Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 1
Összes találat megjelenítve : 1
Találatok
Az egészségpszichológia - a nemzetközi hírű magyar Franz Alexander, Selye János, Bálint Mihály által fémjelzett gazdag hagyományokra épülő hazai gyakorlatnak megfelelően - a primer, szekunder, tercier prevenció, az egészség- és betegségmagatartás, a krónikus betegséggel való megküzdés, az altruizmus, a kiégés és a gyógyító közösségek szerepével foglalkozik (Ozsváth, 1977; Kulcsár, 1998; Kopp, 2001; Csabai és Molnár, 1994). Az egészségpszichológia gyakorlati területeken megmutatkozó szerepét, attitűdjét és ismeretrendszerét átfogó elméleti modellek tárgyalják; részletes bemutatásuk helyett a rendelkezésre álló magyar forrásokra utalunk (Kulcsár, 1998; Kopp, 2001). A hetvenes évek végén, elsősorban az Egyesült Államokból induló és napjainkra Európában is gyökeret vert egészségpszichológiai, szomato-pszichés betegségfolyamatokról beszél. Éber tudatú, valamint részben narkózisban lévő beteg esetében is minden testi megnyilvánulás, tünet, anatómiai vagy funkcionális változás pszichológiai mechanizmusok közegében történik (vélemények, érzések, várakozás, fantáziák, a betegségről szerzett tudás, élet-tapasztalat). A lélektani hatások súlyát a beteg állapota, betegségének természete, a beteg személyisége befolyásolja. Az egészségpszichológia ugyan hangsúlyozza a huszadik század elején egyes szomatikus betegségekre kialakított pszichogenetikus …
Tovább a műhöz