Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
Nagyon nehéz napokat él át az emberiség, a Kínából elindult Co-vid-19 járvány minden korábbinál jobban próbára teszi az emberek toleranciáját és együttműködési készségét, valamint az egyes államok stressz tűrő képességét. A vírusválság betetőzése annak az évtizedekkel ezelőtt elindult folyamatnak, amely átrajzolja a hagyományos jobb- és baloldali törésvonalakat, valamint újraértékeli az állammal kapcsolatos felfogásokat. A hetvenes években egyfajta csendes forradalom zajlott, amelynek következtében az ifjúság körében a materiális értékekről áthelyeződött a hangsúly az önmegvalósítással kapcsolatos posztmateriális értékekre. Jelenleg a társadalomban egy rendkívül hangos identitásforradalom zajlik, amely sokkal nagyobb erővel befolyásolja a politikai viselkedést, mint a hagyományos törésvonalak. A liberális identitásforradalom középpontjában az általuk preferált társadalmi csoportok (feketék, nők, migránsok, menekültek, LGBT közösségek) érdekeinek felkarolása áll. A nők szexuális zaklatása ellen tiltakozó #MeToo mozgalmat a rendőri erőszak ellen fellépő Black Lives Matter tiltakozások sorozata követte. Ezek a mozgalmak a liberálisok szerint nem pusztán a megsértett társadalmi csoportok igazságáért szálltak harcba, hanem az emberi méltóság elismeréséért. Amerikában a balliberális identitás politika túlkapásai (pl. a politikai korrektség nevében az …
Tovább a műhöz
Alkotmánytan
- 1994
Az alkotmány közkeletű fogalma napjainkban különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt, amelyben az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét. Az ilyen értelmű alkotmány a polgári fejlődés eredménye. A fogalmat azonban visszavetítették a megelőző idők államilag szervezett társadalmaira is (az ókori görög poliszokra, Rómára stb.). Nem lehetett azonban a múltra vonatkoztatni azokat a követelményeket, amelyeket a modem társadalom az alkotmányosság elveiként fogalmazott meg, mert ezek az elvek a tulajdon szabadságára épülő polgári társadalmi berendezkedés talaján születtek. A polgári társadalom elutasította az állam mindenhatóságát, az államhatalom minden irányú beavatkozását a társadalom életébe. A civil társadalom csak a társadalmi rend fenntartása érdekében szükséges állami funkciókat igényli, arra törekszik, hogy ezeket a funkciókat jogilag szabályozza, míg a társadalom létezési formáinak széles körében a közhatalom beavatkozását elutasítja. A legfontosabb és egyben legvitatottabb ilyen szféra a gazdaság, amelyben az állam a magántulajdont és a szabad vállalkozást védő szabályokkal biztosítja a gazdaság rendjét, egyben azonban az adókból finanszírozott közkiadásokkal és saját vállalkozásaival, tulajdonával maga is részese a gazdaságnak.Az állam …
Tovább a műhöz
Egy szerző dolga sem könnyű az alkotmányos identitás európai vonatkozásainak feldolgozása kapcsán, bármennyire is ez tűnik az utóbbi évtized egyik „legforróbb” alkotmányjogi témájának. Értekezések és elemző tanulmányok egész sora gazdagította az utóbbi öt-tíz évben a magyar jogtudomány könyvespolcait is, az ezzel foglalkozó tudósok közül most egyet sem emelnék viszont ki, ezt megteszi helyettem a könyv szerzője a továbbiakban, állításaik elemzésén keresztül. Ezzel együtt nekem sincs egyszerű feladatom, amikor a szerző, a téma, és ezáltal a könyv kihívásait és érdemeit kellene sorba szednem egy előszó erejéig. Árnyalja ezt a feladatot természetesen az is, hogy a