Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
A „Kamarai igazgatás Pécs városában” című munkát Dr. Babics András írta, Pécsett jelent meg, 1937-ben. Felelős kiadója Dr. Babics András (Komlósd 1906, történész, a történelemtudományok kandidátusa, † Pécs, 1984. szeptember 12.), a nyomdai munkálatok a a Dunántúlpécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R.-T.-nél készültek. A kötet 79 oldalból áll, előlapján a török alól felszabadult város első hivatalos pecsétje látható 1691-ből, melynek rajzolata a székesegyház 17. századvégi formáját mutatja. A mű végén 5 oldalban német nyelven írott összegzés található. A szerző bemutatja Pécs város ostrom alatti, illetve közvetlen a felszabadulás utáni helyzetét. Részletesen azonban az 1686 és 1703 közötti időszak közigazgatásának leírása található meg, mely a katonai és kamarai közigazgatás időszakának nevezhető. A korszakban sajátos rendszert alkotott a haditanács, a kamara és a város közigazgatási szerveiből álló egység. | 1936. október 21-én Pécs városát 250 év választotta el az itt 143 évig tanyázó ozmán hatalom utolsó napjától. Ennek az elmúlt 250 esztendőnek a történetét három fejezetre oszthatjuk:
I. A katonai és a kamarai kormányzás kora (1686-1703),
II. A földesúri kormányzás kora (1703-1780) és
III. A szabad királyi város közigazgatásának korszaka (1780-tól napjainkig).
A jelen munka az első korszak 17 évének …
Tovább a műhöz
Most, midőn minden honpolgár sóvárogva várja pénzügyi igazgatásunk s egész államháztartásunk gyökeres átalakulását, sokak előtt időszerűtlennek tűnhet fel e kézikönyv megjelenése. Mi ellenkező nézetben vagyunk, mert egy oly munkát a jövő szempontjából is hasznosnak tartunk, a mely államgazdaságunk ezen sokat hányatott időszakából a pénzügyi igazgatás fővonásait s a nevezetesebb pénzügyi intézményeket röviden összefoglalja. E tekinteten kívül még más czél is indított e kézikönyv közzétételére. Az ügyvédi rendtartás tárgyában hozott törvény, valamint a jog- és államtudományi egyetemi karoknál tartott tudorsági szigorlatokat szabályozó rendelet az ügyvédi vizsgálat, illetőleg az államtudományi szigorlatok tárgyai közé nagyon helyesen a pénzügyi törvényeket is felvette. Utjaink vajmi nehezen tehetnének eleget vizsgálati kötelezettségüknek, ha nem állana rendelkezésükre e czélnak némileg megfelelő tankönyv. A kir. jogakadémiák újjászervezése alkalmából a magas kormány a helybeli jog- és államtudományi karnál engem bízván meg a magyar pénzügyi törvények előadásával: kötelességemnek tartottam mindjárt az első évben egy e tárgyú kézikönyvet összeállítani. Az anyag feldolgozásánál a tudor- és ügyvédjelöltek igényeit tartottam szem előtt. Kézikönyvem hézagosságát legyen szíves ennek és még inkább azon körülménynek tulajdonítani az …
Tovább a műhöz