Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Napjainkban az óvoda- és iskolapedagógusok gyakorta hangoztatják a mentális és emocionális zavarral küzdő gyermekek arányának emelkedését. Növekvő arányban vannak jelen azok a gyermekek a csoportokban, akiket nehéz motiválni a tanulásra, rövid ideig tart az aktív figyelmük, nehezen tudnak megfelelni a közösségi elvárásoknak. Óvodai szinten a nyelvi- és beszédfejlődés terén tapasztalható lemaradás, de jellemző a pszichomotoros éretlenség, az érzelmi bizonytalanság, míg az iskolás korosztálynál a teljesítménydeficit, a tanulási zavar, valamint magatartási- és viselkedészavarok a jellemzőek. A jelenség oka összetett, a digitalizált környezet a gyermek- és felnőtt népesség életvitelét nagymértékben befolyásolja, a folyamatos erős inger- és információ áradat hatásaival kevésbé tud lépést tartani a nevelési és oktatási metódus. A család – a társadalom jelen és jövőbeni működésének magja – alapvetően befolyásolja a felnövő nemzedék emberi minőségét. Azonban a család elsődleges funkciója – miszerint a felnövő gyermek fizikai, mentális és emocionális fejlődésének biztosítása – erősen sérült. A zavart értékrend, az inadekvát szülői attitűd következményei a gyermek személyiségfejlődésében nyomon követhetők. A gyermek oktatási-nevelési hálózatba kerülésekor kap a környezet visszajelzést arról, hogy az adott követelményeknek nem tud megfelelni, …
Tovább a műhöz
Az általános iskolai Tanterv és Utasítás az alsó tagozatos pedagógusok feladatává teszi többek közt a tanulók beszédkészségének fejlesztését. Az 1. osztály vezetőjének az olvasás tanításánál figyelemmel kell lennie a hangok tiszta kiejtésére, különös tekintettel az s, sz, r hangokra. (L: Tanterv és Utasítás az olvasás tanításának feladatai az 1. osztályban.) A nyelvtantanítás tantervi utasítása is előírja, hogy a tanító fordítson gondot a szavak tiszta kiejtésére és a szép beszéd kialakítására.
A kisgyermek a családban szinte észrevétlenül tanulja meg a beszédet. Ez azonban csak látszatra spontán folyamat. A környezet — a család, a bölcsőde, az óvoda, az iskola — állandó segítése, nevelő hatása szükséges a problémamentes beszéd kialakulásához. A legkörültekintőbb környezeti hatások mellett is előfordulhatnak azonban a beszédfejlődésben zavarok. A szép és érthető beszéd feltétele a hangok tiszta kiejtése, a beszéd folyamatossága. A gyermekek zöme — mintegy 90—95 százaléka — rendelkezik azzal a készséggel, hogy a hangokat hibátlanul képezze. Minden osztályban akad azonban néhány növendék, aki különféle okok miatt nem tudja a beszédhangokat szépen és tisztán kiejteni. Ismétel, gyakran megakad, sőt, képtelen a beszédet elkezdeni. A beszédhiba nagyobb jelentőségű, mint általában gondolják, hisz a beszéd összekötő kapocs az emberek közt. A …
Tovább a műhöz
Ma a fül-orr-gégegyógyászat művelésében a funkcionális szemléletnek sokkal nagyobb a szerepe, mint a múltban bármikor. A működés megőrzésére és javítására való törekvés legkifejezettebben a fülészetben érvényesül. Az ember életében azonban a gége jó működése, a hangképzés is döntő jelentőségű. Nem elégedhetünk meg tehát csak a morfológiai elváltozásokkal járó vagy az életet is veszélyeztető kórképek gyógyításával. A látható morfológiai elváltozások nélküli megbetegedések különösen gyakoriak a gégészetben. Számos panasz forrásai lehetnek, megnehezítik a beteg társadalmi érintkezését, sőt gyakorta gátolják foglalkozásának gyakorlásában, és végül másodlagos morfológiai elváltozásokhoz is vezethetnek. A hangszalagok mozgásának, a hangképzésnek megismerése régi törekvés. Liston 1840-ben látta először a hangszalagokat egy megmelegített tükör segítségével. Manuel Garcia spanyol énektanár (1855) két tükör felhasználásával saját hangszalagjainak mozgását figyelte meg, hogy ezzel az énektanítást komolyabb elméleti alapokra helyezhesse. A múlt század ötvenes éveiben Türck (Bécs) és Czermák (Budapest) dolgozták ki a gége indirekt vizsgálatának ma is alkalmazott módszerét, és ezzel elindították a laringológia fejlődését. Miután a gégetükrözést a gyakorlatban is alkalmazták, a gége működését egyre alaposabban ismerték meg — …
Tovább a műhöz