Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
„A múlt eseményeit és jelenségeit töredékes maradványaikból és többé-kevésbbé szubjektív leírásokból, esetlegesen korunkra jutott történeti forrásokból kell rekonstruálnunk. A történeti forrásanyag töredékessége, hézagossága, szubjektív természete s a történelem tárgyához való közvetett viszonya teszi szükségessé rendszeres és teljességre törekvő összegyűjtését s az összegyűjtött anyag megbízhatóságának vizsgálatát. A forrásanyag e sajátosságaiból következik, hogy az eredményes történelmi vizsgálódás legfontosabb módszertani előfeltétele a rendszeres forráskutatás és forráskritika”. Jelen kutatás megkezdésekor Hóman Bálint fent idézett, mintegy 100 évvel ezelőtt papírra vetett gondolatait ma is aktuálisnak tartva kísérletet teszünk a tankönyvkutatások széles spektrumot felölelő dualizmus kori forrásainak elemző feltárására, a rendelkezésre álló források strukturált bemutatására. A kutatás címe: „A dualizmus kor tankönyvkutatásának forrásismereti aspektusai” melynek megvalósítását az Új Nemzeti Kiválóság Program Felsőoktatási Posztdoktori Kutatói Ösztöndíjjal támogatta a 2016/2017. tanévben. Jelen könyv összeállítása és publikálása tulajdonképpen a kutatás legfőbb eredményének tekinthető. A kutatás során a források kiválasztását és összegyűjtését sokrétű és alapos kutatómunka kísérte, melyet az alábbiakban …
Tovább a műhöz
Kereken egy évtizedet átfogó oktatói és kutatói munkám eredményeként megszületett írásaim válogatott gyűjteményét tartja kezében az olvasó. A válogatásban a legkorábbi tanulmányom 1996-ból való, amikor is arra kerestem a választ, hogy a tankönyvekkel kapcsolatos felfogás módosulásának milyen történeti gyökerei vannak, miért éppen a XX. század elején, a reformpedagógia elindulásakor fogalmazódott meg élesen az akkori tankönyvekkel szemben éles kritika, előkészítve ezzel a század közepére a Nyugat-Európában megfogalmazott modern tankönyv koncepcióját. Később kutatásaimat egyrészt kitágítottam a tankönyvelmélet irányába, másrészt leszűkítettem – egy különösen jól vizsgálható tankönyvfajtára – a történelemtankönyvekre, a tankönyvekben megbúvó történelemértelmezésekre, történelemtanítási stratégiákra. Majd a rendszerváltás után, bekapcsolódva az új, kétszintű érettségi vizsgafejlesztés munkálataiba, figyelmem a történelmi tudás mérése, a tudás számonkérését biztosító követelmények kidolgozása, a történelmi tanulást feltételező és biztosító kompetenciák megfogalmazása felé fordult.
Az írások megszületésének körülményeit felvillantó rövid áttekintés után az olvasó számára már ismerős, és érthető lesz a két kötet szerkezeti felépítése. Az első kötetben két nagyobb témát jártunk körbe. A történelmi …
Tovább a műhöz