai viszonyokat ismerni és érteni, ezt ki kell terjeszteni az Európai Unióra is. Egyrészt azért, mert az új.Iehetőségeket kínál egy hatalmas kontinentális munkaerőpiacot teremtve, másrészt azért, mert mindezzel új követelmények is párosulnak, és egy másfajta, a szociális és gazdasági értékrend egységére törekvő szemléletmód kialakítása lesz szükséges. A „SZOCIÁLIS EURÓPA” És a MAGYAR MUNKAERŐPIAC három kötete ezzel a mindannyiunkat közvetlen is érintő munkaerőpiaccal foglalkozik, a munkaerőpiaci mechanizmusokat, azok európai modelljeit és hazai gyakorlatát mutatja be. Közvetlen célja az, hogy megismertesse az Olvasót az EU és Magyarország munkaerőpiacával, közvetve pedig - ezen keresztül - nyíltan vállalt feladatának tekinti a szociális szemléletmód megérlelését, kialakítását is, A MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI ÉS A „SZOCIÁLIS …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar Munkatudományi Kutatócsoportja kilenc évvel ezelőtt alakult. Az alapításkor meghatározottak szerint a csoport fő célja a munkatudomány háttérterületeinek gyakorlati alkalmazására és a munkaügyi szakpolitikák fejlesztésére vonatkozó tudományos kutatások megvalósítása volt és ma is az. A megalakulás óta eltelt időszakban a Munkatudományi Kutatócsoport 16 különböző mélységű és kiterjedésű kutatást végzett. E kutatások nagyobb része a munkaszervezéshez, a munkaszociológiához kötődő foglalkoztatási, munkaerőpiaci előrejelzéseket is tartalmazó elemzéseket foglalt magában. Emellett jelentős területe volt a csoport tevékenységének az ergonómia és a munkaegészségügy részdiszciplína, valamint a foglalkozási rehabilitáció fejlesztéshez való hozzájárulás mind hazai, mind nemzetközi szinten. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. támogatásával 2017. március 1-el kezdtük meg a „Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi kitekintés – jó gyakorlatok)” című kutatásunkat, amelynek általános célja a foglalkozási rehabilitáció nemzetközi gyakorlatának
tapasztalatai alapján elősegíteni a szakpolitikai döntések megalapozását a fogyatékossággal élő és megváltozott …
Tovább a műhöz
Globalizáció, globális, globalitás, globalista, globalizál. A globalizáció kifejezéssel manapság egyre gyakrabban találkozunk, neve szinte minden világméretű témával kapcsolatosan felmerül. Használata olyannyira beépült már mindennapi életünkbe, hogy szinte már-már el is sablonosodott. Fogalma maga ritkán kerül definiálásra. Manapság globalizációnak hívnak mindent, ami világméretű, mindent, ami egységes, mindent, ami „globális”. Globális a felmelegedés, globális a gazdaság, globálisak a problémák. De mégis, hogyan jutottunk el idáig? Honnan ered a globalizáció, és miként fészkelte be magát a mindennapi ember életébe? A globalizáció története egészen a gyarmatosítás koráig vezethető vissza. Öt évszázaddal ezelőtt, az európai gyarmatosítás idején több fejlett európai népcsoport (az angolok, a franciák, a hollandok, a spanyolok, a portugálok, a belgák, a németek), később pedig az amerikaiak is területeket sajátítottak ki, az utóbb harmadik világnak elnevezett régióból, valamint Ausztrália, Új-Zéland, és Észak-Amerika területeiről. Ezek, a gyarmatosított területek a kialakulóban lévő globális kereskedelem meghatározó színterei lettek. A megszállt területekre telepesek érkeztek, akik a földrajzi adottságokat kihasználva, úgymond „felszívták” a terület összes nyersanyagát, majd azokat Európába szállították, és az ott elkészült késztermékeket …
Tovább a műhöz
Azoknak a hr-szakembereknek, vállalatvezetőknek és érdeklődőknek, akik hatékonyabbá kívánják tenni az eddig kialakult juttatási gyakorlatukat, növelni szeretnék a juttatások ösztönzési szerepét, valamint jobban kívánnak igazodni munkatársaik változó demográfiai összetételéből fakadó eltérő igényekhez. A könyv segíthet abban is, hogy az egyre divatosabbá váló cafetéria (rugalmas) juttatási rendszerek bevezetését fontolgatók alaposabban áttekintsék a problémakör komplexitását és a megvalósításához szükséges lépéseket. Haszonnal forgathatják olyan szakemberek is, akiknek szervezeténél már működik ilyen rendszer, de a bevezetés óta eltelt változások miatt esetleg a meglévő rendszerüket újra kellene gondolni, jobbá és hatékonyabbá kellene tenni. A könyv számos példát és értelmezést tartalmaz, így jó segédanyagul szolgálhat az egyetemi oktatás számára is. (...) Az emberi erőforrás (EE) szerepe és jelentősége talán még soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban és ez a trend minden valószínűség szerint folytatódik. A jól képzett, motivált, teljesítőképes és folyamatos megújulásra képes munkaerő - az általános munkaerő túlkínálat mellett - olyan szűkös erőforrást jelent, amelyért a munkáltatók egyre élesebb versenyt folytatnak. Versenyeznek a minőségi munkaerő megszerzéséért, megtartásáért, lojalitásának biztosításáért és azért, hogy a …
Tovább a műhöz