Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
A könyv iparági, energiapolitikai és szabályozástörténeti jelentőségű, mely a privatizációtól nagyjából 2018-2019-ig terjedő nagy időszak tanulságait vonja le. Szándékosan interdiszciplináris, ahol az elsősorban jogi (energia-jogi, nemzetközi jogi) dimenzió mellett közgazdaságtani és társadalmi-szociológiai szempontok is helyet kaptak, ez utóbbiak a társszerzők közreműködésével született vonatkozó fejezetben. Mivel az energiapiac, és a szabályozás drasztikusan átalakulóban van, a jelenlegi egy kiváló alkalom a magyar energiapolitika irányainak, dilemmáinak, prioritásainak bemutatására és megmagyarázására egy hosszú ciklus lezárásával, egy időszerű visszapillantással. Ami ezt az alkalmat illeti, a privatizációtól és az alapvető nemzeti szolgáltató infrastruktúrának külföldi (sokszor külföldi állami) cégek kezébe kerülésétől a nemzeti infrastruktúra újraszabályozásáig és a lakossági árak védelméig (rezsicsökkentés) egy olyan ív áll jelenleg rendelkezésre, mely társadalompolitikai és energetikai -szabályozási tanulságok levonására is messzemenően feljogosít. Az iparági tapasztalatok, tanulságok alapján a könyvben foglaltak egy határozott és megalapozott állásfoglalást jelentenek az energiaszektor társadalmi felelőssége, a közérdek biztosítása és az erős, határozott és felelős állami energiapolitika mellett, egyúttal azonban a piaci szereplők és …
Tovább a műhöz
A marketing eddigi történetében nagyon különböző formákat öltött és tartalmakat hordozott, amíg eljutottunk a társadalom elmarketingesedéséig. E kifejezés lényege, hogy az eredendően üzleti életre szabott koncepciót és megközelítést átveszik más, eredetileg nem piaci alapon működő területek és adaptálják saját viszonyaikra. A közösségi média, a big data és a mesterséges intelligencia triumvirátusával nemcsak a marketing, hanem az emberiség is történetének teljesen új korszakába lépett. Megszületett a megfigyelési marketing. Ezzel végső fázisába került a marketing transzformációja és radikális elszakadása az üzleti világtól. Üzleti tudományból visszavonhatatlanul társadalomtudománnyá változott felvetve a kérdést, van-e értelme még marketingnek hívni ezt a mára elképzelhetetlenül szövevényes és komplex jelenséget. (...) A marketing történetileg rövid időszaka alatt, egyre gyorsuló mértékben, nagyon különböző formákat öltött és tartalmakat hordozott. E különféle „halmazállapotokban” annyi közös azonban mégis felfedezhető, hogy bár fokozatosan csökkenő mértékben, alapvetően a gazdasághoz, az üzleti élethez kötődött. Még akkor is, ha az eladás világának sajátos eszközrendszerét fejlődésének érettebb szakaszában egész más területekre - politika, kultúra, egészségügy, sport, oktatás stb. - is átültette. A marketing a konzumtársadalom …
Tovább a műhöz
A marketing szakirodalomban egy ideje nincs olyan világrengető újdonság, ami az eddig felállított elméleti rendszert újrarendezte volna. A megjelenő publikációk, főleg a könyvek, inkább csak egy-egy kulcsszó köré csoportosítják a meglévő ismereteket, és próbálják „eladni” az így keletkező gondolatokat. Ez persze nem ellenkezik azzal a tendenciával, amit a termékek esetében is tapasztalunk, vagyis döntő többségükben a kommunikáció révén differenciált „újdonságokat” láthatjuk a piacokon. Miért is lenne a könyvpiac más? Ez a könyv sincs tele újdonságokkal, csupa „már valahol olvastam” érzést kelthet, olyan gondolatokat ébreszthet, „amit már én is gondoltam”. Ám más a munka szemlélete, a csoportosítási módja és a szerző a szokottnál őszintébb szkeptikussága. Ebben a könyvben az empátia, az emocionális közelítés vállalása, a sikertényezők e köré csoportosítása késztetheti gondolkodásra az olvasót. Úgy vélem, ha valaki csak egy nyom vonalon botlik új elképzelésbe és ez segít neki, akkor már nem hiába keletkezett ez a munka. A marketing olyan, mint az amőba, sokféle alakzatot vehet fel, és nem feltétlenül jelenik meg jól körvonalazható szerkezetben. Fennmaradásához bizonyos fokú agresszivitása járul hozzá, amit a társszakmák „bekebelezésével” ér el. Láthattuk már a statisztika, a matematikai apparátus, a szociológia és újabban az …
Tovább a műhöz