Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 4

Találatok


A biofizika mint önálló tantárgy - az orvosi fizika folytatásaként - a magyarországi orvosegyetemeken több évtizedes múlttal rendelkezik, megelőzve ezáltal számos más országbeli felsőoktatási intézményt. Századunk második felében egyébként e diszciplína rendkívüli fejlődésen ment át, hiszen a fizika, a biológia, a fizikai kémia határterületén foglalva helyet, mindezek fejlődése stimulálólag hatott reá is. E folyamat napjainkban tovább tart. A diszciplína eredményeinek tényleges, ill. potenciális felhasználói közé tartozik az orvostudomány is. Ezt húzza alá az a tény, hogy a XX. sz. második felében több orvosi Nobel-díjas a biofizika területéhez tartozó eredményeiért nyerte el a kitüntetést. Példaként említjük Békésy-nek a hallás folyamatával kapcsolatos, vagy Wilkinsnek a DNS-kristály röntgendiffrakciós képének analízise alapján nyert, vagy Cormacknek és Hounsfield-nek a rétegfelvételek számítógépes kiértékelésére vonatkozó eredményét. A világban eddig megjelent biofizika tankönyvek, kézikönyvek indíttatása különböző, ami érthető, hiszen a kérdések tárgyalhatok akár a fizika, akár a biológia vagy a molekuláris biológia stb. oldaláról - megcélozva ezzel egy-egy meghatározott érdeklődési körű réteget. Könyvünket elsősorban orvostan- és gyógyszerészhallgatók számára egyetemi tankönyvnek szántuk, de használhatják kézikönyvként …
Tovább a műhöz
Közhelyként ismert, hogy a bőr nemcsak a legnagyobb, a legkülsőbb, hanem az egyik legfontosabb szervünk is. A klinikai megfigyelések és laboratóriumi módszerek kifejlődésével tisztázódott, egyértelművé vált az, hogy vannak a bőrnek saját, csak a bőrre korlátozódó betegségei; ide tartoznak a baktériumok, bacillusok, gombák, protozoonok stb. okozta kórképek. Ismert azonban az, hogy a bőrbetegségek jelentős része a belsőszervi megbetegedések tünetei; azaz vannak olyan kórképek, amelyek esetében a bőrön mutatkozó tünetek a szervezet egészét érintő kóros folyamatoknak a bőrön mint „képernyőn” történő tükröződései jelennek meg (pl. fülporcok feletti kékes elszíneződés alkaptonuria esetén, vagy angiokeratoma corporis diffusum tünetei stb.) és ebben az esetben a jól képzett klinikus számára a bőrtünetek a belső szervek kórállapotaira utalnak. Ezeket a bőrön mutatkozó, belsőszervi betegségek meglétére utaló jeleket dermatodromáknak nevezzük. A bőrkórtani folyamatok aetiológiájának a kutatásában, felosztásában, klasszifikációjában fellendülést hoztak a fénymikroszkóp és a kórszövettani módszerek és ezek továbbfejlesztett variációi. Ez az időszak a 19 sz. utolsó harmadától kezdődik és jelenleg is tart. Óriási előrehaladást jelentett az immunológia fejlődése, a molekuláris biológiai alapismeretek, precíziós medicina módszereinek felfedezése és …
Tovább a műhöz
Elkészült a Füvésztudomány a Mecsek lábánál című kiállításunk katalógusa, melyben a kiállított tárgyak, herbáriumok, dokumentumok, fényképek és könyvek leírása mellett az egyes kiállítási egységek rövid ismertetése is olvasható. A Klimo Könyvtárban rendezett kiállítás célja, hogy ízelítőt adjon a látogatóknak a gyűjteményeinkben található kertészeti, botanikai témájú könyvek sokféleségéről. A botanika tudományának reprezentálásán, a herbáriumok és akvarellek bemutatásán túl igyekszünk ráirányítani a figyelmet a jelenkori kutatásokhoz rendelkezésre álló eredeti dokumentumaink széles választékára is. A látványos akvarellek, valamint a sok esetben kézzel színezett fa- valamit rézmetszetekkel díszített nyomtatványok segítségével a 17–20. század között kísérhetjük figyelemmel a botanika történetének európai és magyarországi professzionális és populáris irodalmának alakulását és ennek vélt hatásait a pécsi olvasóközönségre. Ezen túl a Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertjének alapítási évfordulója alkalmából az intézmény történetén, valamint a jeles kutatók munkáin keresztül bemutatjuk az egyetemhez kötődő tudományos kutatásokat. (...) A Füvésztudomány a Mecsek lábánál című kiállításon és az ezt bemutató katalógusban a város egyik talán kevesek által ismert, azonban Pécs kulturális és tudományos fejlődésében kiemelkedő …
Tovább a műhöz
Tisztán és egyszerűen. Ma már Don Quijote-i harcnak számít ebben az agyonautomatizált, elgépiesedett világban ez a könyv, melyet kezében tart. A ma és a holnap embere mindent tud, mindenhez ért. A számítógépek világában repdes, tőzsdei árfolyamokról vitázik, égitesteket hódít. „Hat, alkot, gyarapít.” Azonban egy valamivel nem foglalkozik, egyhez nem ért, egyet elfelejt: önmagát. Elfelejti, hogy természetes lény és a természet kiszakíthatatlan része, bármennyire is nem vesz róla tudomást. Nem ismeri saját felépítését, működését, a benne és körülötte lüktető élet milliárd rezdülését. Nem ismeri fel azt a tényt, hogy a vele és a benne szimbiózisban élő élőlények, élettelen anyagok, folyadékok, kristályok, elemek csodálatos összhangjának köszönheti létét. „Vissza a természethez!” A nagy gondolkodó szavai még égetőbbek, sürgetőbbek, mint valaha. A kezünkben tartott könyv egy lehetőség önmagunk megismeréséhez, önmagunk természetes gyógyításához. A szerzők többsége betegként vagy orvosként, természetgyógyászként gyógyíthatatlannak hitt betegségeken keresztül járta végig azt a hosszú utat, mely a gyógyuláshoz vezetett. Őszinte segíteni akarás, a megtapasztalt életöröm, a gondoskodó, cselekvő ember felelőssége késztette tudásuk megosztására, átadására. Tisztában vannak azzal, hogy a természet alkímiájában alkotott szerek, melyek a Föld, az …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 4