Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 1
Összes találat megjelenítve : 1
Találatok
A korszerű könyvtári elvek világszerte megegyeznek abban, hogy a tervszerű állománygyarapítás mellett a rendszeres állományapasztásnak is nagy fontosságot tulajdonítanak. Az állomány folyamatos apasztását nemcsak a modern könyvtermés hatalmas méretei következtében adódó elhelyezési problémák sürgetik, kényszerítően hat az idők során értékét vesztett, elavult, a könyvtárakat feleslegesen terhelő művek kiiktatásának szüksége is. Különösen tapasztalható ez közművelődési könyvtárakban, melyeknek nincsen elsődleges megőrző (archiválás) jellege, melyek részleteiben meghatározott vagy általánosan kiterjedt szaktudományos gyűjtőkör helyett, mindenekelőtt az élő, használható, széles körben keresett irodalmat igyekeznek minél nagyobb számban biztosítani. A magyar könyvtári életben évek óta elodázott probléma megoldására az adottságok és követelmények figyelembevételével jelent meg a Művelődési Miniszter 175 /1960./ M.K. 21. számú utasítása a közkönyvtárak elavult és fölöspéldány-állományának rendezéséről. A rendelkezést követően részletes útmutató jelent meg a könyvkivonás gyakorlati módszeréről és egyidejűleg megkezdte működését a Könyvtári Minősítő Bizottság. Mivel a könyvkivonás folyamata a könyvtárak kezdeményezésére, valamint a felkért szűrőkönyvtárak széleskörű ellenőrző munkájára van alapozva, a folyamat lebonyolítása …
Tovább a műhöz