Keresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
A gyorsan változó piaci helyzet miatt a szerződéskötést követően kiderülhet, hogy a megrendelt nyersanyagra, alkatrészre, szolgáltatásra nincs szükség, de a szerződés ilyenkor is kötelező a felekre. A bírói szerződésmódosítás és a szerződés lehetetlenülésének bírói megállapítása legfeljebb kivételes helyzetekben oldja meg a problémát. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a jogosultat illető elállási lehetőség gyakorlása révén a szerződéses kötelezettségek hozzáigazíthatók-e a változó szükségletekhez. Az objektív elállás megfelelő jogi eszköz lehet. Azért alkalmas a probléma kezelésére, mert mindkét szerződő fél és a társadalom érdekét, a környezetvédelem szempontját figyelembe véve képes kiküszöbölni az előre látható módon fölöslegessé váló munkát. A jogalkotó azonban nem használja ki az intézményben rejlő lehetőségeket, csak három szerződéstípus kapcsán nyílik lehetőség objektív elállásra. A cégek igyekeznek hosszú távra szóló szerződésekkel előre biztosítani azt, hogy a későbbiekben gyártandó termékeikhez legyen elegendő nyersanyag, alkatrész és előállított termékeiket képesek legyenek értékesíteni. Gyorsan változó világunkban azonban a szerződés megkötése és teljesítése közötti időben kiderülhet, hogy a megrendelt nyersanyagra, alkatrészre, szolgáltatásra nincs szükség. A változás többféle ok miatt következhet …
Tovább a műhöz
A Digitális Társadalom jogrendszereinek kialakulásáról szóló könyvem hosszú előtörténettel bír. Az első kérdések akkor merültek fel bennem, amikor 2015-ben az Igazságügyi Minisztériumba kirendelt bíróként a perrendtartások reformján dolgoztam, és a munka elérkezett az elektronikus kapcsolattartás, az elektronikus eljárások kodifikálhatóságához. A hagyományos eljárásjog fogalmaitól elérő, új, nyelvileg nehezen megfejthető jogi rendelkezések szükségessége vetődött fel, így utána kellett nézni néhány problémának, mielőtt a megoldások perjogi módjairól döntöttünk. A következő állomás a Kúriához kötődik, ahol 2016-2017-ben kirendelt bíróként végeztem különböző kutatásokat. A Kúria vezetésével egyetértve megszerveztük a Tudósklubot, ahova olyan előadókat, szakembereket hívtunk, akik az informatika és a jog világában egyaránt otthonosan mozogtak. Több hónapon keresztül, havi egy-két alkalommal folytak a beszélgetések az adatvédelem új rendszeréről, a digitális világ kihívásairól, az adatbankok kezeléséről, a Big Data jelentőségéről, a jogi nyelvezet átalakulásáról. Érdeklődésem a témák iránt a kúriai munkámat befejezve sem lankadt, kíváncsi voltam a külföldi tapasztalatokra, ezért kutatási pályázatot nyújtottam be az Alexander von Humboldt Alapítványhoz. A kutatási terv a német jog digitális átalakulásának főbb irányait célozta meg. …
Tovább a műhöz
The adoption of Bitcoin technology follows a hierarchical pattern of speculative bubbles that matches the shape of Gartner's hype curve, which distinguishes five phases. In the study, after presenting Gartner's hype cycle, I present the life cycle of Bitcoin using the hype cycle. Bitcoin can be identified with the first four phases of the hype cycle, but it has not yet entered the last phase. The reason for this can be traced back to the periodically forming bubbles, which can also be identified with the hype cycle. In the next part of the study, I present these bubbles and the factors that shape them, such as herding behavior. On 8th of January 2009, the programmer Nakamoto published Bitcoin - a software protocol that allows decentralized transmission and storage of value - on a mailing list. Nakamoto's invention is preceded by several failed attempts to create virtual currencies such as DigiCash, Hashcash or Bitgold. Bitcoin represents a technological innovation as it represents much more than existing cryptographic ideas. The design of Bitcoin's system specifically addressed deep technical and conceptual issues that previous proposals for digital currency systems either did not fully address or simply could not address. Specifically, Hashcash and Bitgold were undermined by two fundamental problems that Nakamoto's design solved: self-monetization of cryptocurrency and decentralization of network governance. While the Hashcash system, for example, lacked inflation control, …
Tovább a műhöz