Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 4

Találatok


A magyar tankönyvkutatások forrásdimenziói (1867–1918) című kötet megírása egy több éves kutatási projekt, egy évek óta formálódó kutatási koncepció lépésről lépésre történő kibontásának eredménye. A vizsgált kutatási téma címe: A dualizmus kor tankönyvkutatásának forrásismereti aspektusai, melynek megvalósítását az Új Nemzeti Kiválóság Program a 2016/2017. tanévben Felsőoktatási Posztdoktori Kutatói Ösztöndíjjal, majd a 2017/2018. tanévben Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíjjal támogatta. E lehetőség pedig megfelelő kereteket, anyagi, személyi és tárgyi feltételeket teremtett egy körültekintően építkező, árnyalt és részletes kutatómunka megvalósításához. Jelen könyv közvetlen előzményének, előkészítő kötetének tekinthető a 2017. évben megjelent, 452 oldalt felölelő A tankönyvkutatások dualizmus kori forrásai. Tanulmányok és forrásgyűjtemény, mely a történeti tankönyvkutatások lehetséges forrásait, kiemelten pedig a hazai dualizmus kori kútfőket rendszerezi és szemlélteti. A kötet legterjedelmesebb és legmeghatározóbb része a 78 db forrást, illetve forrásrészletet felvonultató Forrásgyűjtemény, melyben elsődleges és másodlagos írásos források (rendeletek, paragrafusok, jegyzőkönyvek, könyvrészletek, tanítóképzős tankönyvek, pedagógiai szakkönyvek és vezérkönyvek részletei, tantervek és folyóiratcikkek) egyaránt …
Tovább a műhöz
„A múlt eseményeit és jelenségeit töredékes maradványaikból és többé-kevésbbé szubjektív leírásokból, esetlegesen korunkra jutott történeti forrásokból kell rekonstruálnunk. A történeti forrásanyag töredékessége, hézagossága, szubjektív természete s a történelem tárgyához való közvetett viszonya teszi szükségessé rendszeres és teljességre törekvő összegyűjtését s az összegyűjtött anyag megbízhatóságának vizsgálatát. A forrásanyag e sajátosságaiból következik, hogy az eredményes történelmi vizsgálódás legfontosabb módszertani előfeltétele a rendszeres forráskutatás és forráskritika”. Jelen kutatás megkezdésekor Hóman Bálint fent idézett, mintegy 100 évvel ezelőtt papírra vetett gondolatait ma is aktuálisnak tartva kísérletet teszünk a tankönyvkutatások széles spektrumot felölelő dualizmus kori forrásainak elemző feltárására, a rendelkezésre álló források strukturált bemutatására. A kutatás címe: „A dualizmus kor tankönyvkutatásának forrásismereti aspektusai” melynek megvalósítását az Új Nemzeti Kiválóság Program Felsőoktatási Posztdoktori Kutatói Ösztöndíjjal támogatta a 2016/2017. tanévben. Jelen könyv összeállítása és publikálása tulajdonképpen a kutatás legfőbb eredményének tekinthető. A kutatás során a források kiválasztását és összegyűjtését sokrétű és alapos kutatómunka kísérte, melyet az alábbiakban …
Tovább a műhöz
Az összeállított anyag szerzői között gyakorló pedagógusok, pedagógusképzéssel foglalkozó oktatók, közgyűjteményi dolgozók és doktorhallgatók is vannak, emiatt a közreadott szövegek különösen sokszínűek, más-más nézőpontokat jelenítenek meg, így várhatóan sokak érdeklődésére számot tart ez a gyűjtemény. A fő cél az, hogy ez a mű minél több gyakorló, illetve hamarosan pályára lépő pedagógusnak nyújtson elméleti és módszertani segítséget, hogy segítse a tanár szakos diákok digitális kompetenciáinak a fejlesztését. Az itt megjelenített modulokat a tervek szerint egy olyan kiindulási alapnak tekintjük, amely nyomán a jövőben folyamatosan bővülhet majd a jó gyakorlatok és az elemzések köre, a PTE BTK Neveléstudományi Intézet, valamint az „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola tanárai, szakmai partnerei és hallgatói, illetve a PTE osztatlan tanár szakos diákjai közreműködésével.
Tovább a műhöz
Kereken egy évtizedet átfogó oktatói és kutatói munkám eredményeként megszületett írásaim válogatott gyűjteményét tartja kezében az olvasó. A válogatásban a legkorábbi tanulmányom 1996-ból való, amikor is arra kerestem a választ, hogy a tankönyvekkel kapcsolatos felfogás módosulásának milyen történeti gyökerei vannak, miért éppen a XX. század elején, a reformpedagógia elindulásakor fogalmazódott meg élesen az akkori tankönyvekkel szemben éles kritika, előkészítve ezzel a század közepére a Nyugat-Európában megfogalmazott modern tankönyv koncepcióját. Később kutatásaimat egyrészt kitágítottam a tankönyvelmélet irányába, másrészt leszűkítettem – egy különösen jól vizsgálható tankönyvfajtára – a történelemtankönyvekre, a tankönyvekben megbúvó történelemértelmezésekre, történelemtanítási stratégiákra. Majd a rendszerváltás után, bekapcsolódva az új, kétszintű érettségi vizsgafejlesztés munkálataiba, figyelmem a történelmi tudás mérése, a tudás számonkérését biztosító követelmények kidolgozása, a történelmi tanulást feltételező és biztosító kompetenciák megfogalmazása felé fordult. Az írások megszületésének körülményeit felvillantó rövid áttekintés után az olvasó számára már ismerős, és érthető lesz a két kötet szerkezeti felépítése. Az első kötetben két nagyobb témát jártunk körbe. A történelmi …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 4