Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Ez a szöveggyűjtemény a történelemtanár szakos hallgatók képzését hivatott szolgálni, ennek a követelményeihez kíván igazodni tartalmában, szerkezetében és terjedelmében. Szemelvényeket tartalmaz a magyar nyelvű történelemdidaktikai szakirodalomból, melyeket egyes fejezetekben rövid, lényegre törő idézetek egészítenek ki, ezek közül néhány idegen nyelvű művekből származik. A fejezeteket bevezető szövegek tájékoztatnak a témáról, egyes esetekben annak terminológiájáról. A dőlt betűs kiemelések, a számmal jelölt jegyzetek és a szakirodalmi hivatkozások az eredeti művekből származnak, míg a szövegek feldolgozását segítő, néhány helyen előforduló aláhúzások a szöveggyűjtemény szerkesztőjétől. A kérdések, feladatok zöme az olvasó véleményének megfogalmazására, illetve általános- és középiskolás diákként szerzett élményeinek tudatosítására irányul, és csak ritkábban a szövegek tartalmának felidézésére. Úgy vélem, a tantárgy-pedagógiai képzésnek nem az a feladata, hogy részletes ismereteket adjon át, hanem hogy segítse a hallgatók attitűdjeinek, tanári hitvallásának formálódását. Ugyanezt szolgálhatja a szemelvények megvitatása a szemináriumi foglalkozásokon. Gyűjteményem adósa valamennyi benne idézett szerzőnek, különösen a modern pécsi történelemdidaktikai kutatások megalapozójának, F. Dárdai Ágnesnek, valamint az ezredforduló óta …
Tovább a műhöz
Kereken egy évtizedet átfogó oktatói és kutatói munkám eredményeként megszületett írásaim válogatott gyűjteményét tartja kezében az olvasó. A válogatásban a legkorábbi tanulmányom 1996-ból való, amikor is arra kerestem a választ, hogy a tankönyvekkel kapcsolatos felfogás módosulásának milyen történeti gyökerei vannak, miért éppen a XX. század elején, a reformpedagógia elindulásakor fogalmazódott meg élesen az akkori tankönyvekkel szemben éles kritika, előkészítve ezzel a század közepére a Nyugat-Európában megfogalmazott modern tankönyv koncepcióját. Később kutatásaimat egyrészt kitágítottam a tankönyvelmélet irányába, másrészt leszűkítettem – egy különösen jól vizsgálható tankönyvfajtára – a történelemtankönyvekre, a tankönyvekben megbúvó történelemértelmezésekre, történelemtanítási stratégiákra. Majd a rendszerváltás után, bekapcsolódva az új, kétszintű érettségi vizsgafejlesztés munkálataiba, figyelmem a történelmi tudás mérése, a tudás számonkérését biztosító követelmények kidolgozása, a történelmi tanulást feltételező és biztosító kompetenciák megfogalmazása felé fordult.
Az írások megszületésének körülményeit felvillantó rövid áttekintés után az olvasó számára már ismerős, és érthető lesz a két kötet szerkezeti felépítése. Az első kötetben két nagyobb témát jártunk körbe. A történelmi …
Tovább a műhöz