könyv alapját képező doktori értekezés témavezetésének és a területtel kapcsolatos korábbi kutatásaimnak köszönhetően sajátomnak is érzem a vizsgálat tárgyát, magam is sokat publikáltam, kutattam azt és alkottam arról - olykor a szerzőével ellentétes - saját véleményt. Most azonban nem ezeket szeretném megosztani az olvasóval, hanem a könyv alapján bennem kialakult impressziókat, a bennem felvetődő kérdéseket a téma kapcsán. Már maga a cím is felkelti az érdeklődést és nehéz helyzetbe pozicionálja az írót és olvasót egyaránt. Az alkotmányos identitás funkciójáról és alkalmazhatóságáról (egyáltalán létjogosultságáról) jelentősen megoszlanak a vélemények világszerte. Hát még a …
Tovább a műhöz
A jogtudományi diskurzus átalakulóban van. Ebben a hagyományos diszciplínában a nyomtatott munkák tekintélye nagyobb ugyan még, mint az internetes megjelenéseké, de a technikai fejlődés elől mi sem zárkózhatunk el. Ezt felismerve, de egyúttal diszciplínánk hagyománytiszteletét is figyelembe véve, a Jogtudományi Intézet új alapkutatási monográfiasorozatot bocsát útjára, amelyben a köteteket elsődlegesen ugyan elektronikusan tesszük közzé, de néhány példányt nyomtatásban is elkészítünk. Az elektronikus formátumot a nyomtatással egyidejűleg az Intézet honlapján ingyenesen elérhetővé tesszük, és a rendelkezésünkre álló minden további eszközzel is segítjük annak tudományos recepcióját. Évente egy monográfia megjelentetését tervezzük, a benyújtott kéziratokat két körből álló lektorálási folyamatnak alávetve. Azt reméljük, hogy hozzánk hasonlóan a Kedves Olvasó is úgy találja majd: Drinóczi Tímea monográfiája, amely MTA doktori értekezésére alapul, méltó kezdete ennek az új sorozatnak. (...) A 21. században az alkotmánytant új kihívások érték, mivel a többszintű alkotmányosság, a deliberatív döntéshozatali eljárási technikák, illetve a különböző, állami szint feletti integrációk változásai, szorosabbá válása több alkotmánytani megközelítést érintettek és azokban változást eredményeztek, vagy éppen új fogalmakat, megközelítési módokat vetettek …
Tovább a műhöz
Jelen monográfia azt a kérdést igyekszik körüljárni, hogy milyen kapcsolat áll fenn egyrészről a jogállamiság és annak tartalmi elemei, nevezetesen az emberi jogok, a hatalommegosztás és az ezek felett (is) őrködő alkotmánybíráskodás, másrészt a népszuverenitás elve és a demokrácia eszméje és gyakorlata között. A könyv a jogelméleti és államelméleti aspektusokon túl alapvetően politikai filozófiai szempontból közelíti meg ezt a kérdést, és csak érintőlegesen (ott, ahol az feltétlenül szükséges) tér ki alkotmánytani vagy (még ritkábban) tételes alkotmányjogi szempontokra. A könyv célja annak a hipotézisnek az igazolása, hogy a jogállamiság és a demokrácia — bár az utóbbi évtizedekben népszerű elgondolássá vált azok merev elválasztásának feltételezése és egymást kizáró mivoltuk igazolásának megkísérlése - valójában (lényegi tartalmukat tekintve) nemhogy nem zárják ki, hanem kölcsönösen feltételezik egymást. Ez különösen a demokrácia jogállami alapjaira igaz: bár jogállam sem lehetséges a demokratikus politikai akaratképzést lehetővé tevő intézmény-rendszer nélkül (hosszú távon legalábbis akkor marad meg a jogállam, ha vannak demokratikus alapjai), de meg inkább: a jogállami kritériumok érvényesülése és (végső soron az alkotmánybíráskodást végző szerv/ek/ általi) érvényesítése nélkül demokrácia nem lehetséges. A könyv első fejezete …
Tovább a műhöz